+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. szeptember 21. hétfő, 10:19
Az untig ismert libernyákozás és sorosozás mellett azért az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy Európa sorsa Olaszországtól függ, és hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Aki azt hitte, hogy a koronavírus elsöpörheti Orbán Viktor elmélkedéseit, amiket rendszerint Tusványoson, a kötcsei pikniken vagy a Tranzit Fesztiválon szokott megtenni, az tévedett. A Magyar Nemzet szeptember 21. számába csak sikerült beleszorítani egy kis miniszterelnöki helyzetértékelést, még ha – tíz év kormányzás távlatából – az igazából semmi újjal nem is szolgál.

 

A libernyákozás az új módi

 

A terjedelmes eszmefuttatás legnagyobb részét Orbán a „libernyák doktrína” és a konzervativizmus századszorra történő szembeállításának szenteli. Szerinte az előbbivel szemben egyre erősödik a kritika nem csak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is: a konzervatív gondolkodók – akik közül csak Yoram Hazony izraeli filozófust említi meg – egyre kiérleltebb kritikáját adják a liberalizmusnak.

 

Orbán szerint hiába fogott össze a konzervativizmus és a kereszténydemokrácia a liberalizmussal a 20. századi totalitariánus eszmék, a nácizmus és kommunizmus ellen, a kereszténydemokráciára ma már a legnagyobb kihívást újra a liberalizmus jelenti, mivel annak célkeresztjében csupa olyan dolog áll, ami a kereszténydemokratáknak fontos, mint a nemzet, a család, a vallási hagyomány

 

A miniszterelnök fel is sorol egy csomó, már untig ismert pontot, amiben szerinte a két oldal egymással szemben áll, mint a döntések nemzeti vagy nemzetközi szinten történő meghozatala, a Soros György-féle szervezetek helyzetbe hozása, a migráció, a nemzeti hagyományokra és „a Teremtő” által adott identitás erősítésére oktatáspolitika a genderideológiát és a szivárványos propagandát népszerűsítő oktatás helyett.

 

Újat mindössze abban mond Orbán, hogy szerinte a brüsszeli politika a berlinit követi: ha egyszer a németeknél összefognak a kereszténydemokraták a baloldallal, akkor ugyanez fog megtörténni az EU-ban is. Hogy miért? A miniszterelnök szerint azért, mert

 

„így teremthető összhang a két erőközpont között a legkönnyebben”.

 

Hol dől el Európa sorsa?

 

Ez ad kapaszkodót Orbánnak ahhoz, hogy elkezdjen Európa jelenlegi állapotáról és jövőjéről elmélkedni. Helyzetértékelése szerint Európában patthelyzet alakult ki: Brüsszel, amit az abszurditásig emelt klímacélok, a szociális Európa, a közös adórendszer és a multikulturális társadalom képe jellemez, szemben áll a versenyképességet javítani akaró és migrációellenes Közép-Európával (különösen a V4-ekkel) – meggyőzni azonban a maga igazáról egyik fél sem tudja a másikat.

 

Ezért aztán

 

meg kell találni az együttműködés lehetőségét a nyugattal „addig, amíg Európa jövője el nem dől Olaszországban”.

 

Hogy pontosan mitől is van ekkora jelentősége Olaszországnak, és az olasz politika hogyan változtathatja meg a nyugat-európai politikai gondolkodást, arra a miniszterelnök már nem tér ki.

 

Mindenesetre hoz még pozitív példákat Orbán a szerinte politikailag helyesesen gondolkodó államokra, ahol a jobboldal meg tudta szilárdítani a pozícióit, vagy erre jó esélyei vannak: itt említi Horvátországot és Szerbiát (Aleksandar Vučić elnököt külön kiemelve), továbbá Szlovéniát és Bulgáriát. Szlovákiáról pedig külön megjegyzi, hogy az év eleji kormányváltás ellenére sem hagyta el a V4-tábort.

 

És hogy addig is, amíg Olaszországból valahogyan szétsugárzik a helyes politika, Orbán Viktor egy konkrét példát hoz arra, hogyan kell együttműködni a nyugattal:

 

meg kell egyezni és végre kell hajtani az EU-s költségvetésről és a koronavírus elleni védekezésre szánt hitelfelvételről szóló megállapodást.

 

2022 tavaszáig a járvány ellen fogunk védekezni

 

Külön figyelmet szentel Orbán Viktor a koronavírus elleni védekezésre: a politikai kommunikációs szempontból kötelező paneleken túl (a magyar egészségügy felkészült a tömeges megbetegedésekre, az országnak nem szabad újra leállnia) a miniszterelnök azt is leírja: 

 

szerinte a 2022-es országgyűlési választásokig a koronavírus elleni védekezésről fog szólni a magyar politika.

 

Ezt arra alapozza a miniszterelnök, hogy a magyar operatív törzshöz bekötött szakértők arra számítanak, hogy valamikor a jövő évben találhat a tudomány ellenszert a vírusra.

 

Orbán szerint botcsinálta virológusok tíz- és százezreit bátorítja találgatásra a gyógyszergyárak üzleti titkolózása.

 

A magyar védekezésről szólva a miniszterelnök elmondja, a gazdasági operatív törzs feladata lesz, hogy a védekezésből támadásba lendítse az országot, és nagy volumenű gazdasági növekedést érjen el a gazdaság: „óriási feladat, ezért lesz Magyarország legkevésbé irigyelt embere 2021-ben Varga Mihály” – egészíti ki Orbán.

 

És hogy milyen eredményeket kíván elérni a miniszterelnök 2022-re a sikeres védekezés mellett? Felizmosított egészségügyet, soha nem látott magasságba lendített gazdasági növekedést, teljes foglalkoztatottságot, otthonteremtési boomot, és visszaépített 13. havi nyugdíjt.

 

Szerinte ezek elérésében a baloldalra nem lehet számítani. Hogy miért nem? Hát persze, hogy azért, mert az ellenzék (aminek pártjai között mostanra eltűntek a különbségek) az ezekben ellenérdekelt Soros Györgyhöz van bekötve.

 

Orbán szerint azonban nem lehet megnyugodni: intő példával kell szolgálni a nyári lengyel elnökválasztásnak,

 

ahol szerinte a baloldal jelöltje, Rafał Trzaskowski, aki mögé szerinte beállt a baloldali nemzetközi népfront sorosostul mindenestül – és akit egyébként a jobboldali PO jelölt – kiélezett küzdelemre kényszerítette a PiS-jelölt Andrzej Dudát.

 

Így Magyarországon sem dőlhetünk hátra, a nemzeti oldalnak is hadrendbe kell állnia. Ahogy Orbán zárja a sorait: „Nagy ütközet vár ránk 2022-ben. Készüljetek.”

 

NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A tervezett három helyett viszont két nap alatt akarják megoldani, mert nem jelentkezett elég egészségügyi dolgozó.

A közép-ázsiai országról kínos képet festő Sacha Baron Cohen figuráját megpróbálják javukra fordítani a kazahok. Borat egyik kedvenc mondata lesz a turizmusuk hívó szava.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás