+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. szeptember 19. szombat, 07:26
A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot-légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

Miután augusztusban elkezdtek érkezni Romániába az amerikai Lockheed Martin és Raytheon cégek által szállított Patriot típusú, nagy hatótávolságú légvédelmi rakéták, és már a legénységet is kiképezték hozzá, csütörtökön átadták az első üteget. Az eseményen az ország miniszterelnöke, a jobbközép nemzeti liberális Ludovic Orban is részt vett. Orban szerint a Patriot-rakétákkal a román állampolgárok biztonsága növekedett, az ország katonai presztízse pedig emelkedett a szövetségesei szemében.

 

Románia összesen hét Patriot-üteget vásárolt az ország fegyveres erőinek

 

(egy ütegben a kilővő egység mellett radar, energiagenerátor, vezérlőpult és kiszolgáló autó is található), ebből négyet a légierő, hármat pedig a szárazföldi hadierő számára. Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhely vezetője az Azonnalinak ennek kapcsán elmondta, hogy a Patriot-rakétákkal Románia nemcsak repülőgépek, drónok, hanem esetleges ballisztikus rakétatámadások ellen is biztosítaná magát.

 

Románia stratégiai helyzetéből adódóan ez a légvédelmi rendszer a Krím-félszigetre telepített orosz rakétákkal szemben használható fel. Stratégiai helyzet alatt azt értjük, hogy Románia egyszerre Fekete-tengeri kijárat, Ukrajna szomszédja, és közel is van Oroszországhoz, ráadásul az ország a rendszerváltást követően elköteleződött az észak-atlanti irányvonal felé, az USA-t Románia stratégiai partnerének tartja. 

 

Románia 3,9 milliárd dollárt (1189 milliárd forintot) költött a rakétákra, ez az ország 1989 utáni történetének legnagyobb katonai beruházása volt.

 

Demkó az Azonnalinak ezt azzal magyarázta, hogy Románia mindig is az amerikaiak barátságát kereste, erre rengeteg pénzt is költött már. Szerinte itt merül fel az a stratégia, hogy Románia az amerikaiakkal egyetértésben – a lengyeleket leszámítva – katonai vezető pozícióra törekszik, ami a régióban középhatalmi státuszt jelentene számára.

 

A biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett arra is, hogy a román távlati célok között szerepel a Moldovával való egyesülés, ami azonban orosz érdeket sért, ugyanis Moldovában a Dnyeszter-melléki, többségében orosz és ukrán lakosságú szakadár köztársaságban eleve orosz erők állomásoznak. Egy potenciális moldáv-román egyesülés esetén közvetlenül kerülne szembe a román NATO-haderő az orosszal. Demkó szerint ezért is költ Románia annyit haderőfejlesztésre és keresi az USA barátságát: hogy stratégiai célja elérésében legyen kire számítania.

 

Az ország már eleve részt vesz a „Rakétapajzs” nevű programban, amely esetleges ballisztikus rakétákkal elkövetett agresszió ellen védi az európai kontinenst. Az olténiai Deveselu község mellett például amerikai katonai támaszpont működik, amely 2016 óta üzemel a legmodernebb technológiával. Deveselu nem egyszer került már a Kreml célkeresztjébe, a romániai orosz nagykövet például többször felszólította az országot arra, hogy szerelje le a bázist.

 

 

Demkó szerint ennek az az oka, hogy az oroszok úgy látják, a deveselui katonai bázis nemcsak az iráni fenyegetés ellen használható, hanem kibővítve akár Oroszország érdekeit is fenyegeti, hiszen a hatvanas évek óta kialakult szovjet-amerikai kölcsönös megsemmisítés egyensúlya további telepítéssel kibillenhet az amerikaiak javára. „Legalábbis az oroszok mindig ezt hangsúlyozzák” – fogalmazott. Radartechnológia egyébként Törökországban is van, és az oroszok elsősorban a képesség bővítésétől félnek.

 

2013: AZ ORSZÁG AKKORI ÁLLAMELNÖKE, TRAIAN BĂSESCU AZ AMERIKAI NAGYKÖVET ÉS AZ AKKORI ROMÁN HONVÉDELMI MINISZTER TÁRSASÁGÁBAN MEGNYITJA A DEVESELUI RAKÉTABÁZIS ÉPÍTKEZÉSI TEREPÉT. FOTÓ: VINCE LITTLE, USACE / WIKIMEDIA COMMONS

 

Románia ráadásul teljesíti azt a NATO-követelményt, hogy a GDP-jének 2 százalékát katonai és védelmi kiadásokra fordítja – amióta Donald Trump amerikai elnök lett, egyszer sem mulasztja el közölni, hogy országa elvárja mindenkitől a 2 százalékos arányú költést. Összehasonlításként: Magyarország például éves GDP-jének 1,2 százalékát fordítja védelmi költségekre, az Orbán-kormány azonban ezt a területet egyre inkább prioritásként kezeli.

 

Demkó szerint az, hogy a magyar kormány csak az utóbbi pár évben kezdett el haderőfejlesztéssel foglalkozni, a 2002-2010 közötti haderőleépítés és a 2015-ig tartó stagnálás következménye. Szerinte a 2014-es ukrajnai események ébresztették rá a NATO-t, hogy valóbann szükséges a GDP 2 százalékát védelemre fordítani. A magyar kormány is ezt követően kezdett komolyan foglalkozni a haderőfejlesztéssel. Ennek a Zrínyi 2026 Honvédelmi- és Haderőfejlesztési-Program lett az eredménye, ami a biztonságpolitikai szakértő szerint a legjobban kidolgozott program az egész térségben. Szerinte nemcsak az történik, hogy Magyarország hadieszközöket vásárol, hanem egyben a hadiiparát is fejleszti, gyárakat telepít, munkahelyeket létesít.

 

Románia a Patriot-rakéták mellett pár éve vásárolt portugál F-16 vadászgépeket is, a román haderő modernizálása tehát folytatódik. Az F-16-os vadászgépekkel a több mint ötvenéves, rengeteg balesetet szenvedett MIG-21-es vadászgépeket kívánják lecserélni. Demkó Attila szerint a román haderő – habár létszámban és technikai felszereltségben meghaladja a magyar haderőt – a jelenlegi standardok szerint nem számít modern haderőnek. Romániának azonban a hadiipar tekintetében előnye van Magyarországgal szemben, mivel a termelőkapacitást nem építették le, és folyamatosan zajlik ezen üzemek modernizálása.

 

Demkó szerint 2020-ban a román haderő egyértelműen erősebb, mint a magyar,

 

ám szerinte 2026-ban a Zrínyi-programnak köszönhetően ez már csak a mennyiség terén lesz így, minőségben nem. 

 

NYITÓKÉP: Románia kormánya / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A tervezett három helyett viszont két nap alatt akarják megoldani, mert nem jelentkezett elég egészségügyi dolgozó.

A közép-ázsiai országról kínos képet festő Sacha Baron Cohen figuráját megpróbálják javukra fordítani a kazahok. Borat egyik kedvenc mondata lesz a turizmusuk hívó szava.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás