EP szocdem alelnöke: Ha nem lesz szigorúbb jogállamisági kontroll, nem szabad átengedni az EU-költségvetést

Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke a Spiegelnek adott vasárnapi interjúban szorgalmazza megint, hogy az Európai Unió ne támogassa anyagilag az Orbán-rendszert. Szerinte el kell kerülni, hogy a kérdést csak az Európai Unió Tanácsa döntse el, mert ott nagyobb Orbán nyomásgyakorlási lehetősége, mint az Európai Parlamentben. Az EP és Orbán egyaránt a költségvetés megtorpedózásával tud fenyegetni, de Barley szerint ebben az esetben Orbán vesztene nagyobbat.

Katarina Barley egykori német igazságügyi miniszter a héten elmondott szavai, miszerint „Magyarországot pénzügyileg ki kell éheztetni”, félreértésekre adhattak okot, elvégre úgy hangozhatott, mintha az Európai Parlament jelenlegi szociáldemokrata alelnökének magával az országgal lenne problémája. Éppen ezért Barley most a német balliberális Spiegel hetilapnak adott interjút, amiben tovább pontosította mire – és főleg: miért – gondol. Barley szerint

Barley szerint az a jogállamisági kontrollmechanizmus, amit a német EU-elnökség letett az asztalra (itt elemeztük ki az Azonnalin), nem elegendő, elvégre az csak az EU-költségvetés terhére elkövetett jogállamisági sérelmek esetén vonná meg a támogatásokat – azaz nem összességében nézné a jogállamleépítés folyamatát. Szintén kifogásolja a javaslatban Barley, hogy aszerint – ellentétben az eredeti tervekkel – nem a szankció elkerüléséhez, hanem annak kiszabásához kell minősített többség. (Barley ebben egyébként téved, ugyanis a német elnökség javaslata egész pontosan úgy hangzik, hogy a tagállami miniszterek a Tanácsban sima többséggel is elfogadhatják a Bizottság szankciós javaslatát, és csak annak megváltoztatásához kellene minősített többség – a szerk.) Barley szerint a jelenlegi javaslat

A korrupció kapcsán Barley megjegyzi, hogy kormányközeli cégek, emberek részesednek az EU-pénzekből – példaként pedig Tiborcz István utcai lámpáit, azaz az Elios ügyeit említi. A szociáldemokrata politikus szerint „nem alap nélkül” maradna ki Magyarország az Európai Ügyészségből is.

Barley annyiban bizakodó, hogy a német EU-elnökség javaslatát nemcsak a szociáldemokrata, de a másik három nagy frakció – a konzervatívoké, a liberálisoké és a zöldeké – is elvetné, bár elismeri: az Európai Parlament csak akkor lehet sikeres, ha megfelelő nyomást gyakorol az EU-ra a közvélemény is. Azzal vádolja az EU Tanácsát – ezt elnökli most fél éven át Németország, ebben az illetékes tagállami miniszterek foglalnak helyet –, hogy tudatosan húzná az időt, így kényszerítve meghátrálásra az Európai Parlamentet, amelynek szintén rá kell bólintania a jogszabályra.

Barley szerint ha Orbán azzal fenyeget, hogy akkor ő meg az egész EU-költségvetést blokkolja, azzal Magyarország is elesne hétmilliárd eurótól. A német EP-alelnök szerint azért kell most lépni, mert ha a jelenlegi, felvizezett formában fogadják el a jogállamiságkontrollt, akkor a következő hét évre – amire az EU-költségvetés szól – érdemben nem tudnának már változtatni a pénzek elosztásán, ellenőrzésén.

Barley szerint mindkét fél – az Európai Parlament és Orbán is – az EU-költségvetés megtorpedózásával fenyeget, azaz a kitartás a lényeg most. Szerinte az a fontos, hogy

ott a tagállamok egymást is tudják szorongatni, és éppen ezt teszi Orbán is: Barley attól tart, hogy Orbán ott nagyobb nyomást tud kifejteni, mint az Európai Parlamentben, ahol a Fidesznek mindössze 13 EP-képviselője van a 705-ből.

NYITÓKÉP: Katarina Barley az EP-ben / KB, FB