+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 4. vasárnap, 20:40
Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke a Spiegelnek adott vasárnapi interjúban szorgalmazza megint, hogy az Európai Unió ne támogassa anyagilag az Orbán-rendszert. Szerinte el kell kerülni, hogy a kérdést csak az Európai Unió Tanácsa döntse el, mert ott nagyobb Orbán nyomásgyakorlási lehetősége, mint az Európai Parlamentben. Az EP és Orbán egyaránt a költségvetés megtorpedózásával tud fenyegetni, de Barley szerint ebben az esetben Orbán vesztene nagyobbat.

Katarina Barley egykori német igazságügyi miniszter a héten elmondott szavai, miszerint „Magyarországot pénzügyileg ki kell éheztetni”, félreértésekre adhattak okot, elvégre úgy hangozhatott, mintha az Európai Parlament jelenlegi szociáldemokrata alelnökének magával az országgal lenne problémája. Éppen ezért Barley most a német balliberális Spiegel hetilapnak adott interjút, amiben tovább pontosította mire – és főleg: miért – gondol. Barley szerint

 

Orbán „tíz éve dolgozik azon, hogy darabról darabra bontsa le a jogállamot”, és hozzáteszi kritikusan, hogy mindezt Orbán konzervatív szövetségesei „tétlenül” nézték végig.

 

Barley szerint az a jogállamisági kontrollmechanizmus, amit a német EU-elnökség letett az asztalra (itt elemeztük ki az Azonnalin), nem elegendő, elvégre az csak az EU-költségvetés terhére elkövetett jogállamisági sérelmek esetén vonná meg a támogatásokat – azaz nem összességében nézné a jogállamleépítés folyamatát. Szintén kifogásolja a javaslatban Barley, hogy aszerint – ellentétben az eredeti tervekkel – nem a szankció elkerüléséhez, hanem annak kiszabásához kell minősített többség. (Barley ebben egyébként téved, ugyanis a német elnökség javaslata egész pontosan úgy hangzik, hogy a tagállami miniszterek a Tanácsban sima többséggel is elfogadhatják a Bizottság szankciós javaslatát, és csak annak megváltoztatásához kellene minősített többség – a szerk.) Barley szerint a jelenlegi javaslat

 

legfeljebb arra jó, hogy „a magyarországi vagy bulgáriai égbekiáltó korrupció ellen” fel lehessen lépni, de más hiányosságok orvoslására nem elegendő.

 

A korrupció kapcsán Barley megjegyzi, hogy kormányközeli cégek, emberek részesednek az EU-pénzekből – példaként pedig Tiborcz István utcai lámpáit, azaz az Elios ügyeit említi. A szociáldemokrata politikus szerint „nem alap nélkül” maradna ki Magyarország az Európai Ügyészségből is.

 

Barley annyiban bizakodó, hogy a német EU-elnökség javaslatát nemcsak a szociáldemokrata, de a másik három nagy frakció – a konzervatívoké, a liberálisoké és a zöldeké – is elvetné, bár elismeri: az Európai Parlament csak akkor lehet sikeres, ha megfelelő nyomást gyakorol az EU-ra a közvélemény is. Azzal vádolja az EU Tanácsát – ezt elnökli most fél éven át Németország, ebben az illetékes tagállami miniszterek foglalnak helyet –, hogy tudatosan húzná az időt, így kényszerítve meghátrálásra az Európai Parlamentet, amelynek szintén rá kell bólintania a jogszabályra.

 

Barley szerint ha Orbán azzal fenyeget, hogy akkor ő meg az egész EU-költségvetést blokkolja, azzal Magyarország is elesne hétmilliárd eurótól. A német EP-alelnök szerint azért kell most lépni, mert ha a jelenlegi, felvizezett formában fogadják el a jogállamiságkontrollt, akkor a következő hét évre – amire az EU-költségvetés szól – érdemben nem tudnának már változtatni a pénzek elosztásán, ellenőrzésén.

 

Barley szerint mindkét fél – az Európai Parlament és Orbán is – az EU-költségvetés megtorpedózásával fenyeget, azaz a kitartás a lényeg most. Szerinte az a fontos, hogy

 

a kérdést ne csak a tagállami állam-, illetve kormányfőkből álló Európai Tanács döntse el, az ugyanis „egy bazár”,

 

ott a tagállamok egymást is tudják szorongatni, és éppen ezt teszi Orbán is: Barley attól tart, hogy Orbán ott nagyobb nyomást tud kifejteni, mint az Európai Parlamentben, ahol a Fidesznek mindössze 13 EP-képviselője van a 705-ből.

 

NYITÓKÉP: Katarina Barley az EP-ben / KB, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás