+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 22. kedd, 07:47
A választásoktól másfél évre vagyunk – azaz még időben ahhoz, hogy lehessen vitázni erről. Ezen vitákat ugyanis jövőre az ellenzéknek, ha a győzelmi esélyeit és vágyait komolyan gondolja, el kell döntenie. Ezért indítottunk ellenzéki politikusokkal és értelmiségiekkel vitasorozatot.
Van egy adottság. És van egy kérdés.

 

Az adottság, hogy a jelenlegi magyar választási rendszer az előző többségi jellegét továbbfokozta, gyakorlatilag a mai magyar választási rendszernek egy kétpárti rendszerben lenne értelme, ennyiben a konzervatív kormány az elfogadásával a magyar történelemből és társadalomból is adódó pluralizmust akarta beszűkíteni. Egy ilyen rendszerben

 

a szakpolitikai vitákat értelemszerűen váltja fel a Carl Schmitt-i barát-ellenség-szembenállás, a mi-ők logikája.

 

Amíg a választási törvény ilyen, ezt lehet újságcikkekben kritizálni – de a pártok számára, ha tényleg nyerni akarnak, ezt a helyzetet kell adottságnak tekinteniük. Ha valaki bicklizésben jobb, nem sokra megy vele, ha a verseny medencében zajlik. Vagy elkezd úszni, vagy nem indul el eleve.

 

És itt jön be a képbe a kérdés. Ha és amennyiben az Orbán-rezsim tényleg egy „autokrácia“, „illiberális demokrácia“, „hibrid rendszer“ (jelentsen ez utóbbi bármit is), akkor felmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért kell a választásán elindulni, a parlamentjébe beülni – és ha tényleg autoriter a rezsim, akkor

 

még inkább felmerül a kérdés, hogy miért gondolja bárki is, hogy Orbán Viktor bármikor is hajlandó lesz majd választást veszíteni.

 

Tényleg elképzelhető jelenet, hogy az M1 esti híradója a választások estéjén bejelenti az ellenzék győzelmét, majd kapcsolja Orbán Viktort, aki gratulál az ellenzéknek, elismeri a vereségét, és erre kéri híveit?

 

Nehezen elképzelhető. Mégis: ez még nem kell, hogy feltétlenül azt jelentse, hogy nem kell elindulni a választásokon, nem kell olyan formát találni, amiben legalább papíron meglehet a győzelemre az esély. Elvégre

 

még Aljekszandar Lukasenka Belaruszában is megpróbálta az ellenzék.

 

Ha pedig ez a helyzet, akkor visszajutunk az alaphelyzethez. Ha úgy teszünk, mintha lehetne parlamenti választáson megverni a rezsimet, akkor tényleg minden elemében úgy kell tenni.

 

Ehhez a minden egyéni körzetben való közös indulás mindenképpen hozzátartozik. A listák kapcsán már kérdéses, hogy mi hoz többet: ha mindenki összeáll, azaz minden ellenzéki szavazónak kicsit be kell fognia az orrát, amikor leszavaz, vagy ha olyan listák indulnak, ahol nem kell az orrot ennyire befogni?

 

Az érv, hogy az ellenzék heterogén, nem ér, elvégre

 

Vladimir Mečiartól Slobodan Miloševićig a térség autoriter rezsimjeit mindenütt nagyon széles összefogások váltották le.

 

1998-ban Szlovákiában liberálisok, klerikálisok, magyarok és posztkommunisták álltak össze; 2000-ben Szerbiában pedig balliberálisok, nacionalisták, csetnikek, monarchisták, kommunisták, kisebbségiek, kisebbségellenesek. A Miloševićet leváltó összefogáshoz képest a magyar ellenzék már-már egységes ideológiájú pártnak tűnik.

 

A 2022-as választást már most szokás történelminek nevezni, elvégre a jelek szerint az ellenzék majdnem mindegyik pártja elfogadta: a választási rendszerből és saját megosztottságukból következően a Fidesz-féle monolit tömbbel csak egységesen tudnak fellépni. Ez a 2019 őszi önkormányzati választásokon már sok helyen sikeres modellnek bizonyult. A pártok augusztusban pedig azt már most bejelentették: az egyéni körzetekben mindenképpen közös jelölteket fognak állítani.

 

Ez azonban két dolgot feltétlenül jelent: annak kérdésében, hogy hány közös lista legyen, illetve ki és hogyan legyen a közös miniszterelnök-jelölt (már ha lesz), még mindig nincs döntés. Politikai és választástaktikai érvek egyaránt szólnak az egyetlen listán vagy a több listán való közös indulás mellett és ellen – azaz

 

a kérdés bizonyosan nem válaszolható meg még azok számára se egyértelműen, akik tényleg szeretnék 2022-ben leváltani az Orbán-rendszert.

 

Éppen ezért az együttműködésre már igent mondó pártok vezetőit, valamint olyan értelmiségieket, akiknek a kérdésben megfontolásra érdemes véleményük, szakmailag is akár alátámasztott számításuk van, felkértünk egy vitasorozatban való részvételre. A kérdés maga egyszerű: hány listával van esélye győzni az ellenzéknek a Fidesz felett?

 

Szerdától indul a sorozat, amiben a témában megnyilvánulni nem akaró Momentum kivételével valamennyi ellenzéki párt részéről lesz politikus, aki elmondja a véleményét. Jó olvasást!

 

FOTÓ: Pxhere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek pedig mind be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás