Miért fegyverkezik Románia?

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot-légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

Miután augusztusban elkezdtek érkezni Romániába az amerikai Lockheed Martin és Raytheon cégek által szállított Patriot típusú, nagy hatótávolságú légvédelmi rakéták, és már a legénységet is kiképezték hozzá, csütörtökön átadták az első üteget. Az eseményen az ország miniszterelnöke, a jobbközép nemzeti liberális Ludovic Orban is részt vett. Orban szerint a Patriot-rakétákkal a román állampolgárok biztonsága növekedett, az ország katonai presztízse pedig emelkedett a szövetségesei szemében.

(egy ütegben a kilővő egység mellett radar, energiagenerátor, vezérlőpult és kiszolgáló autó is található), ebből négyet a légierő, hármat pedig a szárazföldi hadierő számára. Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhely vezetője az Azonnalinak ennek kapcsán elmondta, hogy a Patriot-rakétákkal Románia nemcsak repülőgépek, drónok, hanem esetleges ballisztikus rakétatámadások ellen is biztosítaná magát.

Románia stratégiai helyzetéből adódóan ez a légvédelmi rendszer a Krím-félszigetre telepített orosz rakétákkal szemben használható fel. Stratégiai helyzet alatt azt értjük, hogy Románia egyszerre Fekete-tengeri kijárat, Ukrajna szomszédja, és közel is van Oroszországhoz, ráadásul az ország a rendszerváltást követően elköteleződött az észak-atlanti irányvonal felé, az USA-t Románia stratégiai partnerének tartja. 

Demkó az Azonnalinak ezt azzal magyarázta, hogy Románia mindig is az amerikaiak barátságát kereste, erre rengeteg pénzt is költött már. Szerinte itt merül fel az a stratégia, hogy Románia az amerikaiakkal egyetértésben – a lengyeleket leszámítva – katonai vezető pozícióra törekszik, ami a régióban középhatalmi státuszt jelentene számára.

A biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett arra is, hogy a román távlati célok között szerepel a Moldovával való egyesülés, ami azonban orosz érdeket sért, ugyanis Moldovában a Dnyeszter-melléki, többségében orosz és ukrán lakosságú szakadár köztársaságban eleve orosz erők állomásoznak. Egy potenciális moldáv-román egyesülés esetén közvetlenül kerülne szembe a román NATO-haderő az orosszal. Demkó szerint ezért is költ Románia annyit haderőfejlesztésre és keresi az USA barátságát: hogy stratégiai célja elérésében legyen kire számítania.

Az ország már eleve részt vesz a „Rakétapajzs” nevű programban, amely esetleges ballisztikus rakétákkal elkövetett agresszió ellen védi az európai kontinenst. Az olténiai Deveselu község mellett például amerikai katonai támaszpont működik, amely 2016 óta üzemel a legmodernebb technológiával. Deveselu nem egyszer került már a Kreml célkeresztjébe, a romániai orosz nagykövet például többször felszólította az országot arra, hogy szerelje le a bázist.

Demkó szerint ennek az az oka, hogy az oroszok úgy látják, a deveselui katonai bázis nemcsak az iráni fenyegetés ellen használható, hanem kibővítve akár Oroszország érdekeit is fenyegeti, hiszen a hatvanas évek óta kialakult szovjet-amerikai kölcsönös megsemmisítés egyensúlya további telepítéssel kibillenhet az amerikaiak javára. „Legalábbis az oroszok mindig ezt hangsúlyozzák” – fogalmazott. Radartechnológia egyébként Törökországban is van, és az oroszok elsősorban a képesség bővítésétől félnek.

Románia ráadásul teljesíti azt a NATO-követelményt, hogy a GDP-jének 2 százalékát katonai és védelmi kiadásokra fordítja – amióta Donald Trump amerikai elnök lett, egyszer sem mulasztja el közölni, hogy országa elvárja mindenkitől a 2 százalékos arányú költést. Összehasonlításként: Magyarország például éves GDP-jének 1,2 százalékát fordítja védelmi költségekre, az Orbán-kormány azonban ezt a területet egyre inkább prioritásként kezeli.

Demkó szerint az, hogy a magyar kormány csak az utóbbi pár évben kezdett el haderőfejlesztéssel foglalkozni, a 2002-2010 közötti haderőleépítés és a 2015-ig tartó stagnálás következménye. Szerinte a 2014-es ukrajnai események ébresztették rá a NATO-t, hogy valóbann szükséges a GDP 2 százalékát védelemre fordítani. A magyar kormány is ezt követően kezdett komolyan foglalkozni a haderőfejlesztéssel. Ennek a Zrínyi 2026 Honvédelmi- és Haderőfejlesztési-Program lett az eredménye, ami a biztonságpolitikai szakértő szerint a legjobban kidolgozott program az egész térségben. Szerinte nemcsak az történik, hogy Magyarország hadieszközöket vásárol, hanem egyben a hadiiparát is fejleszti, gyárakat telepít, munkahelyeket létesít.

Románia a Patriot-rakéták mellett pár éve vásárolt portugál F-16 vadászgépeket is, a román haderő modernizálása tehát folytatódik. Az F-16-os vadászgépekkel a több mint ötvenéves, rengeteg balesetet szenvedett MIG-21-es vadászgépeket kívánják lecserélni. Demkó Attila szerint a román haderő – habár létszámban és technikai felszereltségben meghaladja a magyar haderőt – a jelenlegi standardok szerint nem számít modern haderőnek. Romániának azonban a hadiipar tekintetében előnye van Magyarországgal szemben, mivel a termelőkapacitást nem építették le, és folyamatosan zajlik ezen üzemek modernizálása.

ám szerinte 2026-ban a Zrínyi-programnak köszönhetően ez már csak a mennyiség terén lesz így, minőségben nem. 

NYITÓKÉP: Románia kormánya / Facebook