+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. szeptember 26. szombat, 08:03
A svájci Keresztény Néppárt (CVP) a liberálisokkal és protestánsokkal szemben a katolikus ellenállás pártjaként alakult egykoron. Mivel a párt ma nem találja a helyét a jobboldali liberálisok és a szélsőjobboldal között, a vallási identitás pedig egyre kevésbé politikaformáló erő, „C” nélkül fogalmazná magát újra szociálisan érzékeny, polgári pártként.

A svájci Kereszténydemokrata Néppárt (CVP/PDC) létrejöttét egykoron az utolsó svájci háborúnak köszönhette:

 

1847 novemberében nem egész egy hónapon át harcoltak egymással a konzervatív-katolikus irányítású alpesi és a liberális-polgári irányítású kantonok.

 

Az utóbbiak győztek, amelynek eredménye egyrészről a svájci államszövetség létrejötte és egy polgári alkotmány lett, másrészről a katolikus tábor széttöredezettsége. A katolikusoknak nem sikerült a kantonális és nyelvi ellentéteken felülemelkedve országos pártot szervezniük, ami azzal is összefügghet: a katolikus tábor eleve azért is ment az 1847-es háborúba, mert nem akart föderativ szerkezetet – ehhez hűen saját magukat se tudták a kantonális kereteken túl egységesíteni.

 

Először egységes katolikus párt 1912-ben jött létre, amely 1919-ben már meg is szerezte a szavazatok ötödét. Eddigre a katolikusok és liberálisok közötti „kultúrharc” is veszített jelentőségéből, a két ősellenség-tábor ugyanis inkább összefogott az erősödő munkásmozgalommal szemben. Alapvetően a CVP/PDC tartani tudta az 1990-es évek elejéig a támogatottságát: az alpesi kantonok katolikus parasztjai biztos bázist jelentettek, a CVP/PDC

 

a szavazatok ötödével egészen az 1995-ös parlamenti választásokig szorosan a szocialisták (SP/PS) és a liberálisok (FDP/PLR) mögött végzett mindig a harmadik helyen.

 

Ez a tendencia fordult meg 1999-től, amikorra az addig tetszhalott Svájci Néppárt (SVP/UDC) kitört a kiskereskedői világból, amelyet addig képviselt, és számos katolikus parasztot is megszólítva a jobboldal vezető pártja lett – átvéve ezzel az CVP/PDC ebbéli szerepét. Az SVP/UDC harsány EU- és idegenellenességet vegyített a kiskereskedőknek kedvező adópolitikai javaslatokkal, és bevállalta emellé az addig a katolikus tábor által képviselt ügyeket (konzervatív családkép, stb.).

 

A CVP/PDC pedig két szék között maradt:

 

a városi jómódú polgárságnak, akik hagyományosan az FDP/PLR-re szavaznak, túl vidékies és klerikális; az SVP/UDC-szavazóinak pedig túl mérsékelt, óvatoskodó. Ez a bezuhanás a szavazatokban is meglátszott: 1999-től minden választást a szélsőjobboldali SVP/UDC nyert meg, a katolikus CVP 2019-re 11 százalékra zuhant, a városokban még ennél is rosszabb az eredménye.

 

A CVP NEM TALÁLJA AZ IDENTITÁSÁT, EZEN A BASELI PLAKÁTON IS LEGFELJEBB KOMPROMISSZUMKÉSZSÉGET ÍGÉRNEK, ÉS ARRA KÉRIK A SZAVAZÓKAT, HOGY MENJENEK SZAVAZNI. FOTÓ: TECHET PÉTER / AZONNALI

 

A CVP megpróbálta maga köré gyűjteni a centrista pártokat: a Zöldliberálisokat, az Evangélikus Néppártot és az SVP-ből leszakadt Polgári Demokratákat (BDP), de ezek eleve kis pártok voltak, azaz a kantonális sikereken túl nem hoztak sokat.

 

2019-re a CVP/PDC-t már a baloldali Zöldek is megelőzték.

 

Ma már taszító a katolikus jelleg?

 

A párt visszazuhánásának értelemszerűen nem az SVP felfutása az oka, de összefügg a vallási identitások, főleg a katolicizmus visszaszorulásával is. Egykoron természetes volt, hogy ha valaki katolikus családba születik, megmarad a vallásnál – és majdnem gondolkodás nélkül ikszeli a CVP-t.

 

A „vallásias” jelleg, ami egykoron egybentartotta a biztos tábort, ma inkább sokakat taszít: olyanokat is, akik amúgy a CVP politikájával egyetértenének. A CVP gazdasági kérdésekben egyértelműen szociálisabb, mint a liberálisok és a szélsőjobb; a társadalmi kérdésekben viszont konzervatívabb náluk; de nem annyira EU-ellenesek, mint a liberálisok és a széljobb. Gerhard Pfister CVP-pártelnök szerint

 

„a választók 80 százaléka a C miatt nem szavaz ránk”, ugyanis emiatt a pártról sokakban még mindig az a kép él, hogy egy egyházias szervezet.

 

A CVP vezetése úgy véli: ha a pártot „Középre” neveznék át, be lehetne vonni éppen azon szociálisan érzékenyebb, kisvárosi, vidéki polgárságot, amely mára már elszakadt a katolikus vallástól. A párt vezetése 2020 szeptemberében tette le a javaslatát az új név kapcsán – a „Közép” mellett versenyban van még a „Centrum Néppárt” vagy a „Demokrata Néppárt”. Egy felmérés szerint azonban a nem CVP-tagok között – márpedig mégiscsak őket kéne megszólítanin – a „Szabadság és Szolidaritás” név volt legkedveltebb.

 

A PÁRTVEZETÉS ÁLTAL AJÁNLOTT ÚJ NÉV ÉS LOGÓ, AMELY SZABADSÁGOT, SZOLIDARITÁST ÉS FELELŐSSÉGET IS HIRDET. FOTÓ: CVP / FB

 

Jó svájci szokás szerint természetesen erről is népszavazás lesz – persze csak az CVP-n belül. Novemberig kell eldöntenie a tagságnak, hogy akarja-e egyáltalán a névváltozást, és ha igen, milyen új nevet szeretne. Az új név azt is jelentené, hogy a Polgári Demokratákkal (BDP) egyesülhetnének is, a két centrista alakulatból létrejövendő párt pedig ismét 20 százalékkal zárkózhatna fel a széljobb és a szocdemek mellé.

 

Ellenérzések nem csak egyes katolikus kantonális pártszervezetekben fogalmazódnak meg, de a városi balliberálisok között is. A balliberális Tages-Anzeiger napilap szerint a CVP a saját identitását adja fel, ha kidobja a „C” betűt, a lap

 

nem hisz abban, hogy a pártot kevésbé látnák a szavazók katolikusnak egy új névvel.

 

Ráadásul hiába zuhant be a CVP/PDC támogatottsága 1999 óta, éppen a katolikus márkajegy adja meg a párt stabilitását.

 

A nyolc és fél milliós Svájcban ma két és fél millió katolikus él (1,6 millióval az evangélikusok vannak a második legtöbben). A CVP érve, hogy a katolicizmus ma már inkább hátrány lenne a politikai versenyben, annyiban mindenképp kétséges, hogy a számok alapján az elmúlt 50 évben nem csökkent jelentősen a katolikusok száma: 1970-ben 2,1 millió katolikus volt az akkor hatmilliós országban, 2018-ban 2,5 millió katolikus van, igaz, a lakosság száma ma már eléri a 8,5 milliót. Az istenhit azonban meghatározó most is:

 

a svájciak 62 százaléka valamilyen formában hisz Istenben.

 

NYITÓKÉP: CVP 2019-es kongresszusa / CVP, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Elkezdődött a harmadik hullám, a kormány szerint kemény két hét áll előttünk. Hogy március 15-e után mi lesz, azt majd a számok ismeretében döntik el.

Míg az EU darabonként 3,5 dollárt fizet az AstraZeneca vakcináiért, a Dél-Afrikai Köztársaság már 5,25 dollárt.

1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán.

Ásotthalomtól Szegeden át Csongrádig mindent megtudhatsz most a csongrádi borvidékről, ráadásul olyan borokkal, amelyek léte még az egyik legtájékozottabb magyar borszakírót is meglepték!

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás