Most először érdekel mindenkit, mit mond von der Leyen. Percről percre az Azonnalin!

Ilyenkor látni, hogy az európai parlamenti viták mennyire nem viták

Van egy csomó fontos szempont és egy csomó érdekes nézőpont a vita során, de az egyes MEP-eknek csupán egy 1-2 perces időkeret áll rendelkezésére, és érdemi interpellációs vagy visszakérdezési lehetőség eleve nincs is: sem Von der Leyen, sem akárki más felé. Így a végeredmény az, hogy mindenki szépen végigmond és végighallgat mindenkit (már aki a teremben van még), a saját nemzeti nyelvén tett felszólalását szépen kirakja a közösségi médiába azzal, hogy nagyon fontos munkát végzett ma is, netalán még le is szelfizik Von der Leyennel, de érdemi vita vagy párbeszéd ebből nem alakul ki.

A közvetítést így le is zárjuk, a maradék két magyar megszólaló, a DK-s Molnár Csaba és a jobbikos Gyöngyösi Márton minden bizonnyal fizetett hirdetésben is odatolja az olvasó elé a Facebookon, hogy újfent egy levegőt szívott az EU csúcsvezetőjével. Köszönjük, hogy velünk voltatok. Akit érdekel a vita további menete, itt nézheti az EP élő közvetítését. Vagy bármikor vissza is nézheti az egészet az általa kívánt tolmácsolással.

Milyen egészségügyi unióról beszélt Von der Leyen?

Mit jelentene ez járványhelyzetben és általában a magyar egészségügyben? Kellene-e hatásköröket feladni? Ujhelyi Istvánt, a javaslat egyik kidolgozóját kérdeztük VdL évértékelője kapcsán.

Verhofstadt az oroszok pénzéről

Botrány, hogy olyan emberek ülnek itt és adnak nekünk leckéket, akik Putyin pénzét is elfogadják, hogy tönkretegyék az EU-t, talán azért is kellene tenni valamit, hogy ezt a pénzt visszafizettessék velük az oroszoknak, mondja felszólalásában Guy Verhofstadt, a korábbi liberális frakcióvezető, aki a macronisták térnyerését követően jelentősen visszaszorult az immáron nem ALDE, hanem Renew Europe nevű frakcióban. Felszólalásának stílusa azonban továbbra is megmaradt a tőle megszokott rendkívüli hévnél. Neki von der Leyen beszéde nagyon tetszett, ezért arra kéri a Bizottság elnökét, hogy azt adja már elő a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban is, ahol a felvetett témák többségét hosszú idő óta jegelik.

Deutsch Tamás: Bulgária, Románia és Horvátország schengeni csatlakozására van szükség

„Az Unió elvesztette vezető szerepét a világban" – kezdte javarészt papírrol felolvasott felszólalását Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője. Deutsch szerint

A fideszes képviselő ócska hazugságok alapján támadták hátba Magyarországot tavasszal a koronavírus-járvány minél hatékonyabb és gyorsabb kezelésére szolgáló felhatalmazási törvény miatt, ezt a Bizottság nem hagyhatja.

A Bizottságnak azt tanácsolta, hogy olyan javaslatokat fogalmazzanak meg, amik nem megosztottsághoz és ideológiai vitákhoz vezetnek, hanem széleskörű támogatást élveznek.

Hamarosan jön a Fidesz

Most mindenféle MEP-ek kommentálhatják az elnöki beszédet, a következő érdemi felszólaló részünkről Deutsch Tamás lesz. Rajta kívül a DK-s Molnár Csaba és a jobbikos Gyöngyösi Márton szólal még fel.

Miben támogatja az EU német elnöksége Von der Leyent?

Von der Leyent követően Michael Rothé a szó, az Európai Unió Tanácsának német elnöksége részéről, aki kifejezetten határozottan és szigorúan mutatta meg, ki az úr a házban. Ön nem várhatja, hogy minden egyes javaslatát támogassuk, kezdte a német szociáldemokrata külügyi államtitkár, majd hozzátette: ettől függetlenül össze kell tartanunk, alapjaiban egyet kell értenünk. A digitalizáció, a klímaváltozás, a közös uniós hitelcsomag kérdésében, a migráció terén megkap minden támogatást a Bizottság, mondja Roth.

Először is nem közös piac vagyunk, hanem egy érték- és jogi közösség, ami bizony mindenkire érvényes, folytatja, éppen ezért támogatjuk önt a jogállami mechanizmus felépítésében: az EU-ban nem az számít, honnan jössz, csak azt, hogy elfogadod-e te is ezen értékeket.

Von der Leyen: Az emberi méltóság mindenek fölött

Újra von der Leyené a szó, hogy reagáljon az Európai Parlament frakcióvezetőinek szavaira, érdemben csak a lepenista Nicolas Bay-ra reagált, a nála sokkal megalapozottabb kritikát megfogalmazó ECR-es Legutkóra nem. Mint mondja, a szélsőjobboldalt hallgatva látható, mi a különbség aközött, amit ő képvisel, és aközött, amit ők: ő (a német alkotmányhoz hasonlóan) az emberi méltóságot mindenek fölé helyezi, a szélsőjobboldal azonban különbségeket tesz, miránk és őrájuk osztja fel a világot, gyűlöletet szít. Szerinte az Európába érkező migránsok ügye igenis kezelhető, és gyűlöletkeltés helyett eleve megoldásokat kell keresni, ami nem kérdés, hogy össze is jön majd, mondja.

A bizottsági elnök többi mondata lényegében a beszédében foglaltak hurráoptimista újrafelelevenítése volt.

Szélsőbal: nem szabad versenyről, hanem a gazdagok megadóztatásáról kéne beszélni

Manon Aubry, az európai szélsőbaloldal frakcióvezetője szerint nagyon tisztán és világosan kell fogalmaznunk a járvánnyal kapcsolatban. A nagy cégek a járványon gazdagodnak, az egyenlőtlenségek óriásira nőnek, ipari méretű az adókerülés, és a klímaválság egyre rosszabb. Magyarország és Lengyelország egyre lejjebb csúszik aaz autoritarianizmus felé, erre világos válaszokat kell adni az EU-nak, nem csak üres szlogeneket puffogtatni. Aubry szerint a párizsi klímacéloknál gyengébb célokat jelentett most be von der Leyen, ehelyett igazán csökkenteni kéne a széndioxid-kibocsátásunkat, nem csak mutatóban.

A frakcióvezető szerint folyamatosan csak ugyanaz a lemez szól: megszorítások, szabadkereskedelem, verseny.

Igazságos költségvetés kell, meg kell adóztatni a leggazdagabbakat, felszámolni az adóparadicsomokat. Nem adhatunk biankó csekket a szennyező cégeknek sem.

Konzervatívok: Kevesebb ideológiát!

Ryszard Legutko, a lengyel PiS nevű nacionalista-szociálkonzervatív kormánypárt egyik ideológusa és EP-képviselője a hatodik reagáló Von der Leyen szavaira az EP hatodik legnagyobb frakciója, az ECR frakcióvezetőjeként. Bármennyire is idevaló ideológiailag, a Fidesz nem tagja a frakciónak, de a nagy lengyel-magyar barátság miatt lehetnek majd hasonlóságok a fideszes és a PiS-es reakciókban.

Az elmúlt tíz évben minden évben azt hallgattuk itt, hogy az EU gyönyörű jövő előtt áll, kezdte beszédét angolul a lengyel politikus. Az úgynevezett jogállamisági kritériumokról (szerinte ezeknek semmi köze a jogállamisághoz) azt mondta, hogy ezeknek annyi értelme van csak, hogy az európai mainstreamtől eltérő tagállami kormányokat csesztesse. Szerinte ez a többség ijesztő brutalitása, igazi politikai arrogancia a kisebbséggel szemben. Ha a Bizottság ezt így folytatja a zöld-balos ideológiák által hajtva, akkor Európának annyi lesz, figyelmeztet Legutko. „És ha ez így lesz, akkor Juncker lesz a bizottsági elnök, aki elvesztette az EU számára Nagy-Britanniát, ön pedig az a bizottsági elnök, aki az európai embereket veszítette el!”

Ska Keller: Az európai pénzeket európai értékek mentén kell elkölteni

Ska Keller, a Zöldek frakcióvezetője szerint az unió állapotát a migrációval kapcsolatos kudarca határozza meg. Keller szerint az EU tudatosan hagyott embereket meghalni a tengeren. A frakcióvezető elmondta: a sok szenvedés a határainkon kollektív felelősségünk, Magyarország pedig, amely szerinte nem segített senkinek semmit, mindenkitől elfordítja a fejét, ezt az EU pedig nem hagyhatja. Felszólította von der Leyent, hogy vegye fel a harcot a tagállamok ellen, és ne hagyja, hogy emberek szenvedjenek Európa határain

Keller szerint az már EU bizonyította, hogy erős is tud lenni, például a járvány elleni védekezésben.

Fontos az is, hogy az EU költségvetése ne támogassa a szénhidrogkének használatát. Új klímaköltségvetés kell!

Szélsőjobb: von der Leyen gyengíti Európát

A negyedik reagáló Nicolas Bay, a salvinista-lepenista Identitás és Demokrácia-frakcióból, aki a közös uniós hitelfelvétel tényét bírálja. Szerinte von der Leyennek nincs igaza, mikor migrációról beszélt, a legtöbb ember ugyanis gazdasági bevándorló, nem pedig menekült. Kínáról szólva azt mondja: a koronavírus-járványnál semmi nem mutatta meg jobban a Kínától való függésünket. Míg ön moralizál, Kína politizál, veti oda a bizottsági elnöknek. „Ha ön nem akar Europe first jelszót, az azt jelenti, hogy Európa az utolsók között lesz!”

Cioloș: Nincs alternatívája a jogállamiságnak

Dacian Cioloș, a Momentumot is a soraiban tudó progresszív-liberális-macronista Renew Europe román frakcióvezetője a harmadik reagáló a sorban a bizottsági elnök szavaira. Szerinte még az EU-szkeptikusoknak is szüksége van a nagy közös hitel- és segélycsomagra, csak ezt nem lesznek soha készek bevallani. A kivételesen nem franciául, hanem románul felszólaló volt román technokrata kormányfő szerint nincs alternatívája a jogállamiságnak, mégpedig azért nincs, mert nem fordulhat elő, hogy az EU-pénzek azok pénztárcáját gazdagítsák, akik ezt az egészet hangosan kritizálják.

Ne engedjünk teret az euroszkeptikusoknak, az EU-nak védekezés élére kell állni

A második felszólaló Iratxe García Pérez, az európai szociáldemokraták frakcióvezetője volt. Szerinte a járvány megrázta Európát, az EU állapota egyértelműen rossz, válságban vagyunk. A frakcióvezető megköszönte von der Leyen igyekezetét, elmondta, hogy nagyon fontos a digitális átalakulás és a járvány elleni védekezés is. Ezeknek az ügyeknek az EU-nak kell élére állni, ha ez nem történik meg, az euroszkepticizmusnak adnak teret. García Pérez szerint nem hagyhatják cserben az európaiakat ebben a helyzetben, most kell befektetni egy ellenálló, stratégiailag is erős Európába.

A szociáldemokrata politikus szerint az európai minimálbér nagyon fontos lenne, a gazdasági integrációt szorosabbra kell húzni. Meg kell védeni az identitásunkat, a kulturális szférát a járványtól. García Pérez a jogállamisági mechanizmus fontosságát is külön hangsúlyozta. Van képesség, vannak értékei és intézményei az EU-nak ahhoz, hogy szembeszálljunk az előttünk álló feladatokkal.

Manfred Weber a hitelességről

A jobbközép Néppárt frakcióvezetője szerint a következő évek legfontosabb fogalma a hitelesség lesz. Éppen ezért nagyon fontos lesz, hogy a következő években az unió még véletlenül se igyekezzen kínai érdekeket képviselni, így fontos lesz figyelni arra, hogy az uniós költségvetésből származó cégek ne kerüljenek a kínai állam által tulajdonolt vállalatokhoz.

A beszéd csúcspontja németül volt, vive l'Europe!

Von der Leyen franciául kezdte, eztán angolul beszélt, a közepén németül, majd ismét angolul, s végül franciául, a szokásos Vive l'Europe szlogennel zárta első State of the Union-beszédét. A képviselők állva tapsolták meg. Sassoli parlamenti elnök mondott egy nagy graziét, majd közölte, hogy a következő feladat az ascoltiamo lesz, mármint ami a pártcsaládok képviselőit illeti. Az első felszólaló a jobbközép Néppárt bajor frakcióvezetője, Manfred Weber lesz.

Az EU olyan lesz, amilyenné tenni akarjuk

Beszédje legvégén Von der Leyen arról beszét, hogy támogatni kell egymást ezekben a nehéz időkben, és egy olyan EU-t kell építeni, ami erősebb és egészségesebb. Sokmillió fiatal kéri őt arra is, hogy tegyenek lépéseket egy egészségesebb bolygó irányába, erre is alkalmat adhatnak az elmúlt hónapok eseményei. Mind a 27 tagállamnak esélyt kell adni a jövőre, mert a jövő az lesz, amivé tesszük, és az EU is olyan lesz, amilyen akarjuk, hogy legyen. Fel kell építenünk és erősebbé tennünk.

A rasszizmus elleni harc az EU-ban nem opcionális

Von der Leyen egy idézettel kezdi a gondolatmenetét: „a különbözőség nem fenyegetés, hanem természetes dolog". Költői kérdésekkel folytatja: hol van az emberség, ha wisconsinban lelőnek egy autójában ülő apát, az utcákon Európában is antiszemiták masíroznak, és a romák ki vannak rekesztve a társadalmainkból? Ez a napi valóság sok európai embernek. Antirasszista unióra van szükség: nem csak elítélni kell a rasszizmust, tenni is ellene. A költségvetésből ezért költeni fognak a diszkrimináció felszámolására is, mert a rasszizmus elleni harc az EU-ban nem opcionális.

A szeretet uniója

Von der Leyen olyan uniót akar, ahol mindenki egyenlő, ahol mindenki saját maga lehet, ahol mindenki azt szerethet, akit akar, ahol mindenki megélheti az identitását. Beszólt pár lengyel önkormányzatnak, amelyek LGBT-mentes övezetté nyilvánították magukat: szerinte ezek ezáltal emberiességmentes övezetekké is lettek.

Az új költségvetésből kifizetett pénzeket nem lehet elcsalni!

Még a hónap vége előtt közzéteszi a Bizottság a minden tagállamra vonatkozó jogállamiságjelentését, ígérte VdL. Ez lenne a kiindulópontja annak, hogy ne legyen visszacsúszás jogállamiság-téren, a Bizottság ugyanis a legmagasabb fontosságot tulajdonítja a jogállamiságnak. Ezért

jelentette ki von der Leyen, mire megtapsolták. „Jogállamiságsértéseket nem tolerálhatunk, akár az EU-jog elsődlegességéről, akár a sajtószabadságról, akár a bíróságok függetlenségéről van szó. Az értékeink nem eladók. Az értékeink most fontosabbak, mint bármikor” – zárta a témát a bizottsági elnök.

Orbán kedvenc témájáról van szó

A migráció egy tény, és mindig is az lesz: évszázadokkal ezelőtti folyamatai gazdagították a kultúránkat, meghatározták a sorsunkat, és ez bizony így lesz mindig is. Von der Leyen felidézte: 2015-ös migrációs válságot különbözőképp fogadták a tagállamok (az orbáni Magyarország kerítést épített, és Ausztriába, majd Németországba kényszerítette az eleve odaigyekvő migránsokat, ahol az otthoni menekültpárti közvélemény hatására nem tudták nem befogadni őket). Az akkori sebek még ma sem gyógyultak be, értékeli az azóta történteket a bizottsági elnök.

A Bizottság jövő héten egy emberiességet a középpontba helyező migrációs paktumot javasol, aminek alapja lesz az is, hogy nem épp optimális rendre a tengerből kimenteni az Európába igyekvőket. Azon országok, amelyeket jobban érint a migráció, azoknak nagyobb európai szolidaritásra kell tudniuk számítani, mond egy másik célt Von der Leyen. A lényeg az, hogy akinek tényleg itt van a helye vagy épp valóban oltalomra van szüksége, az ne csak maradhasson, hanem érdemben fogadva legyen az EU-ban.

A szénhasználat árát ne a természet fizesse meg

A szén használatának ára nagyobb kell legyen, ezt az árat nem fizetheti meg többet a természet. A WTO-val kompatibilis módon kell szabályozni.

A Balkán jövője az EU kezében van

A Nyugat-Balkán Európa része, nem pedig egy megállóhely a Selyemúton, a térség jövője az EU kezében van, szól be a többek közt a Belgrád-Budapest-vasúttal fontos balkáni hídfőállásokat építő Kínának újfent a bizottsági elnök. Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásának kezdete pedig egy történelmi lépés, értékel von der Leyen. De legalább ennyire törődni fognak a keleti partnerség országaival és Afrikával is: ez a mainál jóval ambíciózusabb közös uniós külpolitikát ígér.

Von der Leyen kiáll Belarusz mellett, elítéli Oroszország cselekedeteit

Mindannyiunkat megindított a minszkiek bátorsága, a brutális válasz a kormányzat részéről szégyenteljes volt, mondja von der Leyen a belarusz eset kapcsán. A belarusz népnek saját maga fölött kell rendelkeznie, az EU a belarusz néppel van. Akik Oroszországgal szorosabb együttműködést kívánnak, azt üzente: Navalnij megmérgezése nem egyedi eset, ez egy minta, és nincs olyan olajvezeték, ami ezt megváltoztatná, célzott a főleg a lengyelek által bírált és főleg a németek által erőltetett Északi Áramlat 2-re.

Ujhelyi KÉSZÜL NE RAKD KI

Ujhelyi. majdnem felugrott a székből, mikor meghallotta a European Health Uniont. történelmi áttörés szerinte. tiszta vállalás a Bizotts részéről, Parl is támogatta, Tanács a kérdés.

eü hatáskörök feladása: ne szaladjunk ennyire előre. ő koncepciója az h továbbra is a tagáll kormányok feleljenek az eü ellátórendszer működtetéséért, döntsék el, hogy náluk mi működik. Az h meghatározzon az EU biz sztenderdeket (ők azt akarják h legyen egy egységes stresszteszt az eü ellátórendszerre minden tagállamra) --> ez alapján legyen megmondva h mi az a minimumszolgáltatás, ami minden EU-s állampolgárnak jár. a kompetenciavita az, h a magyar korm még ennyi beleszólást sem akar.

járványhelyz: eu eü uniónak csak egy szelete. pl. űrhajónak is van protokollja vészhelyzetre és mki tudja h mit kell csinálni. ilyenje az EU-nak nem volt a járványban, Brüsszel sikertelenül koordinált. egy ilyen lenne az első minimumlépés. ki hogyan tesztel és hogyan hozzák azt nyilvánosságra. ez alapfeltétel kellene h legyen h lehessen határzárásról, egyebekről beszélni. legyen központ technikával, átcsoportosítható eszközökkel, emberekkel. OV_nak ehhez vissza kéne venni a nagy mellényéből, nem szuv-ról van szó hanem egészségről

Finoman beszólt Amerikának és Kínának is VDL

Csak egy erős ENSZ-szel, erős WHO-val és erős WTO-val tudunk együttműködni a globális biztonság, egészségügyi helyzet és kereskedelem tekintetében. És az az igazság, hogy soha nem volt ennyire sürgős a nemzetközi rendszer megreformálása, amely megbénult. Ugyanis

(amely a WHO-val együtt hallgatta agyon eleinte a koronavírus-járványt). Ez tarthatatlan VdL szerint, de azt is tudja, hogy a multilaterális reformok sokáig tartanak, és addig nem áll meg a világ. Európának cselekednie kell globális téren is. Nemrég volt az EU-Kína csúcs, ami stratégiailag fontos, de kihívásokkal teli is. Kína tárgyalópartner, gazdasági versenytárs és rendszerszintű rivális, mondja VdL.

Nagyon kellett már a német lendület az EU-nak

A fogalmatlan Barroso és a sokszor túlságosan önironikus, kamerába kikacsintó Juncker után Von der Leyenen nagyon látszik, hogy kezdeni akar valamit azzal, hogy ő lett az Európai Bizottság elnöke. Tiszta, világos, érthető, pragmatikus, humánus vízió a jövőről és egy erősebb EU-ról. A Bundesmutti után

Elég a vakcina-nacionalizmusból!

Von der Leyen szerint a járvány megmutatta a világrendszer törékenységét, több ország visszavonult az elszigeteltségbe, az EU azonban kinyújtotta a kezét. A bizottság elnöke egyértelműen Donald Trump izolacionista külpolitikájára célozva elmondta: mi nem „Európa az első" politikát folytatunk.

Európa segít ha kell, ezért küldött többezer tonna védekezőeszközt rászoruló országoknak szerte a világban: például Szudánba, Afganisztánba és Venezuelába. Soha nem leszünk biztonságban, ha nincs mindenki biztonságban.

A járvány elején mindenki a vakcina után futott, az EU pedig lépett, több mint 40 országot adott össze 16 millárd eurót vakcina- és terápiakutatásra. De a vakcina nem elég, hozzáférés is kell hozzá: ezért költ 400 millió eurót arra az EU, hogy ne csak az legyen beoltva, aki megengedheti azt, hanem mindenki. A vakcina-nacionalizmus életeket sodor veszélybe, a vakcinaegység életeket ment!

Spitzentechnologie made in Europe

Nincs igazi esélyegyenlőség, ha vidéken az emberek 40 százalékban nem jutnak rendes szélessávú internethez, mondja von der Leyen. Figyelni kell arra, hogy az utolsó faluba is elvigyük a stabil és gyors netkapcsolatot, erre is lehetőséget kínál a 750 milliárdos hitelcsomag és a kiépülő 5G is VdL szerint. Spitzentechnologie made in Europe – csúcstechnológia Európában készítve, összegzi a gondolatot Európa „digitális évtizedéről”. A digitális területre a 750 milliárdos csomag 20 százalékát akarják költeni.

A digitalizáció dicsérete

Von der Leyen végre németre vált, elvégre az angol a brexit után már csak két kicsi ország, Írország és Málta hivatalos nyelve az EU-ban.

Képzeljük el, mi lett volna a járvánnyal, ha nincsenek digitális eszközeink! A modern technológiának hála egy súlyos világjárvány alatt lehet otthonról dolgozni, beszélni a messzire lévő szeretteinkkel, igénybe vehettünk számos szolgáltatást, amit száz éve, a spanyolnátha idején még eleve elképzelhetetlenek voltak, mondja a német politikus. A bizottsági elnök szerint még így is számos analóg technológia van, ennél jobban kell digitalizálni.

Viszont a digitalizáció korában garantálni kell rengeteg alapjogot: többek közt az adatvédelmet, a hálózathoz való hozzáférést és a kiberbiztonságot. Az EU ezen a téren mindenki előtt akar járni, tűzte ki a célt.

Majd arról beszél, hogy az innováció motorja az adatokkal való megfelelő gazdálkodás, az ipari adatok 80 százalékával ugyanis nem foglalkozik semmi, ami óriási pazarlás: az egyetemek, kutatóintézetek számára ezeket hozzáférhetővé kell tenni. Éppen ezért lesz majd egy ún. Európai Felhő, amiben ezek hozzáférhetőek lesznek.

A mesterséges intelligencia a másik nagy témája a 21. századnak, ugyanis világokat fog megnyitni. Csakhogy ezen világokra is kell vonatkozzanak világos szabályok, ezeket a Bizottság jövőre fogja benyújtani. Hát még a nagy portálokra, mint mondjuk a Facebook (VdL nem nevesítette őket, ez igaz), ahol az égvilágon senki sem tudja, milyen felhasználói feltételekbe egyezett bele. Ezen szabályok alapvető eleme lesz a személyes adatok sokkal szigorúbb védelme: ehhez lesz egy egységes uniós digitális identitás, hogy a technológia emberközpontú legyen, és minket szolgáljon.

Új európai Bauhaus

A bizottsági elnök szerint a klímavédelem szempontjából különösen fontos az épületek minősége, amiben élünk és létezünk. Ezért a Bizottság egy „új európai bauhaus" létrehozását kezdeményezi, hogy a mérnökök, diákok és építészek együtt dolgozhassanak az új és fenntartható építészetért, és ezt saját európai esztétikval tegyék.

Ennyire zöld lesz a közös hitelből finanszírozott New Generation EU

37 százalékát a hitelből finanszírozott csomagnak az Európai Green Dealben megfogalmazott célokra fogják költeni. A 750 milliárdos csomagnak a 30 százalékát zöld kötvényekre fordítanák, jelentette be.

Erősebb eurót!

Von der Leyen most az EU gazdasági helyzetéről és kilátásairól beszélt. A Bizottság elnökétől nem meglepő módon erősebb gazdasági és monetáris uniót követel, és ehhez most elég politikai támogatást és bizalmat is érez az Unió felé. Ezt kihasználva kell strukturális reformokba fogni, megvalósítani a bankuniót és a tőkepiacokat is a lehető legjobban integrálni – mondta. Ezeket a lépéseket von der Leyen elengedhetetlennek tartja az euró nemzetközi szinten való megerősítéséhez és az EU globális versenyképességének erősítéséhez.

A bissl links, a bissl grün

A legkeményebb német gazdasági és ipari lobbit képviselő CDU-ból érkező Ursula von der Leyen a szoftbalos minimálbéres mondatok után kicsit be is zöldült: Green New Dealről és a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegességi célról beszél, mondván a mostani status quo nem fog elvezetni oda.

Gyorsabbnak kell lennünk a klímavédelemben

2050-re nem tudjuk elérni a klímasemlegességet, ha fenntartjuk a status quo-t, minden szektort alaposan meg kell néznünk, hol kell változtatni. A 2030-ig tartó kibocsátáscsökkentés mértékét ezért legalább 25 százalékra akarják emelni, mondja VdL, mire szintén kap egy – a minimálbéresnél lanyhább – tapsot. Ha mások is követik a példánkat, a világ tartani tudja a 1,5 Celsius fokos felmelegedési arányt – tette hozzá. 

Vissza kell állítani a négy alapszabadságot!

Ami ugye az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása, amelyek a koronavírus miatti korlátozások miatt nem tudtak teljesen érvényesülni. VdL azt mondja: teljesen működő schengeni övezet kell a szabad mozgás érdekében, úgyhogy új stratégiát fognak javasolni Schengen jövőjével kapcsolatban.

így néz ki a távolságtartás az Európai Parlamentben

Csak a nagyon VIP képviselők ülhetnek most be az ülésterembe meghallgatni von der Leyent, úgy néz ki. Magyar részről vitázni fog ma a fideszes Deutsch Tamás, a DK-s Molnár Csaba és a jobbikos Gyöngyösi Márton is.

A minimálbérre jön az első taps

A Bizottság javaslatot fog előterjeszteni, hogy minden tagállam állítson fel egy minimálbért, mondja von der Leyen, mire megtapsolta a nem éppen számos, a plenáris ülésen résztvevő EP-képviselő. Von der Leyen hozzátette: hisz a kollektív alkuban, és a kollektíven kialkudott minimálbérben.

Globális tanulságok is vannak

Mondjuk olyan nagy egetrengetőket nem említ az elnökasszony:

+ Jövőre Olaszországban, a koronavírus-járvány első hullámában talán leginkább érintett országban globális egészségügyi csúcsot akar rendezni Von der Leyen, hogy megmutassa a világnak, mennyire komolyan veszi az EU a kérdést. (Meg hát kiváló a konyha meg a boraik is, érthető a helyszínválasztás.)

+ A járvány miatti masszív munkanélküliséget elkerülte a kontinens, ez a Kurzarbeit-módszerek gyors bevezetésének volt köszönhető a bizottsági elnök szerint. A cél az, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megőrizzük, hogy a munka méltósága szent legyen.

Szorosabb egészségügyi integráció kell

A bizottsági elnök arról beszél, hogy erősebb egészségügyi integrációra (European Health Union) van szükség. Szerinte a járvány idején a tagállamok képtelenek voltak hatékonyan menedzselni az egészségügyi logisztikát a kialakult helyzet miatt, az EU viszont hatékonyan tudott fellépni. Az elnök nyíltan ki is mondja, hogy a tagállamoknál lévő egészségügyi hatáskörök elvonásáról beszél.

A járványnak még nincs vége, és hol van még a helyreállítási csomag...

Az emberek még mindig szenvednek, aggódnak a családjuk egészségéért, a munkahelyük jövőjéért, vagy csak azért, hogy a hónap végéig kihúzzák. Európa egy emberi gazdaság, ami meg tud védeni minket mindettől, azonban a – hitelből finanszírozandó – helyreállítási csomag még csak a korai fázisában van, mondta von der Leyen (azt nem említette meg, hogy legutóbb épp a magyar kormány kezdett zsarolni azzal, hogy nem ratifikáljuk a hitelt, ha továbbra is a jogállamisággal cseszegetnek minket).

Amerikai eredetű szokás

A „State of the Union" beszéd szokása egyébként az Egyesült Államokból eredeztethető, sokan George Washington 1790-es, a Kongresszus alatt elmondott beszédét tartják az első ilyennek. Az Egyesült Államok elnöke minden naptári év elején mondja el ezt a beszédét, ahol általában pénzügyi és gazdasági helyzetképet ad, és felvázolja a következő évre szóló törvényhozási programját és politikai agendáját.

Az Európai Unióban tíz éve a korábbi bizottsági elnök, José Manuel Barroso kezdte el évente értékelni az Európa Unió állapotát az amerikai elnökökhöz hasonló módon, ezt pedig korábban Jean-Claude Juncker, most pedig Ursula von der Leyen is folytatja.

Mi a közös a koronavírusban és az EU-ban?

Kezdődik, méghozzá a koronavírussal

Prego, Presidente, mondta az EP elnöke, David Sassoli von der Leyennek, aki jó tízperces késéssel kezdte meg a beszédet. A koronavírus megmutatja, mennyire törékenyek vagyunk, és hogy mennyire törékeny az EU-s értékközösség – mondja. Az emberek ki akarnak mozdulni ebből a törékeny bizonytalanságból, készek a változásra, ezért ez Európa pillanata, hogy elmozduljon egy új vitalitás felé.

Ilyen az elnöki maszk

De ki is pontosan Von der Leyen?

A német orvos láthatóan a tökéletes ember a mostani pozíciójára: Belgiumban született 1958-ban, perfektül beszél franciául, angolul és németül, hét gyermeke van, megjárta a politika szamárlétráját, Németország védelmi minisztere volt, még elég kemény, nemzetközi tanácsadócégeket érintő botrányai is voltak ebben a pozícióban, ráadásul

És amiért valójában ő a tökéletes jelölt erre a pozícióra, az a megválasztásának kifejezetten antidemokratikus módja. Von der Leyen ugyanis úgy lett a Bizottság elnöke, hogy a tavalyi EP-választáson el se indult, pláne nem volt Spitzenkandidatja, azaz csúcsjelöltje egyik nagy pártcsaládnak sem. Sőt, amikor el is indult életében eddig választáson, nyerni akkor sem tudott: a németországi egyéni választókörzetében mindig legyőzték. Mégis, tavaly nyáron kellett valaki a tagállami kormány- és államfőknek, aki se nem Manfred Weber, se nem Frans Timmermans: a két Spitzenkandidatot ugyanis megfúrták az Európai Tanácsban, így mutatva meg, hogy nekik nagyobb a hatalmuk a Spitzenkandidat-rendszert erőltető, a hatáskörén rendre túlterjeszkedni próbáló Európai Parlamentnél.

Így jött be a képbe Ursula von der Leyen, aki kellően semmitmondó ahhoz, hogy be tudjon állni mögé lényegében mindenki a jobboldaltól a balközépig.

Mit akar von der Leyen a következő egy évben? Pénzt biztosan

Bár a State of the Union beszédet mindig személyesen írják a bizottsági elnökök, így sokat jósolni előre nem lehet a tartalmáról, azért valószínű, hogy von der Leyen ki fog térni az olyan megkerülhetetlen témákra, mint a koronavírus miatti válság, és az ennek orvoslására felvenni szándékozott 750 milliárd eurós közös EU-s hitel, hiszen mégis csak von der Leyen fog úgy bevonulni a történelembe, mint akinek a vezetése alatt először voltak hajlandók a tagállamok a közös pénzügyi kötelezettségvállalásra. Biztosra veszem, hogy téma lesz a következő többéves költségvetés is, aminek a megalkotása nem csak a hitelfelvétel miatt nehéz ügy, hanem azért is, mert épp távozott az EU-ból az egyik legnagyobb nettó befizető, az Egyesült Királyság.