Miközben Lukasenka Putyinhoz dörgölőzik, Tihanovszkaja Macronnal találkozik

Miközben Putyin és Lukasenka arról értekezett, hogy milyen fontos a két ország közötti kapcsolat, az ellenzék de facto vezetője, Szvjatlana Tihanovszkaja a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal találkozott Litvániában. De miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron Tihanovszkajával? Utánajártunk!

Szeptember 29-én két fontos találkozó zajlott Belarusz történetében: míg az országból elüldözött korábbi ellenzéki elnökjelölt, Szvjatlana Tihanovszkaja a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal találkozott Litvániában, addig a belarusz diplomácia intenzívebb tárgyalásokba kezdett Oroszországgal. A belarusz-orosz tárgyalásokon a felek folyamatosan megemlítik a két ország által 1996-ban létrehozott, a gazdasági és politikai integráció céljait kitűző unióállamot is. (Hogy ez mi, arról korábban itt és itt írtunk bővebben.)

Amit muszáj

Hetedik alkalommal tartották meg Belarusz és Oroszország Régióinak Fórumát, ezúttal online. A fórum alakulásáról az oroszországi belarusz nagykövet, Vlagyimir Semaszko számolt be az állami hírügynökségnek, a Beltának. Ezen a fórumon nemcsak politikusok és állami tisztviselők vesznek részt, hanem gazdasági szereplők is, akik közös projektekről és befektetésekről tárgyalnak, a politikai találkozókon pedig az együttműködés mellett megvitatják azt is, hogy a nemzetközi intézményekben és platformokon miként segítik majd egymást, és az országok közös történelmi hagyományokról is gyakran értekeznek.

A nagykövet szerint a tárgyalás sikeres volt: elmondása szerint 30 pontról tárgyaltak, amiből 28 és félben sikerült megállapodásra is jutni. A legvitatottabb pont az olaj árát érintette:

A fórummal kapcsolatosan a legérdekesebb fejlemény az unióállam körüli tárgyalások felerősödése: az augusztus 9-én választási csalással újrázó Lukasenka arról beszélt, hogy ez a fórum fontos az unióállam számára, és folytatása annak a párbeszédnek, amit az orosz elnökkel még szeptemberben folytatott Szocsiban.

Lukasenka szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy az orosz és a belarusz gazdasági szereplők számára egyenlő feltételeket teremtsenek, ők pedig bármilyen javaslatot hajlandóak megvitatni, ami a közös gazdaság biztonságát növelik. A belarusz miniszterelnök, Roman Golovcsenko egyenesen arról beszélt, hogy a két országnak egyszerűen muszáj együttműködnie több területen – az oktatás, a kultúra és a társadalmi szféra mellett a gazdaságot és a politikát említette a miniszterelnök.

Putyin: nincs politikai befolyás Belaruszban

A fórumon az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is felszólalt, aki a plenáris ülésen mondandóját azzal kezdte, hogy megnyugtasson mindenkit, hogy „Belarusz és Oroszország kapcsolatai nem függenek az időtől vagy a jelenlegi politikai trendektől, hanem szilárd alapokon támaszkodnak” még a mostani nehéz helyzetben is.

míg az orosz védelmi miniszterhelyettes, Andrej Kartapolov arról beszélt, hogy a NATO balti államokban folytatott tevékenysége miatt Oroszország kész akár fegyverrel is megvédeni az unióállamot. Putyin ezenkívül arról is beszélt, hogy mindkét ország érdekelt a régiók közötti szorosabb együttműködésben, és hogy ezek az „egyenlőség és az egymás iránti tisztelet elveire épülnek.”

A két államfő legutóbb szeptember 14-én találkozott, ahol Lukasenka többek között arról értekezett, hogy Belaruszban mennyire tiszteletben tartják a szólásszabadságot. Lukasenka úgy fogalmazott: országában minden hétvégén laza hétvégi sétákat tartanak a tüntetők. Megköszönte az oroszok segítségét is a választások óta eltelt időszakban, bár itt nem részletezte, hogy pontosan kire gondolt.

Eközben Macron Litvániában járt 

A belarusz-orosz tárgyalásokkal egyidőben a korábbi ellenzéki elnökjelölt, a sok minszki által valódi elnöknek tartott Szvjatlana Tihanovszkaja a francia Emmanuel Macronnal találkozott Vilniusban, Litvánia fővárosában (Tihanovszkaja a belarusz választások után ide menekült).

Arról, hogy pontosan mi hangzott el a két fél közötti tárgyaláson, nem sok információ került napvilágra, azonban Tihanovszkaja elmondta, hogy Macron minden segítséget megígért neki, hogy békés úton, a tárgyalóasztalnál oldják meg a belarusz politikai válságot.

Ugyanakkor a Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov másról számolt be: a szóvivő szerint Macronnak minden joga megvan ahhoz, hogy belarusz állampolgárokkal találkozzon, ahogyan a belarusz állampolgároknak is megvan a joga, hogy a francia elnökkel találkozzanak. Peszkov azt is elmondta, hogy ők a találkozót úgy értelmezik, hogy, „a francia elnök ezt a belarusz állampolgárt támogatja".

Lukasenka már a végét járja, az ellenzék pedig új erőre kaphat

„Lukasenkának lényegében nincs más választása, a hintapolitika korlátai már az elmúlt közel két hónap eseményei előtt is bőven megmutatkoztak.

– mondta az Azonnali kérdésére Istrate Dominik, a Political Capital elemzője, aki szerint ugyan a két ország közötti teljeskörű integráció már jó ideje lekerült a napirendről, de Moszkva így is növelni kívánja a befolyását Belarusz felett. „Az unióállam kihangsúlyozása csak egy politikai narratíva, amely arról szól, hogy Lukasenka a nyugatbarát forradalmaktól védi Minszket és Moszkvát” – véli a szakértő.

Istrate elmondta, hogy ugyan a belarusz-orosz kapcsolatok nézőpontjából ez a fórum egy rendkívüli esemény, viszont az igazi jelentőségét a belarusz válság adta,

Az eseményen eddig 70 gazdasági megállapodást írtak alá a felek mintegy 700 millió dollár értékben, ami az elemző szerint erős indikátor, hogy a Kreml egyelőre nem hajlandó elengedni Lukasenka kezét. Istrate úgy véli, hogy a gazdasági befolyása még jobban nőhet Moszkvának, és mivel az orosz oligarchák már régóta rá akarják tenni a kezüket több belarusz állami nagyvállalatra, szerinte elképzelhető, hogy a segítségnyújtásért cserébe Lukasenka kénytelen lesz ezeket átadni az oroszoknak.

Az elemző szerint az, hogy Litvániában találkozott Macron az ellenzéki jelölttel, egyáltalán nem meglepő: Macron a választás után három nappal egyeztetett Putyinnal Belaruszt illetően, illetve később is támogatta a belarusz ellenzéket. Szerinte a találkozó elkerülhetetlen volt: „függetlenül attól, hogy az EU egységesen nem ismerte el Tihanovszkaját, ő a belarusz ellenzék vezetője”.

Istrate szerint Macron hasonlóan szeretne eljárni, mint 2019 júniusában a moldáv helyzet rendezésekor, ehhez viszont Moszkva támogatása és részvétele is szükséges, ami szerinte jelenleg nem áll fenn.

A szakértő szerint az, hogy prominens nyugati állam- és kormányfők találkoznak Tihanovszkajával, a tüntetésekre pozitívan hat, mivel

„Jelen állás szerint egy elhúzódó politikai válságra lehet számítani. A rezsimnek sikerült megerősítenie magát, de a helyzet még mindig képlékeny. Azt pedig mellékesen szeretném megjegyezni, hogy a 2013-as ukrán események novemberben kezdődtek, Janukovics pedig csak 2014 februárjában bukott meg. Ugyanakkor a 2018-as örmény bársonyos forradalom néhány hét alatt győzött, szóval jelenleg még tényleg képlékeny a Belarusz sorsa” – zárja gondolatait az elemző.

NYITÓKÉP: Szvjatlana Tihanovszkaja és Emmanuel Macron beszélget. Forrás: Tihanovszkaja sajtószolgálata / Telegram