Az EU-s állampolgárok és a farkasok nyertek Svájcban

Szerző: Techet Péter
2020.09.27. 19:19

A svájci népszavazáson hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna. És nem csak az EU-s állampolgárok légezhetnek fel.

Az EU-s állampolgárok és a farkasok nyertek Svájcban

Svájcban vasárnap öt kérdésben szavazhattak a polgárok országos szinten: az EU-val fennálló, szabad mozgást és munkavállalást szabályozó szerződések felmondása mellett – amit a szélsőjobboldal támogatott – az apasági szabadság bevezetése, új vadászgépek vásárlása, a gyereknevelés utáni adójóváírás és a farkasok könnyebb kilövését lehetővé tevő új vadászati törvény szerepelt a szavazólapokon.

A szélsőjobboldali Svájci Néppárt / Demokratikus Centrumunió (SVP/UDC) 2010-ben kezdődött sikerszériája megtörni látszik:

a párt 2010-ben sikeresen vitte végig népszavazáson az elítélt külföldiek kitoloncolását, 2014-ben pedig az EU-val fennálló szabad mozgást és munkavállalást szabályozó szerződések lazítását. Utóbbinak a végrehajtásával azonban elégedetlen volt a párt – Bern ugyanis nem mondta fel a szerződéseket –, ezért idén ismét népszavazásra vitte a kérdést. A párt, amely 2015-ben és 2019-ben is megnyerte a parlamenti választásokat, elszámolta magát: a svájciak nem követték, és nagy többséggel mondtak nemet a teljes szakításra az EU-val.

Ennek az is lehet az oka, hogy a Svájc és EU közötti kapcsolatokat úgynevezett guillotine-szabály alapján rendezik az egyezmények. Csomagban kötötték meg a személyek szabad mozgásáról és a különféle gazdasági könnyítésekről szóló egyezményeket, ha pedig az egyik szerződést felmondja bármely fél, az a többit is felmondottá teszi. Márpedig a svájciak nem szerették meg jobban az EU-t, de nem akarnák teljesen beszüntetni a kapcsolatokat, amelyekből az alpesi ország is profitál.

Az eredmények értelmében

38,3 százalék szavazott igennel, és 61,7 százalék nemmel. Ezzel eldőlt: Svájc nem kezd tárgyalásokat Brüsszellel, hogy 12 hónap alatt megszüntesse a szabad mozgást és munkavállalást.

A kantonok közül két alpesi kanton, Glarus és Schwytz, két félkanton (a picike Appenzell Innerrhoden és Appenzell Ausserrhoden) szavazott igennel a széljobb kezdeményezésére, a nagy kantonok közül egyedül az olasznyelvű Ticinóban ment át az igen (53 százalékkal). Ennek két oka lehet. Egyrészről az egyetlen teljesen olasznyelvű svájci kantonban a Lega dei Ticinesi révén a helyi szélsőjobboldalnak saját pártja is van, amely helyben nagyon erős. Másrészről – és persze ez magyarázza a Lega erejét is – Ticinóban nagyon nagy az ellenérzés az Olaszországból átjáró vendégmunkásokkal szemben.

A többi nagy kantonban óriási volt az elutasítás: Genfben 69 százalék, Basel városban 74 százalék, Zürich kantonban 65 százalék, Bern kantonban 61 százalék, Vaud kantonban 70 százalék mondott például nemet az SVP/UDC kezdeményezésére.

A városok közül Zürichben volt a legnagyobb az elutasítás: 78 százalékos,

szorosan mögötte pedig Laussane-ban, ahol 77 százalék mondott nemet.

Az apasági szabadság bevezetése a várakozásoknak megfelelően viszont átment: 60,3 százalék mondott igent. A konzervatív vidék és a liberális városok közötti különbség azonban itt is megmutatkozott, mert több alpesi kantonban is a választók többsége továbbra is az anyákra terhelné a gyereknevelést. Appenzell-Innerrhoden félkantonban például 68 százalék mondott nemet az apasági szabadságra.

A gyereknevelés utáni adójóváírás is a várakozásoknak megfelelően alakult: ez nem ment át, egyedül Ticino mondott rá igent. Míg azonban az alpesi kantonokban inkább azért utasították el, mert eleve ellenzik, hogy a gyereknevelés családon kívül történjék, a városokban a baloldal kampánya hathatott, amely szerint a jelenlegi adójóváírás a jobbkeresetűeknek kedvez.

BASELBEN A LEGTÖBB PLAKÁT ÉPPEN EZEN ADÓJÓVÁÍRÁS ELLENI SZAVAZÁSRA BUZDÍTOTT. FOTÓ: TECHET PÉTER / AZONNALI

Éppen, hogy átcsúszott a vadászgépek vásárlásáról szóló javaslat is, azaz

Svájc 2030-ig hatmilliárd frank értékben vásárolhat új vadászgépeket. Az eredmény nagyon szoros lett: összesen 8670 szavazaton múlott a siker.

A francia- és olasznyelvű Svájcban azonban elsöprő volt az elutasítás. A németnyelvű kantonok közül egyedül Basel városa és vidéke mondott nemet: a hagyományosan balos-zöld Basel városban 63 százalék nem akarna vadászgépeket vásárolni.

Igazi szoros küzdelemre, ahol az eredményt a közvéleménykutatások alapján se lehetett megjósolni, a vadásztörvény kapcsán került sor. Ennek lényege, hogy az elszaporodó farkashordák miatt az egyes kantonok kilövési engedélyt adhatnak a farkasokra. Az ellenzőket nem is ez zavarta annyira, hanem hogy más fajok is belekerülhetnek a kilövendők közé, ugyanis a berni szövetségi kormány szabad kezet kapna, hogy újabb kilőhető fajokat határozzon meg. Itt is

nagyon szoros eredmény született – a farkasok javára: 51,9 százalék mondott nemet az új vadásztörvényre.

A belső alpesi kantonokban, ahol a farkashordák különösen zavarják a parasztokat, átment volna a kezdeményezés (Graubündenben vagy Vaudban is majdnem 70 százalékkal, de a városiasabb kantonok leszavazták őket.

NYITÓKÉP: SVP/UDC-plakát Baselben / Techet Péter, Azonnali

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek