+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. október 3. szombat, 10:47
A teljes népességben kettő, a biztos pártválasztók körében már négy százaléknyian nem valamelyik pártra külön, hanem az ellenzéki összefogásra szavaznának.

„Most vasárnap melyik pártra szavazna az országgyűlési választáson?” – szól a minden politikai közvélemény-kutatást végző cég által feltett kérdés. A Publicus azonban a szeptember 22-25. között, a Népszava megbízásából készített telefonos kutatásban (amit 1005 fő válaszadó lekérdezésével nemre, életkorra, iskolai végzettségre, régióra és településtípusra reprezentatív módon készítettek) felfigyelt egy érdekes dologra: erre a kérdésre

 

a teljes népesség kettő, a biztos szavazók és pártválasztók körében már négy százalék válaszolta azt, hogy nem egy-egy pártra külön, hanem kifejezetten az ellenzéki összefogásra szavaznának szívük szerint.

 

Az ellenzéki összefogásra szavazók azonban nem szeptemberben jelentek meg, ők már a Publicus szerint júliusban is a teljes népesség egy százalékát tették ki.

 

AZ ADATOKON AZ IS LÁTSZIK, HOGY A FIDESZ-KDNP TÁMOGATOTTSÁGÁT EGYELŐRE NEM VISELTE MEG A KORONAVÍRUS-VÁLSÁG: ANNAK KITÖRÉSE ÓTA A TELJES NÉPESSÉG KÖRÉBEN TOVÁBBRA IS TARTJA A 30 SZÁZALÉK KÖRÜLI NÉPSZERŰSÉGÉT. FORRÁS: PUBLICUS INTÉZET

 

Hogy erről akkor miért nem adtak hírt, a kutatóintézet úgy magyarázza, hogy a fenti kérdést a kérdezőbiztosok nyitott kérdésként teszik fel, azaz nem adnak meg válaszlehetőségeket, hanem hagyják, hogy a válaszadó magától mondjon valamit.

 

Eddig azonban az ellenzéki összefogást említő válaszadókat a biztosok automatikusan az „egyéb” kategóriába sorolták – most, hogy ezt észrevették a Publicusnál, újrakódolták a korábbi kutatásaikat is, hogy az „ellenzéki összefogásra” szavazni akarók külön kategóriaként jelenjenek meg. A Publicus a későbbi közvélemény-kutatásaiban is külön válaszlehetőségként fogja mérni az egyes pártok, pártszövetségek helyett az ellenzéki összefogásra szavazókat.

 

Ahogy a kutatóintézet írja, ezzel unortodox helyzet állt elő:

 

egy olyan politikai erőt is mérni fognak, ami jelenleg nem létezik, az ellenzéki összefogás egyelőre csak egy ígéret, egy vízió az ellenzéki pártok részéről.

 

„Mégis, a pártpreferenciás kutatás valójában nem más, mint egy lehetőség a választók számára, hogy üzenjenek a választott, vagy az esetleg még meg nem választott képviselőiknek. Nekünk kutatóknak pedig az a feladatunk, hogy ezen üzenetet közvetítsük a politikának, és maguknak választóknak” – írja a Publicus.

 

Persze a három hónap alatti egy százalékpontos emelkedés a teljes népesség körében közel sem nevezhető szignifikánsnak, azonban az ellenzéki összefogás kereteit a szereplők (azaz a DK, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik és az LMP) hivatalosan csak augusztus végétől kezdték el kialakítani, amikor megállapodtak abban, hogy a 2022-es országgyűlési választásra mind a 106 választókörzetben egyetlen jelöltet fognak állítani, és közös választási programot fognak írni. Ez utóbbi érdekében az összefogásban résztvevő hat párt október 2-án jelentette be, hogy elkezdik összefésülni az egyes pártok szakpolitikai programjait.

 

A Publicus kutatásának további részletei itt érhetőek el, a kritikája itt, ha pedig az érdekel, hogy milyen érvek szólnak az ellenzéki közös vagy külön listákon való indulás mellett, olvasd el az erről szóló vitasorozatunkat.

 

NYITÓKÉP: A rabszolgatörvény elleni tüntetés 2018. decemberében / Gergely Előd Gellért

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás