+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 5. hétfő, 19:51
A járványügyi kérdésekben a megengedőbb álláspontot képviselő Hendrik Streeck, bonni virológus szerint elképzelhető, hogy sohasem lesz hatékony oltás a koronavírus ellen. Úgy véli, erre is fel kell készülni, amikor a járványügyi helyzetet tervezi a politika.

A német járványügyi vitákban két név jelenti a két eltérő álláspontot:

 

miközben a berlini Christian Drosten a szigorú korlátozások híve, Hendrik Streeck, bonni professzor már tavasszal is ellenezte azokat.

 

A vita nemcsak tudományos, de politikai is, ugyanis Drosten Merkelnek ad tanácsokat, Streeck pedig a CDU-elnökségre pályázó, észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Armin Laschet csapatát erősíti. Ez utóbbival függ össze, hogy maga Laschet is – például a bajor miniszterelnökkel, a CSU-elnök Markus Söderrel szemben – a lazább járványügyi kezelés híve.

 

Noha az eddig legelőrehaladottabb oxfordi oltóanyag-kutatást visszavetette, hogy az emberi tesztelés során többek is megbetegedtek (bár még nem tisztázott, hogy a tesztelt anyag mellékhatásáról van-e szó), több cég is – Németországban például egy mainzi és egy neussi laboratórium – dolgozik világszerte a koronavírus elleni oltóanyagon. A WHO adatbázisa szerint összesen 193 cégről van szó.

 

Azaz a politika is világszerte azt üzeni: pár hónapon belül meglehet az oltóanyag, a jelenlegi korlátozásokat addig kell kibírni.

 

Roberto Speranza, olasz egészségügyi miniszter például azt mondta: a tél végére meglesz az oltóanyag, akkor kezdődhet újra a normális élet. Osztrák kollégája, Rudolf Anschober is azzal számol, hogy januártól indulhatnak az oltások, és jövő nyárra lehet a lakosság egészét beoltatni.

 

Ennél sokkal szkeptikusabb – mondhatni pesszimistább – Streeck professzor Bonnból, aki azt nyilatkozta: egyáltalán nem biztos, hogy bármely jelenlegi tesztelés, kutatás eredményre fog vezetni. Szerinte

 

a jelenlegi tudásunk alapján „komolyan nem lehet előre megmondani“, hogy lesz-e bármikor is hatékony oltóanyag.

 

Streeck arra figyelmeztet, hogy a múltban is voltak már járványok, ahol a kifejlesztett oltóanyag kapcsán csak az oltás után derült ki: nagyobb bajt okoz, mint amit el akart kerülni.

 

Streeck arra is rámutatott, hogy például az a mainzi cég, amely Németországban a legelőrehaladottabban áll a kutatásban, vélhetően csak egy olyan oltóanyagot tud kifejleszteni, amely nem a vírus terjedését állítja meg, hanem a fertőzés lefolyását mérsékli – azaz nem a fertőzéstől, hanem annak következményeitől védene csak. Ez annyit tesz, hogy attól még, hogy valaki megkapja az oltást, továbbfertőzhet másokat.

 

Streeck szerint azt is figyelembe kell venni, hogy az oltóanyag esetleg nem mindenkinél hat, azaz mondjuk a társadalom 20-50 százaléka lesz csak immunis.

 

Egy másik interjúban azt is mondta, hogy nem szerencsés, ha minden jelenlegi járványügyi intézkedést az oltóanyag megjelenésétől teszünk függővé. Ez egyszerre jelenti azt, hogy Streeck szerint bizonyos kérdésekben már most enyhíteni kellene, másrészről viszont szerinte a társadalmat arra is fel kell készíteni, hogy

 

számos jelenlegi előírás – például a szájmaszk-viselete vagy a testi kontaktus kerülése – akár még évekig is velünk maradhat.

 

Streeck szkepticizmusát persze az is magyarázhatja, hogy az ő kutatási területe a HIV-vírus, ahol valóban évtizedek óta nem sikerült teljes immunitást eredményező oltóanyagot kifejleszteni.

 

NYITÓKÉP: Hendrik Streeck / Lenter-Film, Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás