Tíz év után nehéz már újat mondania Orbánnak

Az untig ismert libernyákozás és sorosozás mellett azért az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy Európa sorsa Olaszországtól függ, és hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Aki azt hitte, hogy a koronavírus elsöpörheti Orbán Viktor elmélkedéseit, amiket rendszerint Tusványoson, a kötcsei pikniken vagy a Tranzit Fesztiválon szokott megtenni, az tévedett. A Magyar Nemzet szeptember 21. számába csak sikerült beleszorítani egy kis miniszterelnöki helyzetértékelést, még ha – tíz év kormányzás távlatából – az igazából semmi újjal nem is szolgál.

A libernyákozás az új módi

A terjedelmes eszmefuttatás legnagyobb részét Orbán a „libernyák doktrína” és a konzervativizmus századszorra történő szembeállításának szenteli. Szerinte az előbbivel szemben egyre erősödik a kritika nem csak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is: a konzervatív gondolkodók – akik közül csak Yoram Hazony izraeli filozófust említi meg – egyre kiérleltebb kritikáját adják a liberalizmusnak.

Orbán szerint hiába fogott össze a konzervativizmus és a kereszténydemokrácia a liberalizmussal a 20. századi totalitariánus eszmék, a nácizmus és kommunizmus ellen, a kereszténydemokráciára ma már a legnagyobb kihívást újra a liberalizmus jelenti, mivel annak célkeresztjében csupa olyan dolog áll, ami a kereszténydemokratáknak fontos, mint a nemzet, a család, a vallási hagyomány

A miniszterelnök fel is sorol egy csomó, már untig ismert pontot, amiben szerinte a két oldal egymással szemben áll, mint a döntések nemzeti vagy nemzetközi szinten történő meghozatala, a Soros György-féle szervezetek helyzetbe hozása, a migráció, a nemzeti hagyományokra és „a Teremtő” által adott identitás erősítésére oktatáspolitika a genderideológiát és a szivárványos propagandát népszerűsítő oktatás helyett.

Újat mindössze abban mond Orbán, hogy szerinte a brüsszeli politika a berlinit követi: ha egyszer a németeknél összefognak a kereszténydemokraták a baloldallal, akkor ugyanez fog megtörténni az EU-ban is. Hogy miért? A miniszterelnök szerint azért, mert

Hol dől el Európa sorsa?

Ez ad kapaszkodót Orbánnak ahhoz, hogy elkezdjen Európa jelenlegi állapotáról és jövőjéről elmélkedni. Helyzetértékelése szerint Európában patthelyzet alakult ki: Brüsszel, amit az abszurditásig emelt klímacélok, a szociális Európa, a közös adórendszer és a multikulturális társadalom képe jellemez, szemben áll a versenyképességet javítani akaró és migrációellenes Közép-Európával (különösen a V4-ekkel) – meggyőzni azonban a maga igazáról egyik fél sem tudja a másikat.

Ezért aztán

Hogy pontosan mitől is van ekkora jelentősége Olaszországnak, és az olasz politika hogyan változtathatja meg a nyugat-európai politikai gondolkodást, arra a miniszterelnök már nem tér ki.

Mindenesetre hoz még pozitív példákat Orbán a szerinte politikailag helyesesen gondolkodó államokra, ahol a jobboldal meg tudta szilárdítani a pozícióit, vagy erre jó esélyei vannak: itt említi Horvátországot és Szerbiát (Aleksandar Vučić elnököt külön kiemelve), továbbá Szlovéniát és Bulgáriát. Szlovákiáról pedig külön megjegyzi, hogy az év eleji kormányváltás ellenére sem hagyta el a V4-tábort.

És hogy addig is, amíg Olaszországból valahogyan szétsugárzik a helyes politika, Orbán Viktor egy konkrét példát hoz arra, hogyan kell együttműködni a nyugattal:

2022 tavaszáig a járvány ellen fogunk védekezni

Külön figyelmet szentel Orbán Viktor a koronavírus elleni védekezésre: a politikai kommunikációs szempontból kötelező paneleken túl (a magyar egészségügy felkészült a tömeges megbetegedésekre, az országnak nem szabad újra leállnia) a miniszterelnök azt is leírja: 

Ezt arra alapozza a miniszterelnök, hogy a magyar operatív törzshöz bekötött szakértők arra számítanak, hogy valamikor a jövő évben találhat a tudomány ellenszert a vírusra.

A magyar védekezésről szólva a miniszterelnök elmondja, a gazdasági operatív törzs feladata lesz, hogy a védekezésből támadásba lendítse az országot, és nagy volumenű gazdasági növekedést érjen el a gazdaság: „óriási feladat, ezért lesz Magyarország legkevésbé irigyelt embere 2021-ben Varga Mihály” – egészíti ki Orbán.

És hogy milyen eredményeket kíván elérni a miniszterelnök 2022-re a sikeres védekezés mellett? Felizmosított egészségügyet, soha nem látott magasságba lendített gazdasági növekedést, teljes foglalkoztatottságot, otthonteremtési boomot, és visszaépített 13. havi nyugdíjt.

Szerinte ezek elérésében a baloldalra nem lehet számítani. Hogy miért nem? Hát persze, hogy azért, mert az ellenzék (aminek pártjai között mostanra eltűntek a különbségek) az ezekben ellenérdekelt Soros Györgyhöz van bekötve.

Orbán szerint azonban nem lehet megnyugodni: intő példával kell szolgálni a nyári lengyel elnökválasztásnak,

Így Magyarországon sem dőlhetünk hátra, a nemzeti oldalnak is hadrendbe kell állnia. Ahogy Orbán zárja a sorait: „Nagy ütközet vár ránk 2022-ben. Készüljetek.”

NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook