+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. szeptember 24. csütörtök, 20:29
Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.
„Szeretnénk csatlakozni az EU-hoz azoknak a szankcionálásban, akik felelősek [Belaruszban] az erőszakért, az elnyomásért és az elcsalt választásért, azonban az EU-s folyamat késlekedik Brüsszelben”

 

– ezzel indokolta Dominic Raab külügyminiszter (nyitóképünkön), hogy Nagy-Britannia miért az Egyesült Államokhoz és Kanadához fog csatlakozni a belarusz vezetők elleni szankciós politikában.

 

A brit lépés arra válaszul született, hogy az Európai Tanács szeptember 18-i ülésén az EU külügyminiszterei újfent nem tudták elfogadni azt a mintegy negyven személyt tartalmazó listát, akikkel szemben szankciókat vezetne be az EU a Belaruszban történt választási csalások és a tüntetők elleni erőszak miatt. Mindezt úgy, hogy az augusztusi elnökválasztást bizonyítottan elcsaló Aljekszandr Lukasenka szerdán titokban már elnöknek is beiktatta magát, amit az EU persze – mint azt Josep Borrell bizottsági alelnök elmondta – nem fogad el.

 

A szankciókról való döntést egyedül Ciprus hátráltatja, aki a török-görög tengeri gázviták miatt blokkolja a közös uniós fellépést

 

– pont az ehhez hasonló zsákutcák kapcsán javasolta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a szeptember 16-i évértékelő beszédében, hogy a tagállamok „legalább az emberi jogok és a szankciók bevezetése” esetében a minősített többség elvét alkalmazzák a szavazásokkor, és ne kelljen egyhangú döntésre jutni.

 

Nagy-Britannia azonban addig sem akar ölbe tett kézzel várni arra, hogy Brüsszel lépjen végre valamit, így a saját szankciós politikáját az Egyesült Államokkal és Kanadával fogja koordinálni. Ennek keretében Dominic Raab elmondása szerint két konkrét lépés várható: egyrészt

 

az említett két országgal összhangban fogják meghatározni, hogy pontosan mely személyekkel szemben vezessenek be szankciókat.

 

Tenni fogják mindezt az úgynevezett Magnyitszkij-elv alapján, ami Szergej Magnyitszkij adóellenőrről kapta nevét. Magnyitszkij volt az, aki 2007-ben lebuktatta az orosz Belügyminisztérium több korrupt tisztségviselőjét is, akit emiatt börtönbe vetettek, ahol 2009-ben meghalt.

 

Mivel a Magnyitszkij haláláért felelős embereket Oroszországban nem büntették meg, így kampány indult azért, hogy legalább nemzetközi szinten legyenek szankciók, nevezetesen korlátozzák a felelősök külföldi országokba való beutazását, illetve széleskörű és érezhető pénzügyi korlátozásokat vezessenek be velük szemben, hogy például ne tudjanak hozzáférni a vagyonukhoz a nyugati bankokban.

 

Az első Magnyitszkij-törvényt az Egyesült Államokban vezették be 2012-ben, akkor 18 orosz tisztségviselővel szemben, a gyakorlat azonban gyorsan elterjedt a nyugati kultúrkör más országaiban is – a britek pedig ennek szellemében fognak szankciókat bevezetni a belarusz eseményekért felelős tisztviselőkkel szemben is. Arról, hogy az EU-nak is legyen egy saját Magnyitszkij-törvénye, a belarusz események kapcsán egyre több szó esik, sőt, Ursula von der Leyen erre konkrét tervezetet is hamarosan letehet a Tanács asztalára.

 

A Magnyitszkij-elvek szerinti szankciók mellett Nagy-Britannia 1,5 millió font (átszámítva 596 millió forint) értékben kívánja támogatni az emberi jogi szervezeteket és a független médiaorgánumokat Belaruszban az elkövetkező két év során.

 

NYITÓKÉP: Pippa Fowles / Flickr.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A kórházi ágyon következett be a nagyszebeni csendőrkapitány pálfordulása, aki addig nyíltan hangoztatta koronavírus-ellenes nézeteit, de akkor már késő volt. Romániában nemcsak a járvány tarol, de a fake news is.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás