+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. szeptember 18. péntek, 07:00
A 80 százalékos magyar többségű Hargita megyében is megjelent a technokrata-liberális USRPLUS, Virág Zsolt személyében ráadásul magyar nemzetiségű elnöke is van a megyei szervezetnek. Tényleg ők a román Momentum? Hazaárulózták-e már azért, amiért nem egy etnikai magyar pártban politizál? Miért lesznek ők jobbak, mint az RMDSZ?

Mi vesz rá egy csíkszeredai magyart arra, hogy román pártban politizáljon?

 

A mi pártunk nem egy román, etnikai alapon szerveződő párt. Hogy miért választottam a PLUS-t – hiszen annak vagyok a megyei elnöke –: elsősorban azért, mert zavart, ami az országban történik. Különösen ahogyan az elmúlt időszakban az igazságszolgáltatási törvényeket módosították. Egy magyar etnikai szervezet, az RMDSZ, amely ott van a parlamentben, oroszlánrészt vállalt ebben. Például Márton Árpád parlamenti képviselőjük tevékenysége – aki durvább volt, mint Florin Iordache – késztetett minket arra, hogy belépjünk a politikába.

 

Mi akkor tüntetésekre jártunk. Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Gyergyószentmiklósról nagyon sokan mint székelyföldi magyar emberek lementünk Bukarestbe tüntetni.

 

Amikor beindult a Bűnözők nélküli közéletet kampány, aláírásokat gyűjtöttünk. Addigra már közösséggé formálódtunk, a 2019-es EP-választásokon jó eredménnyel szerepeltünk, Hargita megyében a második politikai alakulat lettünk.

 

A Hargita megyei USRPLUS-nak a magyar vagy a román tagja több?

 

Ha az USRPLUS megyei listáját megnézi, láthatja, hogy

 

kétharmadban magyarok alkotják a helyi pártszervezeteket.

 

 

Vannak vegyesházasságból származó emberek is. Mi nem szoktuk nézni azt, hogy ki milyen nemzetiségű, amikor felvesszük. A párt megyei szervezetében vannak románok, sőt vannak romák is.

 

Nemrég egyesült a PLUS és az USR, ez most már egy nagy, közös párt. Ön miért épp a PLUS-t választotta, mikor politizálni kezdett? Hargita megyében nem volt USR-szervezet?

 

De, volt. Számunkra döntő jelentőségű volt az, hogy 2015-2016-ban technokrata kormány lett (amelyet Dacian Cioloș, a PLUS későbbi alapítója vezetett, aki ma az Európai Parlamentben a Renew Europe frakcióvezetője – a szerk.). Mi úgy ítéltük meg, hogy ez a kormány a helyzethez képest jól teljesített. Habár nem volt parlamenti támogatottsága, és kis ideig működött csak, úgy láttuk, hogy megpróbálták az országot és közte az erdélyi magyar közösséget is egy európai útra terelni.

 

Hargita megye minden téren kettészakadt. Szerintem a régi politikai szervezetek hallgatólagosan ketté is osztották a megyét: a megye északi részére, ahol románok laknak, beszűkültek a román pártok, míg a magyar etnikai pártok Gyergyóditrótól délre Tusnádig mindent visznek. Minket viszont nem az etnikai hovatartozás, hanem a kompetencia érdekel. Nekünk, az USRPLUS-nak – ellentétben a PNL-vel vagy a PSD-vel – sikerült például Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson helyi szervezeteket létrehozni.

 

Ezért is szeretnénk elkülönülni a többi párttól, mert azt látjuk, hogy harminc éve ugyanazt a mutyit, háttéralkut, „egymást a színpadon támadjuk, a háttérben meg kiegyezünk” típusú politizálást folytatták. Ami úgy bűzlik, ahogy van.

 

Csak a városokban vannak jelen? A falvakon milyen a helyzet?

 

Vannak már falusi szervezeteink is, habár csak egy éve létezünk. Minden régi, begyepesedett koncepcióval megpróbálunk szembeszállni. Például a hagyományos román pártoknak volt az a kezdeményezése, hogy a Hargita megyei románoknak alanyi jogon járjon egy képviselői hely a román parlamentben (a legutóbbi, 2016-os parlamenti választáson a megye demográfiája következtében az RMDSZ vitte el mind az 5 parlamenti képviselői mandátumot, mind a 2 szenátori mandátumot –​ a szerk.), akkor mi voltunk azok, akik ennek ellenálltunk: azt mondtuk, hogy ugyan az RMDSZ nem párt, mert érdekvédelmi szövetség, de a Magyar Polgári Párt meg az Erdélyi Magyar Néppárt román pártok. (Nevet.)

 

Román törvények szerint hozták őket létre, a bukaresti törvényszéken jegyezték őket be, román adószámuk van. Tehát a magyarországi pártok a magyar pártok. Komolyra fordítva a szót, mi azt mondtuk hogy nem, ne etnikailag határozzuk meg a politizálást, próbálkozzanak a hagyományos román pártok is itt, nyissanak a magyar közösség felé.

 

A legutóbbi önkormányzati választásokon nagyon alacsony volt a részvétel a megyében. Olyan 30 százalék volt például a városokban, ahol két etnikai alapú párt versenyzett egymással. Ez azt jelenti, hogy a választók 70 százaléka nem ment el szavazni, mert valami újat vagy mást várt el a pártoktól. Mi ezt az elégedetlen tömeget akarjuk megszólítani, mi nem valaki ellen szerveződünk. Azt tudjuk, hogy vannak csíkszeredai magyarok, románok, romák, akik örülnek annak, hogy az etnikai párt monopóliumát meg szeretnénk törni. 

 

A magyarországi sajtó, köztük az Azonnali is, az USRPLUS-t a román Momentumnak nevezi. Mit szól ehhez a hasonlathoz?

 

Követtem a tevékenységüket, egy-két momentumossal találkoztam is, amikor a tavalyi elnökválasztási kampányban itt volt Kolozsváron a párt elnöke. Annyira azért nem ismerem őket. Annyit tudunk róluk, hogy szeretjük őket. Az Európai Parlamentben ugyanabban a frakcióban tevékenykedünk, amely frakciónak a mi társelnökünk, Dacian Cioloș a vezetője. Van, amiben mi vagyunk jobbak, van, amiben a Momentum.

 

VIRÁG ZSOLT GYERGYÓSZENTMIKLÓSON SZÜLETETT, JELENLEG CSÍKSZEREDÁBAN ÉL. POLITOLÓGIÁT TANULT. DOLGOZOTT A PRIVÁT SZFÉRÁBAN, MAJD A MEGYEI PREFEKTUSI HIVATALNÁL, VALAMINT A BUKARESTI KORMÁNYNÁL IS. HELYI ÖNKORMÁNYZATI ÉS MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ IS VOLT.

 

Miben jobb az USRPLUS, mint a Momentum?

 

Szerintem nekünk jobb a területi struktúránk. Országosan lefedettebbek vagyunk, minden egyes megyében jelen vagyunk. Ahogy én észleltem, és ahogy beszélgettem velük, nekik ezt még nem sikerült kialakítaniuk. Én úgy látom, hogy inkább Budapest-centrikusak.

 

Ha nem lenne koronavírus-járvány és utazási korlátozás, akkor Hargita megyébe hívna-e momentumost kampányolni?

 

Természetesen. Tudjuk, hogy ez egy támadási felület nekik is Magyarországon, meg nekünk is Romániában. Őket lehet majd azzal támadni, hogy úgymond a „románokat” támogatják.

 

Mi az oka annak, hogy Romániában nincs egy országos vegyes román-magyar párt, mint amilyen Szlovákiában a kormányzást is megtapasztalt Most-Híd?

 

Szerintem eleve nem etnikai alapon kellene politizálni. Az USR-t, vagy a PLUS-t akár lehetne vegyes pártként kezelni, az USR-nek volt magyar nemzetiségű elnöke is (a kolozsvári Elek Leventéről van szó, aki 2017-ben négy hónapon át az USR ügyvivő elnöke volt – a szerk.). Köztünk is sok magyar van, sőt létezik egy „PLUS – Magyarok” csoport is, ahol ilyen félig hivatalosan egymással tartjuk a kapcsolatot. A vidéki pártszervezeteknek vannak magyar megyei elnökei olyan megyékben is, ahol a magyarok aránya nagyon alacsony.

 

Mely megyékben van magyar elnöke a szervezetnek?

 

Például Besztercében. Szász Lóránt van ott, aki becsületes, tisztességes magyar ember. Igazából a párton belül ez a kérdés nem téma. Én büszke vagyok, hogy magyar vagyok, és tettem is le az asztalra ezért.

 

Na, azért nem úgy, hogy féltéglával döngettem a mellem, hogy én mekkora magyar vagyok.

 

Például Gyergyószentmiklós mellett létrehoztunk egy magyar katonai temetőt, de nem csináltunk akkora cirkuszt belőle, mint az Úz-völgyéből. Nem politikai céllal, figyelemfelkeltésből hoztuk ezt létre, hanem civil alapon, a saját pénzünkből. Mi semmilyen diszkriminációt nem engedünk meg a pártban.

 

 

Létezik az a román mítosz, hogy ha Székelyföldre jönnek, akkor nem tudnak kenyeret vásárolni, mert nem értik meg őket a székelyek. Mi erre készítettünk egy videót úgy, hogy rejtett kamerákkal elmentünk Gyergyóditróban, Csíkrákoson és több településen kenyeret vásárolni. És románul kértük. Aztán elmentünk a megye északi részébe, ahol román többségű települések vannak, ott pedig fordítva, magyarul akartunk vásárolni. Mindenhol sikerült kenyeret vennünk. Ezt a videót azért készítettük, hogy a román közvéleményben jelen levő mítoszokat cáfoljuk.

 

Sajnálatos, hogy bennünket támadva etnikai síkra próbálják a politikai közbeszédet terelni.

 

Egyértelmű, hogy vannak Hargita megyében magyarok, akik abból élnek, hogy ők magyarok. És vannak románok, akik zászlókkal felvonulnak és abból élnek, hogy ők románok.

 

Önt érték-e már vádak, székelyek mondták-e már önre, hogy hazaáruló, amiért merészelt nem magyar párt színeiben indulni?

 

Én úgy láttam, hogy ezt elfogadták. A legnagyobb magyar politikai szervezet nem támadott, sokkal inkább inkább a kisebbek. Szerintem éppen azért, mert azt érzik, hogy a mi megjelenésünk miatt kiszorulnak a politikai paletta szélére. Ugyanakkor támadnak a román nacionalisták is. Számukra elképzelhetetlen, hogy magyar ember vezesse az egyik országos párt megyei szervezetét.

 

Mit szól ahhoz, hogy Bukarestben az USRPLUS és a kormányzó nemzeti liberális PNL megegyezett, országosan viszont támadják egymás? Nem befolyásolja az negatívan az önök megítélését, hogy egy úgymond régi párttal, a PNL-vel szövetkeznek?

 

A bukaresti választók azt várják el az ottani ellenzéki pártoktól, hogy a 2016 óta tevékenykedő szociáldemokrata polgármestert váltsák le. Pontosan úgy, ahogyan Budapesten is történt: fogjanak össze és váltsák le a jelenlegi városvezetést.

 

Hogyan működött eddig Hargita megye önkormányzata? Ha ön lesz a megyei önkormányzat elnöke, mit változtatna meg?

 

A legnagyobb probléma az átláthatóság hiánya. Egy betokosodott rendszer üzemelteti a közigazgatást, amely mesterségesen felaprózta a megyét. Létezik Udvarhelyszék, Csíkszék, Gyergyószék és most már Maroshévíz környéki politikai csoportosulás is van. Még a megyei útépítő céget is négyfelé darabolták, és egyik területi egysége sem működik megfelelően.

 

Be szeretnénk fejezni azt a gyakorlatot is, amely körülbelül így néz ki:

 

ha valakit vezető pozícióra szánunk, és ő csíki például, akkor annak a helyettese udvarhelyi legyen, és annak a kollégája gyergyói és így tovább.

 

Vagyis a döntéshozatal és a közigazgatás területiségével van problémájuk?

 

Igen, ezt a területi elvet kellene felülírni. Lehet, hogy erre oda kell figyelni, de nem ez kellene a kizárólagos legyen. A hozzáértés legyen az elsődleges alap, nem az, hogy valaki éppen honnan származik, vagy melyik területi szerv jelölte. És itt nemcsak választott, hanem kinevezett tisztségviselőkről is beszélünk: van egy haver, és akkor létrehozok neki egy intézményt...

 

Ön jelöltként milyen nyelven kampányol?

 

Elsősorban magyarul, de románul is. Ha kell, angolul is kampányolunk, sőt roma nyelven is meg szoktunk szólalni.

 

 

Kinek a szavazataira számít?

 

Minden Hargita megyei választópolgárra, aki elégedetlen az elmúlt harminc évvel. Lényegtelen, hogy magyar, román vagy roma. A szavazóbázisunk 25 és 60 év közötti, olyan emberek voksaira számítunk, akik Románia EU-s csatlakozása után már dolgoztak külföldön és megváltozott a mentalitásuk. Olyan emberek voksaira, akik megelégelték, hogy Hargita megye Románia utolsó előtti megyéje az életszínvonal tekintetében.

 

Noha Hargita és Kovászna megyék a bérek tekintetében valóban az utolsók között szerepelnek az országban, viszont más tényezőket figyelembe véve – mint a települések vízhálózata, csatornázottság, internetellátottság, stb. –, amelyek összessége az életszínvonalat jelenti, Hargita megye az országos középmezőny hátsó harmadában helyezkedik el. Ön ezt hogyan látja?

 

Az átlagjövedelmet tekintve valóban az utolsók között szerepel Hargita. A többi tényező pedig azt bizonyítja, hogy Hargita megye többet érdemel, jobb helyen kellene szerepeljen. Mind az itteni emberek képzettségét, mind szorgalmát tekintve többre hivatottak. Tudunk olyan példát is, hogy nagy cégek be szerettek volna ide ruházni, viszont zsigerből elutasították őket, mivel nem ahhoz a politikai klientúrához tartoztak, és nem lehetett volna őket befolyás alatt tartani.

 

Ön szerint miért terjedt el a román közbeszédben, hogy a székely megyék a legszegényebbek, holott éppen az előbb beszéltük meg, hogy ez nem igaz?

 

Valószínű, hogy a román média azért hozza ezt mindig fel, hogy a magyarok orra alá dörgölje. Viszont azt is hozzá kell tenni, hogy Hargita megyéből mindig bejutott a parlamentbe olyan képviselő és szenátor, aki szinte mindig kormányon volt, megszavazta a költségvetést, viszont ebből alig látszott eredmény a megyében. Mi az USRPLUS-nál például a Marosvásárhely-Jászvásár-autópályát kiemelt fontosságúnak tartjuk, amely éppen érintené a megye északi részét.

 

A megyét mostanáig irányító politikai erők számára az EU-s csatlakozást követően volt egy boom-időszak, azonban a 2016-os önkormányzati választásokra már kifáradtak. Csak a megfélemlítést alkalmazták,

 

azzal riogattak, ha ők nem maradnak, akkor jönnek a románok, és Isten őrizzen akkor.

 

Monica Macovei az Azonnalinak egyszer azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ szándékosan tartja szegénységben a székelyföldi megyéket. Ön szerint ez igaz, vagy ennek vannak más, strukturális okai is?

 

Én ezt nem mondanám. Szerintem az RMDSZ rabságban tartotta, vagyis inkább fogalmazzunk úgy, hogy fogva tartotta, és szépen elbutítja a Hargita megyei magyar etnikumú lakosságot. Megpróbálta teljesen leszakítani az országos folyamatoktól. Most már olyan helyzet is előfordul, hogy

 

kisebb falvak lakossága például egyáltalán nem is tud románul kommunikálni. Ha például egy gyergyócsomafalvi ember elmegy egy comănești-i benzinkútra tankolni, nem tudja megértetni magát.

 

Mi a véleménye arról a vádról, hogy a PLUS tagjai régi Securitate-tagok leszármazottai, és jelenleg is be vannak csatornázva a román titkosszolgálatokhoz?

 

Hát én bánon, hogy nem vagyok SRI-s. (Nevet.) Ha SRI-s lettem volna, akkor most negyvenvalahány évesen már nyugdíjas lennék, lenne egy jó magas nyugdíjam, mint a szekusoknak, és abból jól lehetne élni.

 

A viccet félretéve, nálunk a PLUS-ban, és úgy tudom, hogy az USR-ben is ki kell tölteni egy külön nyilatkozatot, amelyben a büntetőtörvénykönyv nem tudom, hányadik paragrafusa alapján vállalod, hogy nem voltál az 1989 előtti Securitate tagja. Valamint azt is vállalod, hogy jelenlegi román – nem tudom, hány titkosszolgálat van – és külföldi titkosszolgálatnak sem vagy tagja. Nem tudom, hogy ez más politikai szervezetnél létezik-e, de nálunk ez kötelező. Tehát enélkül nem lehetsz párttag.

 

Meg hadd tegyek hozzá még egy gondolatot. A párttagjaink nagy része fiatal. Én is például 15 éves voltam 1989-ben, ha lett is volna lehetőségem, sem tudtam volna szekus lenni. Nagyon sokan a kilencvenes években születtek, de már olyan párttagunk is van, aki a kétezres évek elején született.

 

Ön szerint a titkosszolgálatoknak tényleg akkora befolyásuk van a romániai politikai életre, mint azt mondani szokás?

 

Én nem foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Az tény, hogy 1989 előtt a román Securitate úgy külföldön, mind belföldön nagyon befolyásos volt. Sőt, azt is megkockáztatnám, hogy a Varsói Szerződés országai közül is az egyik legfontosabb titkosszolgálat volt. De ez szerintem nem kommunista sajátosság, ez Romániában mindig is így volt. Történelme során – például a két világháború között a Siguranța is – fontos szereppel bírt a romániai belpolitikai életre.

 

A rendszerváltás után igazából az történt, hogy ezeket a szervezeteket minden egyes államfő felhasználta.

 

Iliescu is használta magának, Băsescu is használta. Sőt, ő otthon is érezte magát ebben a játszmában. Utólag ki is derült, hogy ő együttműködött 1989 előtt a Securitateval.

 

Petrov elvtárs néven jelentett.

 

Igen, és ő ezt maximálisan fel is használta minden politikai döntéséhez. Tudjuk azt is, hogy Románia az EU-s csatlakozás előtt az egyik legkorruptabb állama volt a kontinensnek. Tehát mindenkinél, orvostól kezdve bármilyen hivatalos irat intézéséhez csúszópénz kellett. De a nagy közbeszerzések is így működtek. A 2004-es NATO csatlakozás után, a 2007-es EU-csatlakozás előtt a korrupciót nemzetbiztonsági kockázattá tették meg, és ennek meglett az eredménye. Ezáltal a hírszerző szolgálatok is részt vettek a korrupcióellenes kampányokban, persze a különleges ügyészséggel együtt.

 

Úgy láttuk, hogy ez politikai színektől függetlenül működött, mivel tényleg minden pártból vád alá helyezték a korrupt politikusokat. A párhuzamos állam pedig ezektől a vád alá helyezettektől származik. Ők ezzel támadták az igazságszolgáltatást, hogy párhuzamos államot hoztak létre, és az befolyásolja a háttérből a letartóztatásokat.

 

 

Mindenki úgy védekezett, ahogy tudott.

 

Azt tudjuk, hogy az erdélyi magyarok között soha nem voltak korrupt politikusok, száz vád alá helyezettből egy sem volt korrupt. (Nevet.)

 

Mindegyikük azt mondta, hogy ő kihelyezte a székely zászlót, a szekusok ezért megvádolták, a DNA (a román korrupcióellenes ügyészség – a szerk.) pedig letartóztatta. De délen, mondjuk Konstancán nem tudtak etnikai érvelést alkalmazni, ezért a vád alá helyezettek politikai üldözést vizionáltak.

 

Mit gondol a román államelnök, Klaus Johannis áprilisi „jó napot kívánok, PSD!” performanszáról?

 

Klaus Johannis 2015-ben azt mondta volt, hogy vessünk véget annak a cirkusznak, hogy ha valaki magyar és leül egy kávéra egy román politikussal, akkor az azt jelenti, hogy eladta Erdélyt. A mostani akcióját én úgy értelmezem, hogy annak célja az volt, hogy az RMDSZ-t figyelmeztesse: kapcsolja le őket a PSD mögül, és próbálja meg a PNL mellé helyezni. Szerintem ez egy gyengébb politikai játék volt, ahhoz hasonlítanám, amikor Fekete-Győr Andrást lehazaárulózták, mondván a románokat támogatja.

 

Szerencsétlen hozzáállás volt az államelnök részéréről.

 

Elsősorban tehát az RMDSZ-nek szólt, másodsorban a román politikai pártoknak, hogy úgy tárgyaljanak bármiről is az RMDSZ-szel, hogy ő arról tudhasson. És harmadsorban Magyarországnak is szólt, hogy itt mi tudunk mindenről, és ez a mi országunk.

 

Mit gondol ön a székelyföldi autonómiáról? Szükséges? Vagy inkább az egész országot érintő közigazgatási átszervezésre lenne szükség?

 

Szerintem az van, hogy vannak olyan politikusok és szervezetek, akik amellett, hogy abból élnek, hogy magyarok, abból is élnek, hogy ők autonomisták. Tudjuk, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke minden év március 10-én szervez egy tüntetést. De nem tudjuk, hogy miből él, hogy az év többi napján mit csinál. Összegyűlnek, elvonulnak a marosvásárhelyi prefektúra elé, ott egyet kiabálnak, majd átadnak egy petíciót. A petíciót a prefektúra titkára meg átveszi.

 

Az autonómia úgy kell, mint egy falat kenyér. De rosszak a pékek, akik sütik ezt a kenyeret, nincs is megdagasztva rendesen, és azt sem tudjuk, hogy milyen alapanyagból készül. Éppen azért, mert ezek a pékek már annyira kompromittáltak.

 

Ezt az autonómiázást nem egyéni, önös érdekből kellene folytatni, hanem valamilyen párbeszédre kellene törekedni a többségi nemzettel, és nem Budapestről kikényszeríteni. Brüsszel eleve elmondta, hogy ez Románia belügyének számít, és így ez egy állóháborúvá vált. Se előre, se hátra nincs út.

 

Szerintünk az országban teljes decentralizációra és dekoncentrációra van szükség. Ha most az egyik csíkszeredai szakközépiskolában esztergályos osztályt szeretnének indítani, ahhoz minisztériumi engedély kell – erről tehát nem dönthetnek a helyi önkormányzatban. Rengeteg ilyen eset van, és ebből a kiút az lesz, ha egyre nagyobb hatáskört adnak önkormányzatoknak, és mellérendelik az ehhez szükséges forrásokat is. Magyarán decentralizáljuk az olyan ügyeket, amelyeket leginkább helyi szinten lehet megoldani. 

 

Szerintem a mostani megyerendszer megfelelő, mivel nagyrészt a régi megyéken alapul. Ha módosítani kellene, azt szerintem úgy kellene, hogy a fentebb említett regionális identitásokat figyelembe kellene venni. Csak úgy, például létrehozni négy-öt megye összevonásával egy nagy régiót és azt központinak vagy észak-nyugatinak nevezni, szerintem hülyeség. Tény, hogy Romániában vannak regionális identitások. Vannak székelyek, de vannak mócok is. De vannak moldvaiak, és vannak bukovinaiak, akik moldvaibbak a moldvainál. Dobrudzsaiak, oltyánok, bánságiak – és sorolhatnám még. Ezeket a regionális identitásokat kell erősíteni.

 

FOTÓK: Virág Zsolt, privát

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A romániai megyei közegészségügyi hivatalok már nem állnak a helyzet magaslatán, most két település nevét keverték össze.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás