+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. szeptember 25. péntek, 19:23
Itt a részvételi költségvetés: egymilliárd forintot különített el arra a főváros, ne a politikusok, hanem az emberek mondják meg, hogy ebből a pénzből mit fejlesszenek Budapesten. Milyen ötletekkel érdemes bombázni a fővárosi vezetést? Hogyan lesz egy ötletből valóság? És hogyan fog ez működni a járvány alatt? Elmagyarázzuk!

Idén összesen egymilliárd forintot különített el Budapest a fejlesztési projektekre szánt költségvetéséből az úgynevezett részvételi költségvetésre.

 

Kerpel-Fronius Gábor okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes, valamint Le Marietta részvételiségért felelős főtanácsadó elmondása szerint ez nem csekély összeg, az Azonnali kérdésére azonban azt is kifejtették:

 

az októbertől elinduló – saját szóhasználatuk szerint is – kísérlet még tényleg annyira kísérleti, hogy csak remélni tudják: lesz annyira sikeres a részvételi költségvetés, hogy ez az összeg a következő években ne csökkenjen.

 

De mi egyáltalán az a részvételi költségvetés?

 

A részvételi demokrácia ezen formája lényegében azt takarja, hogy ne a városvezetés, ne a főpolgármesteri hivatal találja ki, hogy miket fejlesszenek Budapesten, hanem ezt a lakosok mondják meg a városvezetésnek – Karácsony Gergelyék pedig ehhez biztosítják az idei évben az egymilliárd forintos keretet.

 

Ahogy Kerpel-Fronius Gábor a témában az újságíróknak rendezett háttérbeszélgetésen fogalmazott:

 

vannak olyan fejlesztési lehetőségek, amiket a hivatal egyszerűen nem vesz észre, miközben a lakók ezekkel nap mint nap szembesülnek

 

– ezek kiaknázására vezetik be a részvételi költségvetést.

 

Persze itt egyből felmerül a kérdés, hogy ezt mégis hogyan fogják kivitelezni. Mint azt Le Marietta a háttérbeszélgetésen elmondta, négy lépéses folyamatot dolgoztak ki.

 

1. Október elsejétől év végéig küldhetik be a budapesti lakosok az ötleteiket az otlet.budapest.hu oldalon található online formon, hogy a környezetükben mit és hogyan lehetne fejleszteni. Itt az ötlet leírásán és becsült értékén túl az ötletgazdának az irányítószámát, korát és nemét is meg kell adnia.

 

2. Októbertől egészen jövő év februárig a főpolgármesteri hivatal illetékes osztályain fogják kiértékelni a beérkezett ötletek megvalósíthatóságát (azt nem fogják nézni, hogy nekik mi tetszik), szakmailag is értelmezhető projekttervekké alakítják azokat, és ezekről állítanak össze egy listát.

 

3. 2021 márciusában ismét a lakosoknál fog pattogni a labda: ekkor válogathatják ki a szakértők által elkészített „menüből”, hogy miket valósítsanak meg.

 

4. Végül 2021. májustól 2023. decemberig a fővárosi és a főváros által megbízott cégek a projektre fordítandó összegből megvalósítják a kijelölt projekteket.

 

Oké, de milyen projektekre ad a főváros pénzt?

 

Újságírói kérdésre Kerpel-Fronius Gábor elmondta, nem fognak forrást biztosítani karbantartási munkálatokra, így aki például a játszótéri mászókát akarja újrafestetni vagy az utcájában a kátyúkat befedni, az hiába küldi be az ötletét a fővárosnak. Ők olyan innovatív beruházási ötleteket várnak, amelyek minőségi változást hoznak az ott lakók életében:

 

ilyen lehet például új padok telepítése a köztereken, fitneszparkok kialakítása, parkok, épületek akadálymentesítése vagy közösségi események szervezése.

 

Mindezen ötleteket három kategóriában várja a budapesti városvezetés:

 

+ A Zöld Budapest nevet viselő láb keretében a fővárosi zöldterületek fejlesztését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő ötleteket várnak Kerpel-Froniusék. Az ide sorolható projektötletekre az egymilliárd forintból összesen 250 milliót fordít a főváros, és projektenként a plafon 50 millió forint. Azaz legalább öt, alulról jövő zöldterületi fejlesztést fog támogatni Budapest.

 

+ A Gondoskodó Budapest néven futó projektek olyan ötleteket takarnak, amelyek elősegítik a társadalmi szolidaritást és a közösségfejlesztést (ilyen lehet például a közterek akadálymentesítése). Ezekre a keretösszeg úgyszint 250 millió forint, projektenként 50 millió forintos plafonnal.

 

Ez a két kategória mind kerületi szinten fut, azaz a lakosok a saját kerületüket érintő javaslatokat küldhetnek be, és a megvalósítandó projektekről is az adott kerület lakosai fognak dönteni. Ennél nagyobb léptékben gondolkodik a főváros a harmadik kategóriában.

 

+ Az Egész Budapest nevet kapó részbe értelemszerűen azok az ötletek kerülnek majd, amik az egész fővárost, de legalább három kerületet érintenek, ezzel is ösztönözve a kerületek közötti együttműködést a grandiózusabb projektek megvalósítására. Erre félmilliárd forintot szán a budapesti önkormányzat, és abból két projektet fognak megvalósítani 250-250 millió forintos áron.

 

De hogyan fogják rávenni az embereket a részvételre?

 

Mindez persze papíron nagyon szépen fest, azonban semmit nem ér, ha az emberek nem vesznek részt a Budapesten először kipróbálandó részvételi költségvetés bejáratásában. Ilyen szempontból a koronavírus-járvány kifejezetten rosszul érintette a fővárost: mint Kerpel-Fronius az Azonnali kérdésére elmondta, tervezte volna, hogy Le Mariettával közösen roadshow-jelleggel járják be a várost, elmagyarázva az embereknek, hogy mit jelent a részvételi költségvetés, és miért fontos benne részt venni. A koronavírusnak hála viszont jobbára maradnak az online eszközök a részvételiség népszerűsítésére, valamint a kevésbé látványos offline lehetőségek, mint a hirdetmények és a plakátok.

 

De még ha a budapesti lakos rá is veszi magát, hogy ötleteket írjon, az közel sem jelenti, hogy valóban jó, innovatív ötletekkel tud előállni, és azokat meg is tudja jól fogalmazni. Ennek kiküszöbölésére szeretne a főváros – a helsinki gyakorlatot követve – interaktív társasjátékokat szervezni például kerületi könyvtárakba, ahol az embereket tapasztalatilag vezetik rá arra, hogy hogyan néz ki egy jó ötlet, és azt hogyan öntsék formába.

 

KERPEL-FRONIUS GÁBOR, AZ ILLETÉKES FŐPOLGÁRMESTER-HELYETTES

 

Az Azonnali felvetésére, hogy ez elég magas intellektuális belépési küszöbű ötletnek hangzik annak a munkásnak, aki egyszerűen csak nem akar fél kilométert sétálni a házától a legközelebbi padig, Kerpel-Fronius úgy reagált: az interaktív játék csak egy lehetőség.

 

Ha azzal valaki nem él, hanem csak egyszerűen ír magától egy jó ötletet, a fővárosi hivatal egy dolgozója hamarosan fel fogja venni vele a kapcsolatot, hogy közösen tegyék jobbá az ötletét.

 

Mint azt La Marietta elmondta: nem véletlenül adnak három hónapot az ötletgyűjtésre: mivel egy teljesen új gyakorlatot próbálnak meghonosítani, ami külföldön is mindenhol sok kísérletezéssel jár, ezért időt kell hagyni az embereknek, hogy hozzászokjanak a közügyekben való részvétel ezen formájához, és ráérezzenek annak ízére.

 

Lesznek-e kerületi háborúk a pénzekért?

 

Tekintve, hogy a részvételi költségvetés három lábából kettő a kerületeknek szól, felmerül a kérdés: elejét véve a kerületek közötti feszültségeknek lesz-e kvóta, hogy melyik kerület hány projektet bonyolíthat le, vagy a részvételiségre elkülönített forrás mekkora részére jogosult?

 

Kerpel-Fronius az Azonnalinak válaszolva elmondta, ő személyesen erőteljesen kardoskodott amellett, hogy maximálják az egy kerület által elnyerhető projektek számát, ám ezt végül azért nem lépték meg, mert egyelőre semmilyen tapasztalat nem áll a főváros rendelkezésére. Mint azt a főpolgármester-helyettes kifejtette,

 

először látniuk kell, hogy egyáltalán területileg mely kerületekben, mennyire és pontosan kiket sikerül mobilizálni, és hogy a részvételi költségvetésben milyen intenzitással vesznek részt az emberek.

 

Ezek alapján fog majd a részvételi költségvetés első évében kapni olyan átfogó képet a főváros, hogy megalapozottan tegyen kiigazításokat, már ha azok szükségesek.

 

Meg lehet-e hekkelni a részvételi költségvetést?

 

A részvételi költségvetés elvi alapja nyilvánvalóan az, hogy olyan projektekre adjon a városvezetés forrást, amiket nem egy-egy politikai vagy üzleti érdekcsoport, hanem a teljes lakosság akar. Az Azonnali felvetésére, hogy adott esetben akár egy párt is könnyen meghekkelheti a rendszert azzal, ha egy bizonyos projekt támogatására biztatja a szavazóit, Kerpel-Fronius úgy válaszolt:

 

ezt a kockázatot megszüntetni aligha, legfeljebb csökkenteni lehet.

 

Így a részvételiségért felelős helyettes abban bízik, hogy a támogatandó ötletek megszületésétől az azok megvalósításáig tartó interaktív, a nyilvánosság előtt zajló folyamat lesz annyira edukáló hatású, hogy az emberek inkább az észérvekre, semmint az elfogult politikai érvekre hallgassanak.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

Ebből nyáron akár óriási káosz is lehet: minden egyes EU-tagállam maga döntheti el, hogy elfogadja-e az EMA-engedéllyel nem rendelkező vakcinákat.

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor egyik fontos hőse lett Bethlen, ám ez az érdeklődés ma már csak takaréklángon ég.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás