+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 4. vasárnap, 20:40
Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke a Spiegelnek adott vasárnapi interjúban szorgalmazza megint, hogy az Európai Unió ne támogassa anyagilag az Orbán-rendszert. Szerinte el kell kerülni, hogy a kérdést csak az Európai Unió Tanácsa döntse el, mert ott nagyobb Orbán nyomásgyakorlási lehetősége, mint az Európai Parlamentben. Az EP és Orbán egyaránt a költségvetés megtorpedózásával tud fenyegetni, de Barley szerint ebben az esetben Orbán vesztene nagyobbat.

Katarina Barley egykori német igazságügyi miniszter a héten elmondott szavai, miszerint „Magyarországot pénzügyileg ki kell éheztetni”, félreértésekre adhattak okot, elvégre úgy hangozhatott, mintha az Európai Parlament jelenlegi szociáldemokrata alelnökének magával az országgal lenne problémája. Éppen ezért Barley most a német balliberális Spiegel hetilapnak adott interjút, amiben tovább pontosította mire – és főleg: miért – gondol. Barley szerint

 

Orbán „tíz éve dolgozik azon, hogy darabról darabra bontsa le a jogállamot”, és hozzáteszi kritikusan, hogy mindezt Orbán konzervatív szövetségesei „tétlenül” nézték végig.

 

Barley szerint az a jogállamisági kontrollmechanizmus, amit a német EU-elnökség letett az asztalra (itt elemeztük ki az Azonnalin), nem elegendő, elvégre az csak az EU-költségvetés terhére elkövetett jogállamisági sérelmek esetén vonná meg a támogatásokat – azaz nem összességében nézné a jogállamleépítés folyamatát. Szintén kifogásolja a javaslatban Barley, hogy aszerint – ellentétben az eredeti tervekkel – nem a szankció elkerüléséhez, hanem annak kiszabásához kell minősített többség. (Barley ebben egyébként téved, ugyanis a német elnökség javaslata egész pontosan úgy hangzik, hogy a tagállami miniszterek a Tanácsban sima többséggel is elfogadhatják a Bizottság szankciós javaslatát, és csak annak megváltoztatásához kellene minősített többség – a szerk.) Barley szerint a jelenlegi javaslat

 

legfeljebb arra jó, hogy „a magyarországi vagy bulgáriai égbekiáltó korrupció ellen” fel lehessen lépni, de más hiányosságok orvoslására nem elegendő.

 

A korrupció kapcsán Barley megjegyzi, hogy kormányközeli cégek, emberek részesednek az EU-pénzekből – példaként pedig Tiborcz István utcai lámpáit, azaz az Elios ügyeit említi. A szociáldemokrata politikus szerint „nem alap nélkül” maradna ki Magyarország az Európai Ügyészségből is.

 

Barley annyiban bizakodó, hogy a német EU-elnökség javaslatát nemcsak a szociáldemokrata, de a másik három nagy frakció – a konzervatívoké, a liberálisoké és a zöldeké – is elvetné, bár elismeri: az Európai Parlament csak akkor lehet sikeres, ha megfelelő nyomást gyakorol az EU-ra a közvélemény is. Azzal vádolja az EU Tanácsát – ezt elnökli most fél éven át Németország, ebben az illetékes tagállami miniszterek foglalnak helyet –, hogy tudatosan húzná az időt, így kényszerítve meghátrálásra az Európai Parlamentet, amelynek szintén rá kell bólintania a jogszabályra.

 

Barley szerint ha Orbán azzal fenyeget, hogy akkor ő meg az egész EU-költségvetést blokkolja, azzal Magyarország is elesne hétmilliárd eurótól. A német EP-alelnök szerint azért kell most lépni, mert ha a jelenlegi, felvizezett formában fogadják el a jogállamiságkontrollt, akkor a következő hét évre – amire az EU-költségvetés szól – érdemben nem tudnának már változtatni a pénzek elosztásán, ellenőrzésén.

 

Barley szerint mindkét fél – az Európai Parlament és Orbán is – az EU-költségvetés megtorpedózásával fenyeget, azaz a kitartás a lényeg most. Szerinte az a fontos, hogy

 

a kérdést ne csak a tagállami állam-, illetve kormányfőkből álló Európai Tanács döntse el, az ugyanis „egy bazár”,

 

ott a tagállamok egymást is tudják szorongatni, és éppen ezt teszi Orbán is: Barley attól tart, hogy Orbán ott nagyobb nyomást tud kifejteni, mint az Európai Parlamentben, ahol a Fidesznek mindössze 13 EP-képviselője van a 705-ből.

 

NYITÓKÉP: Katarina Barley az EP-ben / KB, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás