+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Vass Csaba & Antal Róbert-István
2020. szeptember 28. hétfő, 18:59
Ki az önkormányzati választás nyertese? Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Kezdjük az értékelést Bukaresttel! Itt a független jelöltként, a jobbközép PNL és a liberális USR PLUS támogatásával induló Nicușor Dan lett a főpolgármester. Ön eredetileg mire számított, majd min lepődött meg?

 

Őszintén: jobb eredmények születtek, mint amire számítottam, főleg ha ezt az alacsony, 37 százalékos részvételi arány tükrében nézzük.

 

A választások előtt az elemzők azon a véleményen voltak, hogy ahhoz, hogy Nicușor Dan győzhessen Bukarestben, a részvétel 40 százalék fölötti kellett volna legyen – ezért mondom azt, hogy az eredmények jobbak, mint amire számítottunk. Azonban a vasárnap esti túl optimista exit poll eredményekhez képest most az látszik a hivatalos eredményeket nézve, hogy a hatalmas különbség Nicușor Dan és Gabriela Firea között mérséklődött. Viszont így is Nicușor Dan a győztes, csak nem akkora különbséggel. Ugyanez igaz a fővárosi közgyűlésre is: noha a friss eredmények szerint a PSD szerezte meg a legtöbb képviselői mandátumot, azonban az USR PLUS-nak és a PNL-nek együtt megvan a kényelmes többsége.

 

CLAUDIU D. TUFIȘ A BUKARESTI EGYETEM POLITIKATUDOMÁNYI KARÁNAK POLITOLÓGUSPROFESSZORA. PHD-JÉT 2007-BEN A PENNSYLVANAI EGYETEMEN SZEREZTE MEG, ELŐTTE SZOCIOLÓGIÁT TANULT A CEU-N ÉS BUKARESTBEN. KUTATÁSI TERÜLETEI A POLITIKAI KULTÚRA ÉS MAGATARTÁS, A CIVIL TÁRSADALOM ÉS A TÁRSADALMI MOZGALMAK. ITT LEHET OLVASNI RÓLA, AZ AZONNALINAK NYILATKOZOTT MÁR JOHANNIS SIKERÉRŐL ÉS AZ ORBÁN ÁLTAL TAVALY FELVÁZOLT ÚJ KÖZÉP-EURÓPA-KONCEPCIÓRÓL IS.

 

Mi az oka annak, hogy pont a fővárosban mentek el kevesebben szavazni – mindössze 37 százaléknyian –, mint a 46 százalalékos országos átlag?

 

Nehéz megmagyarázni, hogy miért mentek el ilyen kevesen. Egyrészt mélyül a szakadék a politikusok és a választópolgárok között, másrészt pedig matematikai okai is vannak az alacsony részvételnek. Romániában ugyanis a lakóhelyre bejelentett össznépességet nézzük. Ám sokszor előfordul, hogy az illető vagy elköltözött vidékre, a bukaresti külvárosokba, vagy akár külföldre is. Ezért alacsonyabb mindig a bukaresti részvétel, de ez az egész országra érvényes: rengeteg lakcímről derül ki, hogy akik oda be vannak jelentve, valójában már évek óta nem élnek az országban.

 

Részvételtől függetlenül, a voksok teljeskörű feldolgozását követően is Nicușor Dan a biztos győztes Bukarestben. Ön szerint mi járult hozzá Nicușor Dan győzelméhez: a PNL és az USR PLUS szövetségkötése, esetleg a bukaresti választók elégedetlensége a szocdem Gabriela Fireával szemben?

 

Firea katasztrofális mandátumot tudhat maga mögött. Semmi nem fűződik a nevéhez, amit megvalósított volna. És ha ehhez hozzátesszük Firea PSD-tagságát és kapcsolatát a különböző, gazdasági szürkezónában működő csoportokkal, szerintem nagyon nehéz lett volna Fireara szavazni úgy, hogy a választó Firea előző mandátumának a teljesítményét mérlegre téve kijelentse, hogy igen, ez jó munka volt. Firea végeredményben a lojális PSD-szavazók voksait nyerte el, máshonnan nem tudott szavazatokat szerezni.

 

Másrészt az USR PLUS-nak és a PNL-nek jó volt a taktikája, vagyis az, hogy támogatják egymást, összefognak. Ha közülük bármelyik párt önálló jelöltet indított volna, az Nicușor Dantól minden bizonnyal szavazatokat vett volna el és Gabriela Firea második mandátumához járult volna hozzá.

 

A bukaresti főpolgármesterségért szintén elinduló, 10 százalékot kapott volt államfő, Traian Băsescu kinek a szavazataiból vett el?

 

Ha Băsescu jellemére, ideológiájára gondolunk és ha Fireaval összehasonlítjuk, akkor inkább a jobboldalról vett el szavazatokat. De az is lehet, hogy a bizonytalan szavazók közül. Băsescu szerintem pontosan tudta, hogy semmi esélye nincs arra, hogy főpolgármester legyen, ezért az indulással az volt a célja, hogy pártja népszerűségét növelje, jelöltjeiket pedig bejuttassa a kerületi önkormányzatokba és a fővárosi közgyűlésbe. Ha nem lett volna ilyen eredménye – hiszen az ALDE vagy a Pro Romania gyengén szerepelt –, úgy Băsescunak nehéz dolga lenne a decemberi parlamenti választásokon.

 

Bukarestben nemcsak a főpolgármesterre és a kerületi polgármesterre, hanem a fővárosi közgyűlés tagjaira is szavaztak, mégpedig pártlistákra. Itt már nem indult együtt a PNL és az USR PLUS: előbbi 17 százalékot, utóbbi 33-at szerzett. Mi az oka annak, hogy Bukarestben nem valami erős a kormányt adó nemzeti liberális PNL?

 

A PNL egy ideje már nem a tanult, jómódú választók pártja. A korábbi parlamenti és önkormányzati választások eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt öt év során inkább a közepes- és kisvárosok és a gazdag falvak pártja lett. A fővárosi eredményél figyelembe kell venni azt is, hogy

 

a PNL-nek hosszú együttműködési története van a PSD-vel, és ezt a fővárosi választók nem díjazták annyira. Ahogy az sem segítette őket, hogy a kampány során rengeteg PSD-s jelöltet vettek fel a nemzeti liberális pártba.

 

A PNL a polgármester-vadászatot ugyancsak a parlamenti választásokra készülődve tette, mivel így próbálnak minél jobb eredményt elérni majd azon. Most már világosan látszik: a nagyvárosi szavazók és tanult réteg egyre inkább az USR PLUS-nál találja meg a helyét.

 

Mire számít a decemberi parlamenti választásokon? Megmarad az USR PLUS és a PNL szövetsége?

 

Biztosan nem. A parlamenti választásokon külön indulnak, hiszen mindkét pártnak az az érdeke, hogy minél több helyet szerezzenek a parlamentben.

 

Ön szerint ki nyerte meg az önkormányzati választásokat? Az USR PLUS vagy a PNL?

 

Általában mindegyik párt a saját sikereként szokta ezt beállítani. Korai még ilyesmit kijelenteni, mivel nagyon sok adatot nem ismerünk egyelőre, nem tudjuk még az önkormányzati képviselők és a megyei önkormányzatok összetételét.

 

Szimbolikusan szerintem az USR PLUS győzött.

 

Megnyerték a főváros főpolgármesteri pozícióját, annak ellenére, hogy Nicușor Dan független jelölt volt. Temesváron is győztek, Brassóban is úgy néz ki, hogy USR PLUS-os polgármester lesz, vagyis közepes- és nagyvárosokat szereztek meg az országban. A nemzeti liberálisok valószínűleg a végleges eredmények ismeretében ki fogják jelenteni, hogy ők győztek. Valószínű, hogy nekik lesz a legtöbb polgármesterük és a legtöbb önkormányzati képviselőt is ők tudhatják soraik között.

 

A PSD viszont nem fogja tudni győzelemként eladni ezeket az önkormányzati választásokat. Egyrészt mert elveszített fontos pozíciókat – köztük a fővárost –, másrészt pedig nem szerzett meg semmi fontos helyet. Végső soron tehát az USR PLUS és a PNL a győztesek.

 

Mi az oka annak, hogy Temesváron a regnáló nemzeti liberális polgármester veszített, és egy németországi német, az USR PLUS-os Dominic Fritz lesz a város új polgármestere?

 

A temesváriak azért elégelhették meg Nicolae Robut, mert nem tudta fejleszteni a várost. Romániában sok olyan település – akár falu is – van, amelyen már kívülről látszik, hogy hozzáértő vezetője van. Szerintem Temesvárról pont ez hiányzott. Mivel közel vannak Nagyváradhoz, könnyű az összehasonlítás: a temesvári választó arra gondolhatott, hogy miért sikerül Nagyváradnak EU-s pénzeket lehívnia, és Temesvárnak meg miért nem? Hát a polgármester miatt. Ezért szavaztak Robu ellen. A másik tényező Robu stílusa: arrogáns volt, hibákat követett el, lényegében saját maga miatt veszített. Dominic Fritz ezzel szemben a temesváriak szemében a közvetlen, joviális, tanult jelölt volt. Tegyük hozzá, hogy Robu is az, egyetemi tanár volt korábban.

 

Az önkormányzati választásokat a világjárvány kellős közepén rendezték meg Romániában. Mi az oka annak, hogy a rettenetes romániai járványhelyzet ellenére az emberek nem kezdték el büntetni a kormánypártot, mint az EP-választáson a korrupcióért a PSD-t, hanem épp ellenkezőleg, tarolt a PNL?

 

Nem hiszem, hogy a választók számoltak volna a járvánnyal. Az elmúlt négy év év tapasztalatait el tudták vonatkoztatni tőle. Az persze valószínű, hogy a közelmúltban hozott intézkedések meglátszanak most a szavazatokon, főleg ott, ahol nehézségeket okozott a tanévkezdés. Romániában bizonyos helyeken el tudott kezdődni az iskolai oktatás két héttel a választások előtt, míg más helyeken online oktatás zajlik. Nehéz megmondani, hogy ebben mekkora a kormányzó PNL felelőssége, azt ugyanis leginkább helyi szinten lehet látni. Az, hogy egy polgármesternek mik a gyengeségei, nem attól függ, hogy a Nemzeti Liberális Párt vagy a Szociáldemokrata Párt tagja.

 

Az országos átlagnál alacsonyabb volt a részvétel a székely településeken. Mit gondol ennek van jelentősége, vagy ez már megszokott?

 

Én úgy látom, hogy ez már egy megszokott dolog. Másrészről viszont soha nem álltak rendelkezésemre olyan adatok, hogy ezt a dolgot a valóságban ki tudjam elemezni. Valószínű, hogy egyes román nemzetiségűek ezekből a megyékből nem mennek el szavazni, de elég nehéz ezt megmondani.

 

Mit kell tennie az RMDSZ-nek azért, hogy a decemberi parlamenti választásra megmozgassa ezeket a megyéket?

 

Az RMDSZ elsősorban a magyar nemzetiségű emberek szavazataira számíthat, így hátrányba kerül ott, ahol a nincsenek magyarok. Pontosan tudja: ha ki tud egyezni a többi magyar párttal is, akkor velük együtt sikeresen mozgósíthatja a magyar szavazóbázist. A magyar többségű és a vegyes lakosságú megyék szavazatain túl azonban az RMDSZ-nek korlátozottak a lehetőségei arra vonatkozóan, hogy elérjenek a román nemzetiségű szavazókhoz.

 

Azt azért nagyon nehéz összehozni – hacsak az illető nem valamelyik romániai nemzeti kisebbségnek a tagja és nem szimpatizál a multikulturalizmussal –, hogy Tulcearól vagy Olt megyéből valaki az RMDSZ-re voksoljon.

 

CÍMLAPFOTÓ: Az USRPLUS tagjai ünneplik a párt színeiben bukaresti kerületi polgármesteri címet elnyert francia Clotilde Armande sikerét. Fotó: USR PLUS / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A tervezett három helyett viszont két nap alatt akarják megoldani, mert nem jelentkezett elég egészségügyi dolgozó.

A közép-ázsiai országról kínos képet festő Sacha Baron Cohen figuráját megpróbálják javukra fordítani a kazahok. Borat egyik kedvenc mondata lesz a turizmusuk hívó szava.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás