+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2020. szeptember 30. szerda, 15:00
Pozsony-Óváros képviselőtestülete több közterület elnevezéséről döntött, ezek egyike a Baross Gábor park lesz. A vasminiszter nevét korábban út viselte a városban, hozzá kötődik Pozsony első állandó Duna-hídja.

Baross Gábor park létesül Pozsonyban – adta hírül a ma7.sk. Az Óváros képviselőtestülete négy közterületnek ad új nevet: kettő a város zsidó lakosságának állít emléket az évtizedekkel ezelőtt lebontott neológ zsinagóga helyén, egy a bársonyos forradalomban részt vevő középiskolások és egyetemisták előtt, egy pedig a Pozsony első állandó dunai hídjának felépítésében kulcsszerepet játszó vasminiszter előtt tiszteleg.

 

Talán elsőre meglepőnek tűnhet, hogy

 

a szlovák fővárosban egy Monarchia-korabeli magyar politikusról neveznek el egy parkot.

 

Viszont ha ránézünk Szlovákia utóbbi két évtizedére, azt látjuk, hogy a szlovákok már nem nagyon görcsölnek a múlt sérelmein, már nincs szükségük arra, hogy a magyarokkal szemben határozzák meg magukat, és ennek köszönhetően a magyarellenesség is kiszorult a közéletből. Cserébe pedig a szlovákok is egyre inkább magukénak érzik a Monarchia és a Magyar Királyság történelmét – és ez leginkább Pozsony közterein érhető tetten.

 

Szimbolikus térfoglalások

 

Az elmúlt száz évet figyelembe véve viszont már korántsem magától értetődő ez a jelenség. Voltak olyan időszakok, amikor Szlovákiában módszeresen pusztították a magyar múltra, vagy a Monarchiára közvetlenül utaló emlékeket, főleg a köztéri szobrokat. Pozsony legemlékezetesebb ilyen szimbolikus aktusa Mária Terézia szobrának lerombolása volt 1921-ben a csehszlovák légiósok által; a város Petőfi-szobrát pedig a városi tanács bontatta el pont azért, hogy nehogy az is a Mária Terézia-szobor sorsára jusson.

 

AZ 1921-BEN LEROMBOLT POZSONYI MÁRIA TERÉZIA-SZOBOR. SOKAKNAK MA IS HIÁNYZIK EZ POZSONY BELVÁROSÁBÓL. FOTÓ: WIKIMEDIA COMMONS

 

A szobordöntésekben és -állításokban, közterület-átnevezésekben megnyilvánuló

 

nacionalista térfoglalás azonban hosszútávon rendre fönnakad a lokális kötődésen,

 

még akkor is, ha egy adott település lakosságának egy részét kicserélik, vagy mesterségesen felduzzasztják azt, és a felismerhetetlenségig átalakítják a városszövetet – ahogy az Pozsony esetében is történt. 

 

A várost ugyanis nagyon csúnyán megnyomorította a szocialista városfejlesztés: a 60-as, 70-es években épült fel a Duna másik oldalán, Ligetfaluban (Petržalka) Közép-Európa legnagyobb panellakótelep-szörnyetege; ekkor épült a Szlovák Nemzeti Felkelés hídja: a rajta áthaladó autópályát pedig keresztülvezették az Óvároson.

 

A Várhegy és az Óváros között ma is egy sivár, dübörgő betonteknő van,

 

és több hatalmas szocialista-modernista épületet húztak fel városszerte úgy, hogy egyáltalán nem vették figyelembe a város szövetét.

 

AZ ÓVÁROSI ÚT (STAROMESTSKÁ) EGY AUTÓPÁLYA EGY SIVÁR BETONTEKNŐBEN AZ ÓVÁROS ÉS A VÁRHEGY KÖZÖTT, AZ EGYKORI VÁRALJA HELYÉN. KÉP: WIKIMEDIA COMMONS

 

A rendszerváltás óta pedig az ingatlanfejlesztők játékszere lett a város: elsősorban a külső városrészekben nőttek ki a földből irodaház-komplexumok, toronyházak, és tűntek el végleg régi, ikonikus iparnegyedek, újabb és újabb részeket radírozva le a térképen a régi Pozsonyból.

 

Lokális kötődések és a nosztalgia

 

Viszont a pozsonyi könyvesboltok ma is tele vannak vannak a régi, mára nagyrészt elpusztult Prešporokra (Pozsony régi szlovák neve) emlékező képeskönyvekkel. Ami megmaradt Prešporokból, az az erős nosztalgia miatt felértékelődött: az Óváros néhány érintetlenül maradt és szépen felújított utcácskája és tere tényleg igazi, már-már mesébe illő hangulatot áraszt, ennek megfelelően igazi turistacsalogató. 

 

A FŐ TÉR AZ ÓVÁROS KELLŐS KÖZEPÉN. TURISTACSALOGATÓ. FOTÓ: PIXABAY

 

Az említett Mária-Terézia-szobor az elpusztított múlt iránti pozsonyi nosztalgia egyik legerősebb példája: még a szobor szlováknyelvű Wikipédia-oldala is fátyolos romantikától átszőve íródott, és máig sokan látnák szívesen a szobrot az eredeti helyén, az egykori Koronázási Domb-, ma  Ľudovít Štúr-téren, ahol ma Štúr és több szlovák nemzetébresztő szoborcsoportja áll. A Pozsonyi Városszépítő Egyesület ha ez nem is tudta elérni, elkészítette a Mária-Terézia szobor kicsinyített mását, és fel is állította nem messze az eredeti helyétől.

 

Szerencsésebb volt a Petőfi-szobor sorsa: azt a lebontása után évtizedekig egy raktárban tárolták, majd az 1950-es években Ligetfalu egy félreeső helyén állították fel. 2003-ban került vissza a Pozsonyba, bár nem az eredeti helyére, az egykor Kossuth Lajos-, ma Hviezdoslav-térre, hanem a belvárostól kijjebb eső Medikus-kertbe. A szobor visszaállítása a szlovákiai magyar politika egyik jelentős sikere és a javuló magyar-szlovák kapcsolatok egyik jelképe volt.

 

Amíg a szobor Ligetfaluban állt, a szobrot rendszeresen meggyalázták, és az új helyén is megrongálták párszor vandálok, valószínűleg nacionalista hevülettől fűtve, de az utóbbi években már nem érte bántódás a szobrot. A Petőfi-szobor a gyakorlatilag pozsonyi magyarok búcsújáró helye: Ligetfaluban ennél a szobornál tartották a magyarok a rendszerváltás előtt a félillegális március 15-i megemlékezéseiket, és azzal, hogy azt a számukra erős szimbolikus jelentéssel bíró szobrot méltóbb helyen állították fel újra, 

 

Pozsony a magyarokat is jelképesen visszafogadta.

 

A monarchia lelke

 

Két éve pedig olyan ember vezeti a várost, aki maga is rajong a régi Pozsonyért: Matúš Vallo, az echter Pressburgernek tűnő főpolgármester korábban az egyik alapítója annak az egyesületnek, ami megmentette a pusztulástól a pozsonyi Régi Vásárcsarnokot.

 

A RÉGI VÁSÁRCSARNOK. NYÜZSGŐ KÖZÖSSÉGI TÉR. KÉP: A PIAC FB-OLDALA

 

A csarnok azóta egy igazi nyüzsgő közösségi térré vált, ahol

 

a Pressburg-nosztalgia összeér a fairtrade vegán latte-frapuccinóval, és ahol többek között Trh-Piac-Markt néven tartanak rendszeresen termelői vásárt.

 

Matúš Vallo a rengeteg urbanisztikai projektje mellett a szintén a Monarchia idején alapított legendás pozsonyi Grössling-fürdő megmentéséhez is hozzálátott. A Pozsony-nosztalgia annyira erős, hogy már az ingatlanfejlesztők is reagálnak rá: a legújabb luxuslakóparkokat már az eredeti városrészekről nevezik el, mint a Zuckermandel, vagy a gyárról, aminek a helyén épültek, mint a Klingerka. 

 

Ebben a közegben pedig már semmi meglepő nincs azon, hogy egy olyan emberről neveznek el parkot Pozsonyban, akinek jelentős szerepe a város első állandó hídjának megépítésében, még akkor sem, ha

 

ez az ember történetesen a Magyar Királyság egyik magyar minisztere, Baross Gábor volt.

 

NYITÓKÉP: A poszonyi óváros látképe a várból 1959-ben. A kép előterében látható zsinagógát és a környező épületeket 1969-ben lebontották a Szlovák Nemzeti Felkelés-híd építése miatt. Fortepan / Bauer Sándor

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Feröer-szigetek lakóit nem különösen izgatja egyelőre a járvány harmadik hulláma.

Ecsenyi Áron a korábbi tüntetésein összeszedett bírságai miatt nem akarta igazolni magát: bevitték, három óra múlva elengedték, de közben lökdösték és inzultálták.

Civilek is indulhatnak rajta, ha előre nyilatkoznak arról, hogy győzelmük esetén melyik párt frakciójába ülnének be. Aki 2022 áprilisáig betölti a 18. életévét, részt vehet az előválasztáson.

Hetvenöt éve írták alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás