A maori őslakosokat képviselő párt szerint az ország jelenlegi elnevezése a gyarmati múltra emlékeztet, ezért maori nyelvű nevet adnának az országnak: Aotearoa.
A maori nyelv hetének vasárnapi kezdetén fogalmazta meg Rawiri Waititi (nyitóképen), a maori őslakosságot képviselő párt képviselőjelöltje elkeseredettségét amiatt, hogy egyre kisebb a maori nyelv jelentősége a szigetországban. Miközben az angol mellett a maori nyelv is hivatalos, a politikus szerint a maori lakosságnak csak húsz százaléka értené, az egész országban pedig alig három százalék beszélné csak, holott Új-Zéland összlakosságának 16 százaléka maori.
A politikus ezért a maori nyelv hetét pártjának kampánynyitójával is összekötötte, ugyanis október 17-én választások lesznek Új-Zélandon. Azt ígérte, hogy ha hatalomra kerülnek,
A fő program viszont arról szól, hogy az élet minden területén erősítsék a maori nyelvet, ennek érdekében a kisebbségi párt szélesíteni akarja a maori nyelvű iskolahálozatot, kötelezővé tenné a nyelv oktatását az angolnyelvű iskolákban is, és egy állami hivatalt hozna létre a maori nyelv korrekt használatának ellenőrzésére.
Persze a pártnak nemhogy hatalomra kerülni nincs esélye, de vélhetően még a parlamentbe se fog bejutni. A párt 2017-ben a két százalékot se érte el, jelenleg egy százalékra se mérik. Ez azt is mutatja, hogy
A parlamenti mandátumra esélyes pártok közül egyedül a Zöldek fogalmaztak meg részben hasonló követeléseket, mint a maori párt: a Zöldek 2030-ig valamennyi iskolában kötelezővé tennék a maori nyelv oktatását, hogy így növeljék az ország második hivatalos nyelvének tényleges elterjedtségét.
NYITÓKÉP: Maori párt politikusai / MP, FB
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.