Bármi is történjen Trumppal, az elnökválasztás elhalasztására nincs reális esély

Szerző: Petróczi Rafael
2020.10.02. 14:18

Péntek reggel robbant a hír, hogy Donald Trump és felesége is elkapta a koronavírust. De mit jelent ez az egy hónap múlva esedékes elnökválasztás előtt? Lebénulhat-e a Trump-kampány? Jelenthet a regnáló elnöknek kiutat a karanténból a Twitteren való kommunikáció? Eltitkolhatja-e a kampánystáb, ha Trump állapota rosszabbra fordul? Milyen lehetőségek vannak a választás megtartására, ha Trumppal valami nagy baj történik? Kaló Máté Amerika-szakértőt kérdeztük.

Bármi is történjen Trumppal, az elnökválasztás elhalasztására nincs reális esély

Mit jelent a Trump-kampány szempontjából az, hogy Trump koronavírusos lett? Mennyire nehezíti meg a dolgát a kampányhajrában?

Nagyon. Trump 70 év felett van, és nem csak saját maga és a családja, hanem a stábja számára is fontos, hogy minél előbb felgyógyuljon. Ennek egy módja van: otthon kell maradni. A pozíciójából adódóan minden bizonnyal napi szinten fogják őt tesztelni, de amíg nem lesz meggyőző számú negatív tesztje, addig értékes hetek fognak kiesni a kampányából.

Akár az egész Trump-stáb is lebénulhat?

Egy kampányt alapvetően a kampánykoordinátorok irányítanak, akik kiadják az utasításokat egy hatalmas apparátusnak. Lebénulni tehát nem fog a kampánystáb, legfeljebb a vezetők feladatait a helyetteseik veszik át, de

a kiépült infrastruktúra a csatatérállamokban és a választás szempontjából más fontos államokban ettől függetlenül még tud működni.

KALÓ MÁTÉ POLITOLÓGUS, DIPLOMÁJÁT A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEMEN SZEREZTE. SZAKTERÜLETE AZ AMERIKAI BELPOLITIKA ÉS AZ EUROATLANTI KAPCSOLATOK. 

Tekintve, hogy kedden vitázott Trump Joe Bidennel, esélyes, hogy Biden is megfertőződött?

A vitáról készült felvételeken látható, hogy legalább 2,5-3 méter, ha nem nagyobb távolság volt a két jelölt között, ráadásul nem szemtől szemben helyezkedtek el a pódiumok. Félnivalója inkább a moderátor Chris Wallacenak lehet, de ő is megfelelő távolságban volt az elnökjelöltektől. Azonban tekintve a vírus fertőzőképességét valószínű, hogy a következő órákban, napokban Joe Bident és Chris Wallacet is tesztelni fogják. Plusz azokat is, akik a vitán az első sorokban ültek, az úgyszint koronavírusos Melania Trump közelében.

Trump szempontjából nyilván hátrány, hogy nem fog tudni terepmunkát végezni, de kampányolni ettől függetlenül online még lehet. Marad a Twitter-kommunikáció, vagy más lehetőségek is állnak előtte?

Először tisztázzuk: a személyes találkozások egy kampányban nehezen kiválthatóak. Ráadásul Bidenhez képest Trump kampányában nagyobb szerepet kapott eddig a személyes jelenlét.

Így a karantén komoly hátrány Trumpnak, főleg úgy, hogy az online csatornákat eddig is rendszeresen használta, szóval amit elveszít az egyik oldalon, azt a másikon aligha tudja visszahozni.

Továbbra is állandóan twitterezni fog, betelefonál a Fox Newsba, esetleg zoomos interjúkat ad.

Mindazonáltal a személyes jelenlét nem fog teljesen megszűnni a Trump-kampányban: most jön a B terv, ami szerint Mike Pence alelnökjelölt fog több feladatot átvenni a főnökétől, és ő fog sokat szerepelni. Ugyanez történhet a másik páros, Joe Biden és Kamala Harris esetében is, és elnézve a keddi elnökjelölti vita színvonalát, talán nem is lenne rossz, ha az alelnökjelöltekre vetülne most a nagyobb figyelem.

Nem jöhet ki Trump győztesen ebből az ügyből? Ha gyorsan felépül, kommunikálhatja, hogy a kínai koronavírust a felelőtlen demokrata szenátorok miatt kapta el, de lám, még ezt is legyőzte: egy ilyen életerős elnöknek meg pláne bizalmat lehet szavazni.

Kétszázezer halott fölött egy ilyen szociáldarwinista érveléssel kérkedni a Trump-párti keménymagnak, akik amúgy is rá szavaznának, ugyan jól hangozhat, de a mérsékelt és billegő szavazóknál nem hiszem, hogy jól venné ki magát, és összességében nem hozna a konyhára. És hogy ezzel jöhessen Trump, ahhoz tényleg az kéne, hogy szerencséje legyen, és tünetmentesen vagy csak nagyon enyhe tünetekkel túlessen a fertőzésen, amire 70 felett azért olyan sok esély nincs.

Mennyire kaphatunk majd valós idejű és reális információkat Trump állapotáról? Elképzelhető, hogy a Trump-stáb megpróbálja majd eltitkolni, ha az elnöknek komolyabb tünetei lesznek?

A választás előtt egy hónappal ez nagyon komoly hazárdjáték lenne. Főleg azért, mert

minél kevesebb információt bocsátanak a nyilvánosság rendelkezésére, annál inkább megszaporodnának a pletykák, a találgatások az elnök hogylétével kapcsolatban: ennél károsabb dolog egy kampányhajrában nem sok van.

Már csak azért sem lenne az elnök állapota eltitkolható az általános információéhségen túl, mert hatalmas lenne a kontraszt: annál a Trumpnál, aki óráról órára tájékoztatja a lakosságot a gondolatairól, és aki a kampányban eddig minden lehetőséget megragadott, hogy megmutassa magát, nagyon visszatetszést keltő lenne, ha a választás előtt pár héttel hirtelen eltűnne és titkolózni kezdene. Az őszinteségen kívül tehát nem látok más opciót. Kozmetikázni a tényeket persze lehet, hogy nincs is olyan rosszul, de a tényeket elhallgatni nem.

Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de ha a kampányhajrában meghalna valamelyik elnökjelölt, mi történne? Elhalasztanák a szavazást?

Nincs reális mód a választások elhalasztására, hiszen a választás már folyik.

Több százezer, akár millió szavazatot adhattak már le az amerikaiak a korai szavazás valamely módjával, variálásra így már nincs lehetőség.

Alkotmányosan ugyan lenne rá lehetőség, hogy a kongresszus elhalasszon egy már zajló választást, de tekintve, hogy a kongresszus is megosztott (a képviselőházban a demokraták, a szenátusban a republikánusok vannak többségben – a szerk.), ezért aligha tudnának erről döntést hozni. Arra meg gyakorlatilag semmi esély nincs, hogy egy már zajló szavazás alatt új jelöltet állítson egy párt, erre legfeljebb a szavazás megkezdése előtt lett volna esélye a pártszervezeteknek.

Mi történne, ha valamelyik elnökjelölt meghalna, de ő nyerné a választást? Az elhunyt elnökjelölt helyett a vesztes jelölt kerülne hatalomra?

Ez egy nagyon bonyolult alkotmányos szcenáriót jelentene: alapvetően az egyes államok döntése az, hogy kiket küldenek az elnököt formálisan megválasztó elektori kollégiumba, és hogy nekik engedélyezi-e, hogy az adott államban vesztes elnökjelöltre is szavazhasson-e. A legtöbb államban ezt nem engedélyezik, így az elektorok szavazása a választási eredményhez kötött.

Amennyiben viszont meghalna valamelyik elnökjelölt, úgy valószínűleg komoly viták alakulnának ki már az elektorok szintjén is, hogy az állami törvényhozás megadja-e nekik a lehetőséget, hogy a szavazáson nem feltétlen győztes, de életben lévő elnökjelöltre szavazzanak, vagy azt mondja -e nekik, hogy az elhunyt elnökjelölt helyett annak alelnökjelöltjére kell szavazni, ha az elhunyt jelölt nyert abban az államban.

És amennyiben az elektori kollégiumban sem születne egyértelmű eredmény, úgy a továbbra is megosztott kongresszusnak kéne döntenie az elnök és az alelnök személyéről. Az előbbiről – aki lehetne a szavazáson vesztes elnökjelölt is – a most demokrata többségű képviselőház, az utóbbiról pedig a jelenleg republikánus többségű szenátus, ami elég pikáns eredményt hozhatna. De mindez már olyan sci-fibe illő káosszal járna, és olyan legitimitási kérdéseket vetne fel, hogy nem tartom valószínűnek, hogy bekövetkezne.

Sokkal valószínűbb, demokratikusabb és ebben az esetben kézenfekvőbb lehetőség lenne, hogy megtartják a választást, és

ha az elhunyt elnökjelölt nyeri a választást, akkor az elektorok az alelnökjelöltjére szavaznak le, és az elnökjelölt helyett egyből az alelnökjelöltje lép hivatalba.

Azért is ez lenne a legtisztább megoldás, mert az elnöki feladatokat átvenni az alelnöknek attól a pillanattól lehetősége van, hogy az elnök hivatalba lép.

Volt amúgy arra precedens, hogy a kampányhajrában egy elnökjelölt elhalálozzon?

Konkrétan ilyenre nem. Arra volt példa egyedül 1972-ben, hogy a demokratapárti alelnökjelöltet visszahívta a pártszervezet, mert kiderült róla, hogy korábban mentális kezelésre szorult. És arra is volt példa még az 1800-as évek végén, hogy a szavazás után pár héttel egy vesztes elnökjelölt meghalt, és az elektori szavazatait mások között kellett szétosztani. Arra viszont, hogy konkrétan a kampányhajrában, zajló szavazás alatt történjen ilyen, még nem volt precedens.

NYITÓKÉP: Donald Trump / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek