+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. október 6. kedd, 18:54
A 19. század végén az osztrák-magyar megbékélést szolgálta, de a 20. század erősen megtépázta a 130 éves aradi Szabadság-szobrot. Egy hányatott sorsú emlékmű története az aradi vértanúk kivégzésének 171. évfordulóján.

„Aradon lüktet ma a nemzet szive. Arad felé tekint ma minden ma­gyar szem, a magyar Golgotha, a szen­vedés helye felé! Aradon van ma minden   gondola­tunk, egész lényünk!

 

Aradra vándoroltak ma minden zu­gából az országnak, honfiak és honleá­nyok, a nemzeti búcsúra, a szent sírok­hoz, arra a gyászos lélekemelő ünnepély­re, melyet a nemzet hálás kegyelete ren­dezett a negyvenegy év óta pihenő hő­söknek. Ma leplezik le Aradon a tizenhárom vértanú szobrát!  Ott van az ország szive, lelke, gondolata.”

 

Ezekkel a sorokkal köszöntötte olvasóit 1890-ben a Kolozsvár című lap október 6-án, hétfőn. A cikkben említett szobor az a Szabadság-szobor, ami ma a Megbékélés Parkjában (Parcul Reconcilierii) áll Aradon.

 

ARAD, SZABADSÁG TÉR, ARADI VÉRTANÚK EMLÉMŰVE, 1901. FORRÁS: FORTEPAN / SCHOCH FRIGYES

 

Az emlékmű terve huszonhárom évvel korábban, a kiegyezés esztendejében született meg. Ekkor hozta létre a város azt a bizottmányt, amely célul tűzte ki, hogy a tizenhárom honvédtábornoknak emléket állít. Az erre szolgáló pénzalapba Pest városa is küldött kétszáz forintot, és

 

az Alföld című lap is ekkoriban kezdett gyűjtésbe – amolyan korabeli közösségi finanszírozás szervezésébe – egy hasonló témájú emlékmű kapcsán. 

 

A politikai megbékélésnek ekkor már épp ideje volt. Sem a Habsburg Birodalom, sem Magyarország nem tudta már fenntartani a korábbi „se veled, se nélküled” állapotot – Ausztria ráadásul az előző évben szenvedett csúfos vereséget Bismarck poroszaitól. Közismert, hogy innentől kezdve felgyorsultak a tárgyalások a magyar és az osztrák fél között, ami végül az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttéhez vezetett.

 

Miközben a politikai színtéren a kiegyezés megtörtént,

 

a megbékélésre a szimbolikus térben is szükség volt.

 

Ezt a célt szolgálta Jókai Mór 1862-es regénye, az Új földesúr. Ebben a Magyarországra érkező Ankerschmidt éppen egy egykori szabadságharcos, Garanvölgyi mellé költözik, ami nem kevés feszültséget szül, ám a magyar föld asszimiláló ereje végül az osztrák-németet is maga alá gyűri. Arra is szükség volt, hogy 1848-1849 hősei és a szabadságharcot követő megtorlások áldozatai végre méltó helyükre kerüljenek a közemlékezetben.

 

A művész

 

Az aradi emlékmű elkészítésére kiírt pályázatot végül Huszár Adolf nyerte meg. Huszár ekkor már ismert művész volt: Petőfi- és Eötvös-szobra ma is a fővárost ékesítik. Az aradi emlékmű tervei azonban inkább allegóriákat ábrázoltak volna, mint konkrét alakokat: középen a Hazával, mellette a Szabadság és az Áldozatkészség alakjával. Az a megállapodás született, hogy a forradalom negyvenedik évfordulójára elkészíti a szoborcsoportot, ezt azonban 1885-ös, meglehetősen korai halála keresztülhúzta.

 

Az emlékműprojekt így egy ideig gazdátlan maradt, végül Arad városának az Országos Képzőművészeti Társulat egy új nevet ajánlott: Zala Györgyét. A szerződés éppen 1885. október 6-án köttetett meg, melyet követően Zala kissé átalakította Huszár tervét úgy, hogy az allegorikus alapkoncepciót tiszteletben tartotta. Így lett a főalak Hungária, aki mellett a Harckészség és az Áldozatkészség foglalnak helyet, akiket az Ébredő szabadság és a Haldokló harcos című szoborcsoportok öveznek. A szobor talapzatán pedig dombormű formájában látható az aradi vértanúk képmása.

 

Zala karrierjének az emlékmű nagy lökést adott. Később az ő kezei közül került ki Erzsébet királyné veszprémi mellszobra, Andrássy Gyula lovasszobra, de ő dolgozott együtt Schickedanz Alberttel a Hősök tere Millenniumi emlékművén is. 

 

Érdekesség, hogy

 

az 1919-es Tanácsköztársaság május elsejei ünnepségére Marx és Engels gipszmásait is ő készítette,

 

melyeket szintén a Hősök terén állítottak fel vörös leplek előtt, eltakarva a korábbi királyok és fejedelmek alakjait. Idős korában is alkotott: a Döbrentei téri Erzsébet királyné-szobor, valamint a Kossuth téri Tisza István­-szobor is az ő műhelyében készült. A Magyar Tudományos Akadémia 1937-ben választotta tagjává, azonban még ebben az évben elhunyt 79 éves korában.

 

A szobor kálváriája

 

Az 1890-es ünnepélyes felavatásra a tábornokok egykori vesztőhelyén, az aradi Szabadság téren került sor (ez ma az 1848-1849-ben császárhű román felkelővezér, Avram Iancu nevét viseli). Az eseményen részt vettek a vértanúk családtagjai: Csernovics Emília, Damjanich János özvegye, az egykori aradi főbíró lánya; Klapka György, Komárom legendás védője; Schweidel József és Leiningen-Westerburg Károly gyermekei, Kossuth Lajos pedig üdvözlő beszédet küldött.

 

Az emlékmű három évtizedig békésen álldogált a neki választott téren. Az első világháborút és a trianoni döntést követően Arad Romániához került, s az impériumváltást követően az új városvezetés tervbe vette a szobor eltávolítását. 1923-ban még csak deszkákkal fedték be, két évvel később pedig elmozdították és különféle helyeken tárolták.

 

1999-ben, Orbán Viktor és Radu Vasile kormánya megegyezést írt alá, amely engedélyezte a szobor újraállítását a helyi minoriták templomának udvarán. Az RMDSZ elérte, hogy öt évvel később jelenlegi helyére, a román-magyar megbékélés parkjába kerülhessen – Avram Iancu és más román felkelők emlékművével szembe. A kezdeményezést az akkori, Adrian Năstase vezette kormány nem támogatta. 

 

A Szabadság-szobor a mai napig kedvelt célpontja a magyarellenességüket vandalizmussal demonstrálóknak. 2011-ben például több elemet letörtek róla, bár a tetteseket sikerült elfogni. Az esetet követően térfigyelő kamerát állítottak fel a közelben, de ez sem akadályozta meg, hogy

 

négy évvel később újabb rongálók az aradi vértanúk domborműveit román nemzeti színűre ne fessék.

 

A 2015-BEN MEGRONGÁLT EMLÉKMŰ. FORRÁS: POLGÁRI SZEMLE / FB

 

A városvezetés az esetet elítélte, az ilyen jellegű vandalizmust pedig nemcsak a magyar, hanem a román nemzeti színek meggyalázásának is nevezte.

 

Ez a szobor mára többet jelent, mint pusztán az 1849-es vértanúk emlékművét: mementója a zaklatott huszadik századi nemzetiségi politikának is, melynek túlkapásait remélhetőleg a huszonegyedikben már magunk mögött tudjuk hagyni.

 

NYITÓKÉP: Magyar Nemzeti Múzeum / FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás