Röviden ez az Európai Bizottság új terve.
Úgy tűnik, az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság már semmiképpen sem szeretné erőltetni a migrációs kvótákat: ehelyett arra tesz kísérletet, hogy az EU-ba szabályokat nem betartva érkezőket hazaküldhessék a tagállamok, a folyamatot pedig egy külön koordinátor felügyelné. Az egyik legnagyobb, migrációval kapcsolatos problémára születne így megoldás, hiszen például 2018-ban az EU-s országok által kiutasított menedékkérők közül csak 36 százalék hagyta el ténylegesen az Unió területét.
Azzal, hogy meghatározott számú menedékkérő fogadása helyett a tagállamok ezután
Azok az országok, amelyekbe az EU-ba jellemzően elsőként érkeznek meg a menedékkérők – például Olaszország és Görögország, illetve a migrációs célországnak számító Németország – eddig a többi tagállam szolidaritását hiányolták, és pártolták a hozzájuk érkezők kötelező elosztását a többi EU-s ország között. A kelet-európai országok – köztük Magyarország és Lengyelország – vezetői azonban hallani sem akartak egy ilyen kvótarendszerről.
„Ez nem a szolidaritás és felelősségvállalás, esetleg önkéntes vagy kötelező elosztás közötti választás. Nem ott akarjuk folytatni a vitákat, ahol 2015-ben elkezdődtek” – mondta a Politicónak egy uniós forrás.
Szolidaritási lehetőségek
A kvótarendszer elengedése azonban nem jelenti azt, hogy a Bizottság ne követelne együttműködést és szolidaritást a tagállamoktól. Ylva Johansson, svéd belügyi biztos és a Bizottság görög alelnöke, Margaritisz Szkinasz ragaszkodtak hozzá a terv kidolgozásakor, hogy ez része legyen a javaslatnak.
Ugyanakkor a tagállamok több szolidaritási vállalás közül választhatnak. Itt jön be a képbe az úgynevezett „támogató koncepció”. Ennek fentebb is idézett lényege, hogy a meghatározott számú menedékkérő befogadása helyett a tagállamok segíthetik egymást a jogellenesen az EU-ba belépők hazaküldésében.
Amennyiben ezt az állam nem tudja megoldani nyolc hónap alatt, úgy be kell fogadnia menekülteket – ebben az esetben viszont már nem dönthet arról, milyen nemzetiségűek érkezhetnek a területére.
A Bizottság emellett a dublini rendszer reformját is kilátásba helyezte – ez alapján most annak az országnak kell lefolytatnia a bevándorlási eljárást, amelybe a menedékkérők elsőként megérkeztek. Egyelőre elképzelhető, hogy ez az alapvetés is megmarad, ugyanakkor minden bizonnyal kiegészül az EU-ba érkezők mozgásterének bővítésével, amennyiben más országok is részt vehetnek majd kérelmük elbírálásában.
Ahogy a Bizottság ötletei végleges formát öltenek – várhatóan tíz javaslat formájában –, úgy azok elfogadása már a tagállamokon múlik. Ezzel kapcsolatban Szkinasz a tét nagyságára figyelmeztetett.
Ha ez a javaslat is elbukik, akkor borítékolhatóan jó darabig nem születik majd átfogó megoldás. Ez pedig tovább mélyítheti a törésvonalakat a nyugati és a keleti tagállamok között.
Más szempontból is fontos lenne azonban közös nevezőre jutnia az EU-s vezetőknek: 2015-höz képest ugyanis majdnem 15 millióval vannak többen azok, akiknek háború, üldöztetés vagy az emberi jogok megsértése miatt menekülniük kellett otthonukból. 2019-ben a számuk elérte a 79,5 milliót.
NYITÓKÉP: Mstyslav Chernov / Wikimedia
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.