Vagy közös listával nyerünk, vagy sehogy sem!

Arató Gergely

Szerző:
Arató Gergely

2020.09.25. 08:08

Sok bizonytalan szavazó számára erős vonzerőt jelent az ellenzéki egység: összefogás vagy bukás, ennyire egyszerű.

A kérdés, hogy az ellenzéknek egy vagy több listán indulva van-e esélye leváltania az Orbán-rezsimet, azokat is megosztja, akik ezt a rezsimváltást tényleg szeretnék. Másfél évre a parlamenti választásoktól az Azonnali ellenzéki politikusok és értelmiségiek részvételével vitát indít arról, hogy hány listán érdemes, szükséges elindulni a győzelemhez. Az alábbiakban Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja, frakcióvezető-helyettese mondja el véleményét.

+ + +

Az egyetlen közös lista vagy több külön lista kérdése

csak látszólag technikai probléma, valójában az egész országot érintő sorsdöntő politikai kérdés.

Az alapkérdés ugyanis egyszerű: 2022-ben egy egységes, cselekvő és kormányképes ellenzéki erő áll majd szemben a Fidesz gőzhengerével. És vagy győz, vagy pedig egy egymást sok unikummal elviselő, kényszerből összesodródott, technikai kérdésekben és kisstílű taktikázásban elvesző, megosztott és versenyképtelen halmaz, ami szükségképpen veszít.

A lista nem önmagában áll. A közös lista, közös egyéni jelöltek, közös program és közös miniszterelnök-jelölt jelképe és egyben következménye az ellenzék győzni akarásának, rövid távú pártérdeken felülemelkedő hazafias felelősségnek és szükséges kölcsönös bizalomnak. A Demokratikus Koalíció szerint a közös lista tekinthető a kormányváltás kezdetének.

Előbb közös lista kell, a közös listából közös győzelem, a közös győzelemből pedig közös Magyarország.

Meg kell mutatnunk az országnak, hogy mi, ellenzékiek tudunk együtt indulni, és tudunk együtt kampányolni, mert így fogunk tudni együtt kormányozni is.

A tavaly októberi önkormányzati választás minden ellenzéki számára bebizonyította, hogy csak együtt, közös erővel tudjuk leváltani a Fideszt 2022-ben. Ezt igazolta az eredmény, Karácsony Gergely például 50 ezerrel több szavazatot kapott, mint a 2014-es ellenzéki főpolgármester-jelöltek. De aki bármilyen módon részt vett a budapesti és vidéki közös kampányokban, az emlékszik arra is, hogy mennyire felszabadultan dolgoztak együtt a különböző pártok jelötjei és aktivistái, és

milyen öröm és támogatás fogadta a közös fellépést a választók, a támogatók részéről.

Nézzünk három érvet a közös listaállítás mellett.

1. Ez következik a választási logikából

Ebben a rendszerben nem érdemes „félig közösen” indulni. A választási törvény alapján egyéniben és a listán csak egyforma módon szerepelhetnek a pártok, egyébként elvesznek a töredékszavazatok.

Ha tehát nincs közös lista, akkor nincsenek teljesen közös jelöltek sem.

Ha több ellenzéki lista van, akkor az egyéni jelöltek csak egyik vagy másik párt, vagy pártszövetség jelötjeként indulhatnak, és nem a teljes ellenzék támogatottjaként. Ebben az esetben is lehet persze, hogy a pártok vagy szövetségek koordinálják jelöltjeiket, nem indulnak egymás ellen, de az ellenzéki szavazók egy része ebben az esetben nem fogja megtalálni kedvenc pártját az egyéni jelöltek támogatói között. Ha tehát nincs közös lista, akkor nincsenek közös egyéni jelöltek sem, legfeljebb koordinációra van mód.

Bár jogi értelemben a miniszterelnök-jelöltekre nincs ilyen szabály, de a gyakorlatban,

ha nincs közös lista, akkor azt is nehéz elképzelni, hogyan lesz közös miniszterelnök-jelölt.

A választók a politikai erőket jelentős részben a miniszterelnök-jelöltek, listavezetők alapján azonosítják. Több lista esetén, ha a miniszterelnök-jelölt egyik külön listát vezeti, akkor nyilván azt húzza csak. Ugyanakkor ez a helyzet a többi párt számára problémássá teszi, hogy a miniszterelnök-jelölt mellett kampányoljon, aki ezzel nem az egység, hanem a megosztottság jelképé válik. Ha pedig egyik listán sem szerepel, akkor pedig a szavazók pont a miniszterelnök-jelöltet nem fogják megtalálni a szavazólapon.

2. A közös lista alakítja ki a kormányváltáshoz szükséges politikai feltételeket

Ha több lista van, akkor azok szükségképpen egymással is versenyeznek. A különböző listákat állító pártok abban lesznek érdekeltek, hogy azt keressék, hogy mi különbözteti meg őket, ahelyett, hogy azt hangsúlyoznák, hogy mi különbözteti meg mindannyiukat a Fidesztől.

Az ellenzéki pártok értékei, programja kétségkívül különbözik egymástól. A közös lista abba az irányba kényszeríti a pártokat, hogy egyeztessék a programjukat és olyan hazafias demokrata minimumot találjanak, amely minden politikai erő és főleg a választók széles köre számára is vállalható. A közös lista tehát közös programot és ezen alapuló közös kampányt jelent. Azt jelenti, hogy az ellenzéki pártok az energiáikat a Fidesz legyőzésére és egy vonzó alternatíva bemutatására fordítják, az egymással szembeni, amúgy gyakran meglehetősen érdektelen küzdelmek helyett. Ez nem jelent feloldódást vagy az önazonosság feladását, csak józan kompromisszumok keresését. Érdemes azt is tisztázni, hogy a közkeletű tévedéssel szemben

a közös lista nem zárja azt ki, hogy több ellenzéki frakció alakuljon majd a parlamentben, az új, amúgy számos ponton méltánytalan házszabály ellenére sem.

A közös jelöltek, közös lista, közös program és az ezeken alapuló közös kampány hitelesíti a választók szemében azt, hogy az ellenzék képes együtt győzni és utána együtt kormányozni. Hogyan higgyék el a választók, hogy a választás után képesek lesznek jól együttműködve, közösen irányítani az országot, ha még egy ilyen viszonylag egyszerű feladatot sem képesek megoldani?

3. Az ellenzéki választók egyértelműen közös listát akarnak, ezt látják a győzelem feltételének

Míg mások mindig csak hivatkoztak arra, hogy mit gondolnak az ellenzéki szavazók a listákról és a választáson való indulásról, mi megkérdeztük őket idén tavasszal. Az internetes konzultációnkat több mint százezren töltötték ki, és a válaszolók 93 százaléka a közös lista mellett tette le a voksát. Azt mutatják az azóta közzétett más kutatások is, hogy minden ellenzéki párt táborában és a bizonytalanok között jelentős többségben vannak azok, akik közös listát akarnak.

Az emberek értik és érzik, hogy a kormányváltásnak a közös lista az alapja.

És ez nagyon is racionális megfontolás a szavazók részéről. A Závecz Research felmérése szerint az ellenzéki pártok külön-külön indulva összesen 31 százalékot kapnának egy választáson, ám ha közösen indulnának, akkor 37 százalékot. A 6 százaléknyi különbség közel félmillió szavazót jelent, ami eldönti a választások kimenetelét. A kutatás azt is világosan jelzi, hogy miközben az ellenzéki szavazók között alig van lemorzsolódás a közös lista miatt, ugyanakkor

sok bizonytalan szavazó számára erős vonzerőt jelent az ellenzéki egység.

Ez nem csoda, hiszen jelenleg éppen az egységes kormányképes alternatíva hiánya az ellenzéki tömb legnagyobb versenyhátránya. Ezen kell változtatnunk, ha győzni akarunk.

Ha azt akarjuk, hogy közös jelöltjeink legyenek a 106 választókörzetben, és hogy közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltünk legyen; ha azt akarjuk, hogy közös programot, közös kormányképes alternatívát mutassunk a választóknak, akkor ehhez szükséges a közös lista. Ha erről lemondunk, akkor lemondunk a kormányváltásról, és lemondunk az Orbán utáni közös, európai Magyarország létrehozásáról is. Ezen áll minden:

összefogás vagy bukás, ennyire egyszerű.

De ha képesek leszünk rá, hogy közös lista legyen, ha képesek leszünk rá, hogy közös jelöltek és közös miniszterelnök-jelölt, közös program és közös kampány legyen, akkor kevesebb, mint két év múlva közösen le fogjuk váltani a Fideszt. Ha összefogunk, győzni fogunk.

Ha érdekel, mások mit gondolnak, itt olvashatod vissza a vita többi részét!

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek