+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. szeptember 27. vasárnap, 19:19
A svájci népszavazáson hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna. És nem csak az EU-s állampolgárok légezhetnek fel.

Svájcban vasárnap öt kérdésben szavazhattak a polgárok országos szinten: az EU-val fennálló, szabad mozgást és munkavállalást szabályozó szerződések felmondása mellett – amit a szélsőjobboldal támogatott – az apasági szabadság bevezetése, új vadászgépek vásárlása, a gyereknevelés utáni adójóváírás és a farkasok könnyebb kilövését lehetővé tevő új vadászati törvény szerepelt a szavazólapokon.

 

A szélsőjobboldali Svájci Néppárt / Demokratikus Centrumunió (SVP/UDC) 2010-ben kezdődött sikerszériája megtörni látszik:

 

a párt 2010-ben sikeresen vitte végig népszavazáson az elítélt külföldiek kitoloncolását, 2014-ben pedig az EU-val fennálló szabad mozgást és munkavállalást szabályozó szerződések lazítását. Utóbbinak a végrehajtásával azonban elégedetlen volt a párt – Bern ugyanis nem mondta fel a szerződéseket –, ezért idén ismét népszavazásra vitte a kérdést. A párt, amely 2015-ben és 2019-ben is megnyerte a parlamenti választásokat, elszámolta magát: a svájciak nem követték, és nagy többséggel mondtak nemet a teljes szakításra az EU-val.

 

Ennek az is lehet az oka, hogy a Svájc és EU közötti kapcsolatokat úgynevezett guillotine-szabály alapján rendezik az egyezmények. Csomagban kötötték meg a személyek szabad mozgásáról és a különféle gazdasági könnyítésekről szóló egyezményeket, ha pedig az egyik szerződést felmondja bármely fél, az a többit is felmondottá teszi. Márpedig a svájciak nem szerették meg jobban az EU-t, de nem akarnák teljesen beszüntetni a kapcsolatokat, amelyekből az alpesi ország is profitál.

 

Az eredmények értelmében

 

38,3 százalék szavazott igennel, és 61,7 százalék nemmel. Ezzel eldőlt: Svájc nem kezd tárgyalásokat Brüsszellel, hogy 12 hónap alatt megszüntesse a szabad mozgást és munkavállalást.

 

A kantonok közül két alpesi kanton, Glarus és Schwytz, két félkanton (a picike Appenzell Innerrhoden és Appenzell Ausserrhoden) szavazott igennel a széljobb kezdeményezésére, a nagy kantonok közül egyedül az olasznyelvű Ticinóban ment át az igen (53 százalékkal). Ennek két oka lehet. Egyrészről az egyetlen teljesen olasznyelvű svájci kantonban a Lega dei Ticinesi révén a helyi szélsőjobboldalnak saját pártja is van, amely helyben nagyon erős. Másrészről – és persze ez magyarázza a Lega erejét is – Ticinóban nagyon nagy az ellenérzés az Olaszországból átjáró vendégmunkásokkal szemben.

 

A többi nagy kantonban óriási volt az elutasítás: Genfben 69 százalék, Basel városban 74 százalék, Zürich kantonban 65 százalék, Bern kantonban 61 százalék, Vaud kantonban 70 százalék mondott például nemet az SVP/UDC kezdeményezésére.

 

A városok közül Zürichben volt a legnagyobb az elutasítás: 78 százalékos,

 

szorosan mögötte pedig Laussane-ban, ahol 77 százalék mondott nemet.

 

Az apasági szabadság bevezetése a várakozásoknak megfelelően viszont átment: 60,3 százalék mondott igent. A konzervatív vidék és a liberális városok közötti különbség azonban itt is megmutatkozott, mert több alpesi kantonban is a választók többsége továbbra is az anyákra terhelné a gyereknevelést. Appenzell-Innerrhoden félkantonban például 68 százalék mondott nemet az apasági szabadságra.

 

A gyereknevelés utáni adójóváírás is a várakozásoknak megfelelően alakult: ez nem ment át, egyedül Ticino mondott rá igent. Míg azonban az alpesi kantonokban inkább azért utasították el, mert eleve ellenzik, hogy a gyereknevelés családon kívül történjék, a városokban a baloldal kampánya hathatott, amely szerint a jelenlegi adójóváírás a jobbkeresetűeknek kedvez.

 

BASELBEN A LEGTÖBB PLAKÁT ÉPPEN EZEN ADÓJÓVÁÍRÁS ELLENI SZAVAZÁSRA BUZDÍTOTT. FOTÓ: TECHET PÉTER / AZONNALI

 

Éppen, hogy átcsúszott a vadászgépek vásárlásáról szóló javaslat is, azaz

 

Svájc 2030-ig hatmilliárd frank értékben vásárolhat új vadászgépeket. Az eredmény nagyon szoros lett: összesen 8670 szavazaton múlott a siker.

 

A francia- és olasznyelvű Svájcban azonban elsöprő volt az elutasítás. A németnyelvű kantonok közül egyedül Basel városa és vidéke mondott nemet: a hagyományosan balos-zöld Basel városban 63 százalék nem akarna vadászgépeket vásárolni.

 

Igazi szoros küzdelemre, ahol az eredményt a közvéleménykutatások alapján se lehetett megjósolni, a vadásztörvény kapcsán került sor. Ennek lényege, hogy az elszaporodó farkashordák miatt az egyes kantonok kilövési engedélyt adhatnak a farkasokra. Az ellenzőket nem is ez zavarta annyira, hanem hogy más fajok is belekerülhetnek a kilövendők közé, ugyanis a berni szövetségi kormány szabad kezet kapna, hogy újabb kilőhető fajokat határozzon meg. Itt is

 

nagyon szoros eredmény született – a farkasok javára: 51,9 százalék mondott nemet az új vadásztörvényre.

 

A belső alpesi kantonokban, ahol a farkashordák különösen zavarják a parasztokat, átment volna a kezdeményezés (Graubündenben vagy Vaudban is majdnem 70 százalékkal, de a városiasabb kantonok leszavazták őket.

 

NYITÓKÉP: SVP/UDC-plakát Baselben / Techet Péter, Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek pedig mind be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás