A Publicus Intézet szerint megszülettek az ellenzéki összefogás szavazói

A teljes népességben kettő, a biztos pártválasztók körében már négy százaléknyian nem valamelyik pártra külön, hanem az ellenzéki összefogásra szavaznának.

„Most vasárnap melyik pártra szavazna az országgyűlési választáson?” – szól a minden politikai közvélemény-kutatást végző cég által feltett kérdés. A Publicus azonban a szeptember 22-25. között, a Népszava megbízásából készített telefonos kutatásban (amit 1005 fő válaszadó lekérdezésével nemre, életkorra, iskolai végzettségre, régióra és településtípusra reprezentatív módon készítettek) felfigyelt egy érdekes dologra: erre a kérdésre

Az ellenzéki összefogásra szavazók azonban nem szeptemberben jelentek meg, ők már a Publicus szerint júliusban is a teljes népesség egy százalékát tették ki.

Hogy erről akkor miért nem adtak hírt, a kutatóintézet úgy magyarázza, hogy a fenti kérdést a kérdezőbiztosok nyitott kérdésként teszik fel, azaz nem adnak meg válaszlehetőségeket, hanem hagyják, hogy a válaszadó magától mondjon valamit.

Eddig azonban az ellenzéki összefogást említő válaszadókat a biztosok automatikusan az „egyéb” kategóriába sorolták – most, hogy ezt észrevették a Publicusnál, újrakódolták a korábbi kutatásaikat is, hogy az „ellenzéki összefogásra” szavazni akarók külön kategóriaként jelenjenek meg. A Publicus a későbbi közvélemény-kutatásaiban is külön válaszlehetőségként fogja mérni az egyes pártok, pártszövetségek helyett az ellenzéki összefogásra szavazókat.

Ahogy a kutatóintézet írja, ezzel unortodox helyzet állt elő:

„Mégis, a pártpreferenciás kutatás valójában nem más, mint egy lehetőség a választók számára, hogy üzenjenek a választott, vagy az esetleg még meg nem választott képviselőiknek. Nekünk kutatóknak pedig az a feladatunk, hogy ezen üzenetet közvetítsük a politikának, és maguknak választóknak” – írja a Publicus.

Persze a három hónap alatti egy százalékpontos emelkedés a teljes népesség körében közel sem nevezhető szignifikánsnak, azonban az ellenzéki összefogás kereteit a szereplők (azaz a DK, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik és az LMP) hivatalosan csak augusztus végétől kezdték el kialakítani, amikor megállapodtak abban, hogy a 2022-es országgyűlési választásra mind a 106 választókörzetben egyetlen jelöltet fognak állítani, és közös választási programot fognak írni. Ez utóbbi érdekében az összefogásban résztvevő hat párt október 2-án jelentette be, hogy elkezdik összefésülni az egyes pártok szakpolitikai programjait.

A Publicus kutatásának további részletei itt érhetőek el, a kritikája itt, ha pedig az érdekel, hogy milyen érvek szólnak az ellenzéki közös vagy külön listákon való indulás mellett, olvasd el az erről szóló vitasorozatunkat.

NYITÓKÉP: A rabszolgatörvény elleni tüntetés 2018. decemberében / Gergely Előd Gellért