+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pál Benedek
2020. szeptember 22. kedd, 18:11
Úgy néz ki, a vártakkal ellentétben mégsem fog felbomlani a lengyel kormánykoalíció. Már csak azért sem, mert a szakítás mindkét fél bukását hozná. Viszont arról még nem sokat lehet tudni, hogy pontosan miben állapodott meg a PiS és a Szolidáris Lengyelország vezetője. Hiába szívügye Jarosław Kaczyński PiS-elnöknek az állatvédelem, a mostani balhé inkább szól a hatalmi harcról és hogy ki fogja megörökölni a jobboldal vezetését.

Egész hétfő délután tárgyaltak a legfőbb lengyel kormánypárt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) politikusai, hogy mi legyen a kisebbik koalíciós partner, a Szolidáris Lengyelország sorsa. Mint azt az Azonnali is megírta múlt pénteken: egy állatvédelmi törvény tervezete kapcsán fajult odáig a vita a kormánypártok soraiban, hogy hétvégén sokan már a PiS kisebbségi kormányzását és előrehozott választásokat vizionáltak. A hírek alapján pedig hétfőn biztosnak látszott, hogy a történet egyik főszereplőjének, Zbigniew Ziobrónak, a Szolidáris Lengyelország elnökének és igazságügy-miniszternek le kell majd mondania.

 

Szakítás egyelőre nincs

 

Hétfőn viszont ezek közül egyik sem történt meg. Kevés konkrétumot lehet tudni, hogy valójában miről döntöttek a Nowogrodzka utcai PiS-székházában. A párt szóvivője annyit osztott csak meg Twitteren, hogy „döntő döntésekről döntöttek” és a részleteket csak később hozzák nyilvánosságra.

 

Bennfentes információk egy utolsó találkozót emlegettek Ziobro és a PiS pártelnöke, Jarosław Kaczyński között, hogy rendezzék az ügyeket. Az Onet hírportál a Fakt című bulvárlapra hivatkozva ma már azt írta, hogy ez a találkozó aznap este meg is történt és a két politikus négy órán át tárgyalt. A források arról beszélnek, hogy Ziobro feltételeket kapott, de hogy miket, még nem tudni pontosan.

 

Ezek teljesítésére azonban Ziobro – akinek pártja pénteken még azzal vádolta meg a PiS-t, hogy „az LGBT-lobbi“ érdekében cselekedne az állatok védelmében – részéről valószínűleg van hajlandóság, aki hétfő kora délután egy indulatos sajtótájékoztatón bizonygatta, hogy elkötelezett a PiS-szel való koalíció folytatása mellett: „Úgy hiszem, hogy az Egyesült Jobboldal sok jót hozott Lengyelországnak különböző területeken. Ez egy olyan projekt, amely előtt nagy jövő áll. Ez egy jó koalíció, és érdemes megtartani”. A PiS valószínűleg ennek köszönhetően nem bontotta fel a koalíciót hétfő délután.

 

ZBIGNIEW ZIOBRO. FOTÓ: P. TRACZ / WIKIMEDIA COMMONS

 

Nem a nyestek miatt jutottak szakításig

 

Fontos azonban tudni, hogy ez a konfliktus elsősorban nem az állatvédelemről és a szőrmefarmok betiltásáról szól. Tavasz óta biztosan érlelődik, de már a 2019 őszi parlamenti választások után előrelátható volt, hogy a két kisebb koalíciós partner megerősödése hatalmi harchoz vezethet – mindez most a szeptemberi, kormányátalakításról szóló tárgyalásokon éleződött ki.

 

Az egész leginkább a kormánykoalíción belüli viszonyok újrafelosztásáról, illetve Kaczyński utódlásáról szól. Bár még nem aktuális, de a politikus 71 éves és gyanítható, hogy lassan visszavonulna, de kézben tartaná a folyamatot.

 

Eszmetársához, a magyar Fideszhez képest a lengyel kormánytábor sokkal kevésbé egységes. A külföldi közbeszédben hiába beszélnek PiS-kormányról, az valójában az Egyesült Jobboldal nevű kormánykoalíció, ahol több frakció verseng egymással. Maga a PiS sem egy monolitikus tömb: a szerteágazó érdekek és az ideológiai ellentétek között a pártelnök Kaczyński tart egyensúlyt és végső esetben ő hoz döntést. Ezek fényében maga az állatvédelmi törvény nyomán kirobbant pénteki konfliktus inkább egy jól megtervezett politikai manővernek tűnik, amellyel a pártelnök végre leszámolna a tavaly ősszel túlságosan megerősödött koalíciós partnereivel, a Szolidáris Lengyelország és az Egyetértés nevű kispártokkal.

 

Harc a befolyásért

 

Alapvetően mindkét párttal problémái vannak a PiS-nek, miután a koalíciós tárgyalásokon vérszemet kaptak és egyre több miniszteri pozíciót követeltek. A nagyobbik kormánypárt ennek nem örült, mivel a kormány áramvonalasítása volt a cél a miniszteri pozíciók elburjánzása miatt. A két párt – mindkettőnek 18-18 képviselője van a 235 fős Egyesült Jobboldal-frakcióban – a tervezett 12 miniszteri pozícióból két-két tárcát követelt magának.

 

Ráadásul a két kisebb párt elnöke se tartotta magát feltétlenül a pártvonalhoz. Az Egyetértés elnöke, Jarosław Gowin már tavasszal összerúgta a port Kaczyńskival, amikor megfúrta, hogy elnökválasztást tartsanak a járvány közepén.

 

Nyáron már a Szolidáris Lengyelország vezetője, Ziobro volt a problémás személyiség. Ő és pártja, különösen a hozzá tartozó fiatal politikusok a jelenlegi lengyel kormány jobbszélét, radikálisait képviselik. Például nekik köszönhető a kormány régóta tartó LMBT-ellenes retorikája és nekik tett gesztusokat Andrzej Duda elnök, amikor hasonló kijelentéseket tett az elnökválasztási kampányban. Ezenfelül a jelenlegi miniszterelnök, az inkább technokrata beállítottságú Mateusz Morawiecki és Ziobro között kezdetektől fogva megy a rivalizálás,

 

az igazságügyi miniszter ott próbál keresztbe tenni a kormányfőnek, ahol csak tud.

 

A nyár folyamán több olyan ötlettel álltak elő Ziobroék, amelyet nem egyeztettek a kormánnyal. Ilyen volt, hogy Lengyelország kiszáll az Isztambuli Egyezményből, vagy hogy a civil szervezeteknek kötelezően be kell jelenteniük a külföldi támogatásokat. Előbbi esetben Morawiecki mentésként az alkotmánybíróságnak utalta a kérdést, így ezzel az ügy el is csendesedett. Utóbbi esetben pedig még Piotr Gliński miniszterelnök-helyettes hatáskörét is átlépték – kultuszminiszterként ugyanis ő felel a civil szervezetekért, ő alakítja a kormányálláspontját ezen a területen –, és a politikus hevesen cáfolta, hogy bármi ilyenről szó lenne. Végeredményben ezeket a húzásokat unta meg a kormányt informálisan a háttérből irányító PiS-pártelnök Kaczyński, hogy aztán pénteken az asztalra csapjon.

 

De miért is ilyen fontosak a nyestek?

 

A konfliktust kiváltó törvénytervezet önmagában is érdekes. Még szeptember elején a Nyitott ketrecek (Otwarte Klatki) nevű lengyel állatvédő szervezet az Onet hírportállal közösen közzétett egy videót, amelyet a legnagyobb lengyel szőrmefarmom készítettek: ebben kétségkívül kegyetlen körülmények között tartott nyestek szerepelnek, akik néha egymást eszik meg a szűk ketrecekben.

 

A PiS ezután állt elő egy ötpontos törvényjavaslattal, amelyben nemcsak a szőrmefarmokat tiltották volna be, de az állatok rituális levágását és a kutyák láncon tartását is szabályozták volna. Lengyelország amúgy a világ harmadik legnagyobb szőrme előállítója és ennek megfelelően a farmerek komoly lobbierővel bírnak, illetve politikailag inkább a PiS szavazóbázisához tartoznak.

 

A PiS ELNÖKE 2017-BEN A LENGYEL ALSÓHÁZBAN IS MACSKÁS KÖNYVET OLVASOTT, RAJONGÁSA A MACSKÁK IRÁNT KÖZISMERT. FOTÓ: MARTA SZCZEPANIK / FB

 

Jarosław Kaczyński viszont nemcsak hatalmas macskabarát, hanem maga az állatvédelem is szívügye. 2017-ben szerepelt is egy állatvédő szervezet reklámspotjában és ugyanabban az évben már nekifutott egyszer, hogy a szőrmefarmokat betiltsák Lengyelországban. Akkor a már említett lobbi miatt és attól félve, hogy szavazókat veszít a párt, Kaczyński kihátrált a törvény mögül.

 

Az új tervezetről múlt pénteken szavaztak, amelyet a parlament alsóháza, a Szejm el is fogadott a PiS többségével és két ellenzéki párt, a Polgári Koalíció és a Baloldal szavazataival. Viszont a kormánypártból egy tucat PiS-es politikus és a Szolidáris Lengyelország képviselői ellene szavaztak, illetve az Egyetértés politikusai tartózkodtak.

 

Ezek után nyilatkozta azt Marek Suski frakcióvezető-helyettes, hogy akik nem engedelmeskedtek a pártelnök akaratának, ki lesznek zárva a kormánypárti frakcióból, illetve hogy a koalíció nem létezik és nem is lesznek róla tárgyalások. Ehhez képest mostanra úgy néz ki, csak lesz valamiféle megegyezés.

 

A másik ügy, ami feszültséget okozott a PiS és a Szolidáris Lengyelország között, az immunitási törvényként emlegetett PiS-es törvénytervezet volt. Ennek lényege, hogy a köztisztviselőket nem lehetett volna büntetőjogilag felelősségre vonni a koronavírus elleni harc során. Ha például valaki használhatatlan lélegeztetőgépeket vásárolt, azt nem lehetne számon kérni. A PiS tervei szerint mindez akár már elkövetett bűncselekményekre is vonatkozott volna, tehát még visszamenőleges hatályú is volt a tervezet. A több sebből vérző törvényt végül nem támogatta Ziobro és a Szolidáris Lengyelország, így emiatt nem is szavaztak róla múlt csütörtökön.

 

Mik most a PiS lehetőségei?

 

Andrzej Duda újraválasztását követően az előrehozott választások kiírását latolgató hangok elültek. Most sokan újra erről beszélnek, ám ezt addig lehetetlen megjósolni, amíg ki nem derül, lesz-e megállapodás. A kisebbségi kormányzás valószínűleg nem opció a PiS számára, így ha bomlik a koalíció, új választásra lesz szükség.

 

A PiS már a Szolidáris Lengyelország kormánykoalícióból való kilépésével is elvesztené a mindössze ötfős többségét a parlamentben. Más pártokkal nincs nagyon esélyük koalícióra: talán Paweł Kukiz néhány képviselőjét vagy elégedetlen PSL-es politikusokat tudnának meggyőzni, de ennek kicsi a valószínűsége és nem is biztos, hogy elég lesz a többséghez.

 

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a PiS újra megnyerné választásokat 35 százalékkal, a vele kormányzó két kis jobboldali párt viszont nem jutna a parlamentbe. Viszont ebben az esetben sem biztos, hogy önállóan kormányt tudna alakítani a párt, mivel a jobbközép-liberális Polgári Koalíciót 21,8 százalékra, Szymon Hołownia középutas mozgalmát 10,6 százalékra, a nacionalista-neoliberális Konfederacját 8,2 százalékra, a Baloldalt pedig 5,6 százalékra mérik. Ha esetleg mégis együtt indulnának az Egyesült Jobboldal pártjai, akkor viszont már imponálóbb 40 százalékot érnének el.

 

Vagyis a jelenlegi szituáció Ziobrónak és a PiS-nek sem kedvez. A koalíció felbomlása előbbi politikai karrierjének végét jelentené, utóbbinak pedig a kormány bukását.

 

Így hát valószínűbb, hogy Kaczyński újra visszafogadja a tékozló fiút, mint tette az 2014-ben, amikor a PiS-ből még 2011-ben kizárt Ziobrót visszafogadta. Különösképpen azért is, mert 2007-ben egyszer már pórul járt a PiS, amikor az akkori koalíciójuk felbomlása miatt előrehozott választásokat írtak ki. Annak Donald Tusk miniszterelnöksége és nyolc év PO-s kormányzás lett a vége.

 

CÍMLAPFOTÓ: Mateusz Morawiecki / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A kórházi ágyon következett be a nagyszebeni csendőrkapitány pálfordulása, aki addig nyíltan hangoztatta koronavírus-ellenes nézeteit, de akkor már késő volt. Romániában nemcsak a járvány tarol, de a fake news is.

A román szocdemeknek is kínos politikusok csoportosan átléptek egy román zöldpártba, amit a háttérből egy volt szélsőjobbos politikus mozgat.

Mindkét fél eltökélt, hogy tető alá hozzák a megállapodást, azonban Párizs továbbra se enged London követeléseinek a halászat ügyében.

Mostantól „Eszem-iszom, dínom-dánom” a párt programjának neve, mert a Jobbik „egy bránerre emlékeztető" tagja ezzel a rigmussal cikizi őket.

A bíró szerint az ajánlatot visszautasították, a volt katalán elnök pedig úgy gondolja, hogy megint csak a függetlenségi mozgalmat akarják megfúrni.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás