+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2020. október 1. csütörtök, 09:15
Ciprus eddig vétózta a felségvizeire beúszkáló török hajók miatt a Lukasenka-rezsim elleni szankciókat. Kiderül, ki tudja-e engesztelni valamivel a többi 26 EU-tagállam.

Az elmúlt napokban a brüsszeli politika legfőbb témája jogállamiság volt, de nem is annyira az Európai Bizottság jogállamiságról szóló jelentése, hanem a Bizottság cseh alelnöke, Věra Jourová és a magyar kormány közötti csörte miatt. Az egyébként az EU-s értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztosként is dolgozó Jourová egy Spiegelnek adott interjúban Orbán illiberális demokráciájára „ill democracy”-ként, azaz beteg demokráciaként hivatkozott, amin a magyar fél teljesen kiborult.

 

Orbán a Bizottság elnökétől, Ursula von der Leyentől Jourová lemondását követelte „a Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt,” Jourová pedig a Politicón megjelent válaszában határozottan visszautasította, hogy a magyar embereket sértegette volna, ellenkezőleg: mélyen tiszteli őket és a választásaikat. Hogy akkor mégis miért nevezte ill democracynek azt a rendszert, amiben a magyarok háromszor is kétharmados parlamenti többséghez juttatták Orbán Viktort, a Politico már nem tartotta fontosnak megkérdezni.

 

Ebben a hangulatban kezdődik csütörtök délután a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács rendkívüli ülése, amin olyan kemény témák lesznek naprenden többek közt Orbán Viktor előtt is, mint

 

+ Törökország és a Földköz-tenger keleti részén kialakult konfliktus: egyre feszültebb a helyzet amiatt, hogy évek óta rendszeresen úsznak be török hadihajók és fúróhajók görög és ciprusi vizekre, hogy az ottani földgázkészleteket feltárják.

 

Belarusz: az EU Belarusz elleni szankcióit legutóbb pont Ciprus vétózta meg arra hivatkozva, hogy az EU nem lép fel elég határozottan a vizeire beúszkáló Törökország ellen. Most a Tanács újra nekifut a kérdésnek, hátha sikerül egységesen fellépni a Lukasenka-rezsim ellen.

 

+ Szó lesz még az EU és Kína kapcsolatáról, a migráció hagyományosan megosztó témájáról, amivel kapcsolatban a Bizottság új javaslatot dolgozott ki, és tárgyalják majd azt a gazdasági helyreállítási csomagot is, ami a piac és az iparpolitika egységesítésével, valamint a zöld és digitális transzformációval kívánja segíteni az EU gazdaságának kilábalását a koronavírus okozta gazdasági válságból.

 

Az ülést egyébként múlt héten tartották volna, ám Charles Michel, az Európai Tanács elnöke karanténba került koronavírus-kontaktszemélyként, így azt halasztani kellett. A belga politikus a mostani ülésnek egyébként azt a mottót adta, hogy „Európa helye a világban és képessége a saját sorsunk alakításának képessége”, a legnagyobb tétje pedig az, hogy sikerül-e az Uniónak végre egységesen fellépnie Belarusz és Törökország ellen. 

 

NYITÓKÉP: Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás