+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Úgy tűnik, az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság már semmiképpen sem szeretné erőltetni a migrációs kvótákat: ehelyett arra tesz kísérletet, hogy az EU-ba szabályokat nem betartva érkezőket hazaküldhessék a tagállamok, a folyamatot pedig egy külön koordinátor felügyelné. Az egyik legnagyobb, migrációval kapcsolatos problémára születne így megoldás, hiszen például 2018-ban az EU-s országok által kiutasított menedékkérők közül csak 36 százalék hagyta el ténylegesen az Unió területét.

 

Azzal, hogy meghatározott számú menedékkérő fogadása helyett a tagállamok ezután

 

más országoknak segíthetnek ugyanannyi, szabályokat áthágva az EU-ba belépő bevándorló visszaküldésével a hazájukba, az Európai Bizottság azt reméli, hogy arany középutat talált.

 

Azok az országok, amelyekbe az EU-ba jellemzően elsőként érkeznek meg a menedékkérők – például Olaszország és Görögország, illetve a migrációs célországnak számító Németország – eddig a többi tagállam szolidaritását hiányolták, és pártolták a hozzájuk érkezők kötelező elosztását a többi EU-s ország között. A kelet-európai országok – köztük Magyarország és Lengyelország – vezetői azonban hallani sem akartak egy ilyen kvótarendszerről.

 

„Ez nem a szolidaritás és felelősségvállalás, esetleg önkéntes vagy kötelező elosztás közötti választás. Nem ott akarjuk folytatni a vitákat, ahol 2015-ben elkezdődtek” – mondta a Politicónak egy uniós forrás.

 

Szolidaritási lehetőségek

 

A kvótarendszer elengedése azonban nem jelenti azt, hogy a Bizottság ne követelne együttműködést és szolidaritást a tagállamoktól. Ylva Johansson, svéd belügyi biztos és a Bizottság görög alelnöke, Margaritisz Szkinasz ragaszkodtak hozzá a terv kidolgozásakor, hogy ez része legyen a javaslatnak.

 

Ugyanakkor a tagállamok több szolidaritási vállalás közül választhatnak. Itt jön be a képbe az úgynevezett „támogató koncepció”. Ennek fentebb is idézett lényege, hogy a meghatározott számú menedékkérő befogadása helyett a tagállamok segíthetik egymást a jogellenesen az EU-ba belépők hazaküldésében.

 

Azon országnak, amely a hazaküldés támogatása mellett dönt, nyolc hónapja lesz ezt levezényelni, emellett azt is eldöntheti, hogy milyen nemzetiségű bevándorlókat akar visszaküldeni.

 

Amennyiben ezt az állam nem tudja megoldani nyolc hónap alatt, úgy be kell fogadnia menekülteket – ebben az esetben viszont már nem dönthet arról, milyen nemzetiségűek érkezhetnek a területére.

 

A Bizottság emellett a dublini rendszer reformját is kilátásba helyezte – ez alapján most annak az országnak kell lefolytatnia a bevándorlási eljárást, amelybe a menedékkérők elsőként megérkeztek. Egyelőre elképzelhető, hogy ez az alapvetés is megmarad, ugyanakkor minden bizonnyal kiegészül az EU-ba érkezők mozgásterének bővítésével, amennyiben más országok is részt vehetnek majd kérelmük elbírálásában.

 

Ahogy a Bizottság ötletei végleges formát öltenek – várhatóan tíz javaslat formájában –, úgy azok elfogadása már a tagállamokon múlik. Ezzel kapcsolatban Szkinasz a tét nagyságára figyelmeztetett.

 

„Az ismételt kudarcok a populisták és a szélsőjobboldal megerősödéséhez vezettek” – utalt a Bizottság alelnöke arra, hogy a bevándorlásról szóló viták komoly feszültséget okoztak a tagállamok között.

 

Ha ez a javaslat is elbukik, akkor borítékolhatóan jó darabig nem születik majd átfogó megoldás. Ez pedig tovább mélyítheti a törésvonalakat a nyugati és a keleti tagállamok között.

 

Más szempontból is fontos lenne azonban közös nevezőre jutnia az EU-s vezetőknek: 2015-höz képest ugyanis majdnem 15 millióval vannak többen azok, akiknek háború, üldöztetés vagy az emberi jogok megsértése miatt menekülniük kellett otthonukból. 2019-ben a számuk elérte a 79,5 milliót.

 

NYITÓKÉP: Mstyslav Chernov / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás