Nem a nyesteken vitáznak, Kaczyński utódlása a tét

Úgy néz ki, a vártakkal ellentétben mégsem fog felbomlani a lengyel kormánykoalíció. Már csak azért sem, mert a szakítás mindkét fél bukását hozná. Viszont arról még nem sokat lehet tudni, hogy pontosan miben állapodott meg a PiS és a Szolidáris Lengyelország vezetője. Hiába szívügye Jarosław Kaczyński PiS-elnöknek az állatvédelem, a mostani balhé inkább szól a hatalmi harcról és hogy ki fogja megörökölni a jobboldal vezetését.

Egész hétfő délután tárgyaltak a legfőbb lengyel kormánypárt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) politikusai, hogy mi legyen a kisebbik koalíciós partner, a Szolidáris Lengyelország sorsa. Mint azt az Azonnali is megírta múlt pénteken: egy állatvédelmi törvény tervezete kapcsán fajult odáig a vita a kormánypártok soraiban, hogy hétvégén sokan már a PiS kisebbségi kormányzását és előrehozott választásokat vizionáltak. A hírek alapján pedig hétfőn biztosnak látszott, hogy a történet egyik főszereplőjének, Zbigniew Ziobrónak, a Szolidáris Lengyelország elnökének és igazságügy-miniszternek le kell majd mondania.

Szakítás egyelőre nincs

Hétfőn viszont ezek közül egyik sem történt meg. Kevés konkrétumot lehet tudni, hogy valójában miről döntöttek a Nowogrodzka utcai PiS-székházában. A párt szóvivője annyit osztott csak meg Twitteren, hogy „döntő döntésekről döntöttek” és a részleteket csak később hozzák nyilvánosságra.

Bennfentes információk egy utolsó találkozót emlegettek Ziobro és a PiS pártelnöke, Jarosław Kaczyński között, hogy rendezzék az ügyeket. Az Onet hírportál a Fakt című bulvárlapra hivatkozva ma már azt írta, hogy ez a találkozó aznap este meg is történt és a két politikus négy órán át tárgyalt. A források arról beszélnek, hogy Ziobro feltételeket kapott, de hogy miket, még nem tudni pontosan.

Ezek teljesítésére azonban Ziobro – akinek pártja pénteken még azzal vádolta meg a PiS-t, hogy „az LGBT-lobbi“ érdekében cselekedne az állatok védelmében – részéről valószínűleg van hajlandóság, aki hétfő kora délután egy indulatos sajtótájékoztatón bizonygatta, hogy elkötelezett a PiS-szel való koalíció folytatása mellett: „Úgy hiszem, hogy az Egyesült Jobboldal sok jót hozott Lengyelországnak különböző területeken. Ez egy olyan projekt, amely előtt nagy jövő áll. Ez egy jó koalíció, és érdemes megtartani”. A PiS valószínűleg ennek köszönhetően nem bontotta fel a koalíciót hétfő délután.

Nem a nyestek miatt jutottak szakításig

Fontos azonban tudni, hogy ez a konfliktus elsősorban nem az állatvédelemről és a szőrmefarmok betiltásáról szól. Tavasz óta biztosan érlelődik, de már a 2019 őszi parlamenti választások után előrelátható volt, hogy a két kisebb koalíciós partner megerősödése hatalmi harchoz vezethet – mindez most a szeptemberi, kormányátalakításról szóló tárgyalásokon éleződött ki.

Eszmetársához, a magyar Fideszhez képest a lengyel kormánytábor sokkal kevésbé egységes. A külföldi közbeszédben hiába beszélnek PiS-kormányról, az valójában az Egyesült Jobboldal nevű kormánykoalíció, ahol több frakció verseng egymással. Maga a PiS sem egy monolitikus tömb: a szerteágazó érdekek és az ideológiai ellentétek között a pártelnök Kaczyński tart egyensúlyt és végső esetben ő hoz döntést. Ezek fényében maga az állatvédelmi törvény nyomán kirobbant pénteki konfliktus inkább egy jól megtervezett politikai manővernek tűnik, amellyel a pártelnök végre leszámolna a tavaly ősszel túlságosan megerősödött koalíciós partnereivel, a Szolidáris Lengyelország és az Egyetértés nevű kispártokkal.

Harc a befolyásért

Alapvetően mindkét párttal problémái vannak a PiS-nek, miután a koalíciós tárgyalásokon vérszemet kaptak és egyre több miniszteri pozíciót követeltek. A nagyobbik kormánypárt ennek nem örült, mivel a kormány áramvonalasítása volt a cél a miniszteri pozíciók elburjánzása miatt. A két párt – mindkettőnek 18-18 képviselője van a 235 fős Egyesült Jobboldal-frakcióban – a tervezett 12 miniszteri pozícióból két-két tárcát követelt magának.

Ráadásul a két kisebb párt elnöke se tartotta magát feltétlenül a pártvonalhoz. Az Egyetértés elnöke, Jarosław Gowin már tavasszal összerúgta a port Kaczyńskival, amikor megfúrta, hogy elnökválasztást tartsanak a járvány közepén.

Nyáron már a Szolidáris Lengyelország vezetője, Ziobro volt a problémás személyiség. Ő és pártja, különösen a hozzá tartozó fiatal politikusok a jelenlegi lengyel kormány jobbszélét, radikálisait képviselik. Például nekik köszönhető a kormány régóta tartó LMBT-ellenes retorikája és nekik tett gesztusokat Andrzej Duda elnök, amikor hasonló kijelentéseket tett az elnökválasztási kampányban. Ezenfelül a jelenlegi miniszterelnök, az inkább technokrata beállítottságú Mateusz Morawiecki és Ziobro között kezdetektől fogva megy a rivalizálás,

A nyár folyamán több olyan ötlettel álltak elő Ziobroék, amelyet nem egyeztettek a kormánnyal. Ilyen volt, hogy Lengyelország kiszáll az Isztambuli Egyezményből, vagy hogy a civil szervezeteknek kötelezően be kell jelenteniük a külföldi támogatásokat. Előbbi esetben Morawiecki mentésként az alkotmánybíróságnak utalta a kérdést, így ezzel az ügy el is csendesedett. Utóbbi esetben pedig még Piotr Gliński miniszterelnök-helyettes hatáskörét is átlépték – kultuszminiszterként ugyanis ő felel a civil szervezetekért, ő alakítja a kormányálláspontját ezen a területen –, és a politikus hevesen cáfolta, hogy bármi ilyenről szó lenne. Végeredményben ezeket a húzásokat unta meg a kormányt informálisan a háttérből irányító PiS-pártelnök Kaczyński, hogy aztán pénteken az asztalra csapjon.

De miért is ilyen fontosak a nyestek?

A konfliktust kiváltó törvénytervezet önmagában is érdekes. Még szeptember elején a Nyitott ketrecek (Otwarte Klatki) nevű lengyel állatvédő szervezet az Onet hírportállal közösen közzétett egy videót, amelyet a legnagyobb lengyel szőrmefarmom készítettek: ebben kétségkívül kegyetlen körülmények között tartott nyestek szerepelnek, akik néha egymást eszik meg a szűk ketrecekben.

A PiS ezután állt elő egy ötpontos törvényjavaslattal, amelyben nemcsak a szőrmefarmokat tiltották volna be, de az állatok rituális levágását és a kutyák láncon tartását is szabályozták volna. Lengyelország amúgy a világ harmadik legnagyobb szőrme előállítója és ennek megfelelően a farmerek komoly lobbierővel bírnak, illetve politikailag inkább a PiS szavazóbázisához tartoznak.

Jarosław Kaczyński viszont nemcsak hatalmas macskabarát, hanem maga az állatvédelem is szívügye. 2017-ben szerepelt is egy állatvédő szervezet reklámspotjában és ugyanabban az évben már nekifutott egyszer, hogy a szőrmefarmokat betiltsák Lengyelországban. Akkor a már említett lobbi miatt és attól félve, hogy szavazókat veszít a párt, Kaczyński kihátrált a törvény mögül.

Az új tervezetről múlt pénteken szavaztak, amelyet a parlament alsóháza, a Szejm el is fogadott a PiS többségével és két ellenzéki párt, a Polgári Koalíció és a Baloldal szavazataival. Viszont a kormánypártból egy tucat PiS-es politikus és a Szolidáris Lengyelország képviselői ellene szavaztak, illetve az Egyetértés politikusai tartózkodtak.

Ezek után nyilatkozta azt Marek Suski frakcióvezető-helyettes, hogy akik nem engedelmeskedtek a pártelnök akaratának, ki lesznek zárva a kormánypárti frakcióból, illetve hogy a koalíció nem létezik és nem is lesznek róla tárgyalások. Ehhez képest mostanra úgy néz ki, csak lesz valamiféle megegyezés.

A másik ügy, ami feszültséget okozott a PiS és a Szolidáris Lengyelország között, az immunitási törvényként emlegetett PiS-es törvénytervezet volt. Ennek lényege, hogy a köztisztviselőket nem lehetett volna büntetőjogilag felelősségre vonni a koronavírus elleni harc során. Ha például valaki használhatatlan lélegeztetőgépeket vásárolt, azt nem lehetne számon kérni. A PiS tervei szerint mindez akár már elkövetett bűncselekményekre is vonatkozott volna, tehát még visszamenőleges hatályú is volt a tervezet. A több sebből vérző törvényt végül nem támogatta Ziobro és a Szolidáris Lengyelország, így emiatt nem is szavaztak róla múlt csütörtökön.

Mik most a PiS lehetőségei?

Andrzej Duda újraválasztását követően az előrehozott választások kiírását latolgató hangok elültek. Most sokan újra erről beszélnek, ám ezt addig lehetetlen megjósolni, amíg ki nem derül, lesz-e megállapodás. A kisebbségi kormányzás valószínűleg nem opció a PiS számára, így ha bomlik a koalíció, új választásra lesz szükség.

A PiS már a Szolidáris Lengyelország kormánykoalícióból való kilépésével is elvesztené a mindössze ötfős többségét a parlamentben. Más pártokkal nincs nagyon esélyük koalícióra: talán Paweł Kukiz néhány képviselőjét vagy elégedetlen PSL-es politikusokat tudnának meggyőzni, de ennek kicsi a valószínűsége és nem is biztos, hogy elég lesz a többséghez.

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a PiS újra megnyerné választásokat 35 százalékkal, a vele kormányzó két kis jobboldali párt viszont nem jutna a parlamentbe. Viszont ebben az esetben sem biztos, hogy önállóan kormányt tudna alakítani a párt, mivel a jobbközép-liberális Polgári Koalíciót 21,8 százalékra, Szymon Hołownia középutas mozgalmát 10,6 százalékra, a nacionalista-neoliberális Konfederacját 8,2 százalékra, a Baloldalt pedig 5,6 százalékra mérik. Ha esetleg mégis együtt indulnának az Egyesült Jobboldal pártjai, akkor viszont már imponálóbb 40 százalékot érnének el.

Így hát valószínűbb, hogy Kaczyński újra visszafogadja a tékozló fiút, mint tette az 2014-ben, amikor a PiS-ből még 2011-ben kizárt Ziobrót visszafogadta. Különösképpen azért is, mert 2007-ben egyszer már pórul járt a PiS, amikor az akkori koalíciójuk felbomlása miatt előrehozott választásokat írtak ki. Annak Donald Tusk miniszterelnöksége és nyolc év PO-s kormányzás lett a vége.

CÍMLAPFOTÓ: Mateusz Morawiecki / Facebook