+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2020. szeptember 18. péntek, 10:34
Csütörtökön a magyar és a szlovák miniszterelnök jelenlétében átadták Komáromnál az új Duna-hidat. A Monostori híd tehermentesíti Komáromot és csatlakozik az M1-es autópályához, szlovák oldalon viszont alig változtat a kritikus közlekedési helyzeten.

Komáromnál eddig a százharmincéves Erzsébet hídon lehetett átkelni a Dunán és átlépni a magyar-szlovák határt. A hidat – amire mindkét oldalon a belvároson keresztül lehet feljutni – rengetegen használták, hiszen a határ Duna által képezett szakaszán Pozsonyon kívül csak Győrnél, Komáromnál és Esztergomnál lehet átkelni.

 

A most átadott Monostori híd ezt a régi hidat tehermentesítené, egyúttal gördülékenyebbé tenné az észak-déli irányú tranzitforgalmat: ezentúl nem kellene az autóknak átverekedniük magukat a határ két oldalán fekvő Komárom és Révkomárom belvárosán. Ez a szándék viszont csak a magyarországi oldalon teljesül: itt a hídra vezető út a várost elkerülve csatlakozik az M1-es autópályára kapcsolódó 13-as főúthoz.

 

Ezzel szemben a szlovák oldalon gyakorlatilag semmilyen fejlesztés nem történt, ami hatékonyan bekapcsolná az új hidat a szlovák úthálózatba.

 

A hídról levezető út a Komáromot Pozsonnyal összekötő 63-as útba torkollik. A Csallóközből érkezők, illetve a Csallóközbe tartók ezentúl valóban úgy tudnak átkelni a Dunán és a határon, hogy nem kell behajtaniuk egyik oldalon sem a városba, viszont

 

az új híd pont a legfontosabb funkcióját, az észak-déli irányú tranzitfolyosó tehermentesítését és kiváltását nem tudja ellátni. 

 

HA ÉSZAK FELÉ MENNÉL TOVÁBB, HIÁBA AZ ÚJ HÍD, KERESZTÜL KELL MENNED RÉVKOMÁROMON (PIROSSAL JELZETT ÚTVONAL). A MONOSTORI HIDAT RÉVKOMÁROMOT MEGKERÜLVE KELLENE RÁKÖTNI AZ ÉSZAK FELÉ VEZETŐ FŐÚTRA EGY ÚJ ELKERÜLŐÚTTAL, ITT VISZONT EGY MÁSIK HIDAT IS KELLENE ÉPÍTENI A VÁG FÖLÉ (KÉKKEL JELÖLVE A HOZZÁVETŐLEGES NYOMVONAL).

 

Révkomáromot ugyanis észak felé is csak egy másik hídon keresztül lehet elhagyni, ráadásul a Vág fölött átívelő híd évek óta katasztrofális állapotban van. A városnak szüksége lenne egy új Vág-hídra is, ezen vezetne keresztül a szintén évek óta tervezett elkerülő út, ami Révkomáromot nyugatról megkerülve kötné össze a Monostori hidat az északra, Nyitra felé vezető főúttal. 

 

A Denník N összefoglalója szerint

 

szlovák szakértők már a Monostori híd tervezésekor felhívták a figyelmet erre a problémára, és azt javasolták, hogy az új híd ne a mostani helyén, hanem a várostól keletre épüljön meg,

 

hiszen úgy sokkal egyszerűbb lenne összekötni a Nyitra felé vezető úttal. Ez a megoldás viszont a magyar oldalon bonyolította volna a híd összekötését a komáromi ipari parkkal és az M1-es autópályával.

 

A Nyitra felé vezető főúthoz való közvetlen csatlakozás hiányában viszont a forgalom hiába kerüli ki Komáromot, és vezet át az új hídon, az észak felé továbbhaladóknak ezután is át kell majd hajtani Révkomáromon ugyanúgy, ahogy eddig is. Mivel a híd magát a határon való átkelést valamennyire megkönnyíti, a révkomáromiak az Új szó tudósítása szerint attól tartanak, hogy a városon áthaladó forgalom tovább fog növekedni. Ráadásul a régi hídon 20 tonnás súlykorlátozás volt érvényben; mostantól a várost eddig elkerülő nehezebb gépjárművek is Révkomáromon mennek majd keresztül észak felé.

 

Eközben szerdán megjelent a szlovák kormány határozata a közúti infrastruktúra-fejlesztés prioritásairól. A jóváhagyott javaslatokat a pénzügyminisztérium szakértői csapata dolgozta ki, és a Dél-Szlovákiát érintő legfontosabb infrastruktúra-fejlesztések mind a lista végére kerültek – írja az Új Szó. Ezek szerint

 

az évek óta kritikus révkomáromi közlekedési helyzeten javító, és a Monostori-hídnak a szlovákiai oldalon is értelmet adó elkerülőút megvalósítása is legkorábban 2026-ban kezdődhet el.

 

NYITÓKÉP: Németh Szilárd / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A román szocdemeknek is kínos politikusok csoportosan átléptek egy román zöldpártba, amit a háttérből egy volt szélsőjobbos politikus mozgat.

Mindkét fél eltökélt, hogy tető alá hozzák a megállapodást, azonban Párizs továbbra se enged London követeléseinek a halászat ügyében.

Mostantól „Eszem-iszom, dínom-dánom” a párt programjának neve, mert a Jobbik „egy bránerre emlékeztető" tagja ezzel a rigmussal cikizi őket.

A bíró szerint az ajánlatot visszautasították, a volt katalán elnök pedig úgy gondolja, hogy megint csak a függetlenségi mozgalmat akarják megfúrni.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás