+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. szeptember 16. szerda, 18:05
Mindezt az oroszok külső hírszerzésének igazgatója, Szergej Nariskin osztotta meg. Szerinte a belarusz ellenzéki aktivistákat is külföldön képezték ki.

Annak ellenére, hogy hétfőn Vlagyimir Putyin megígérte Aljekszandr Lukasenkának, hogy Oroszország nem szól bele a belarusz eseményekbe, mivel azt a belaruszok belügyének tartja, szerdán az Orosz Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (SVR RF) igazgatója, Szergej Nariskin egy közleményt adott ki, amiben azt részletezi, hogy

 

a belarusz tüntetéseket az USA és a nyugati államok pénzelik, méghozzá legalább 20 millió dollár értékben.

 

A rövid közleményben Nariskin arra nem tér ki, hogy ezt mi bizonyítja, de szerinte a nyomok egészen a nyugatig vezetnek. Nariskin ezt azért gondolja, mert a tüntetések már a legelejétől jól szervezettek voltak, így azokat szerinte külföldről koordinálták. „A nyugat már jóval a választás előtt elkezdte a felkészülést. 2019-ben és 2020 elején csak az Egyesült Államok 20 millió dollár körüli összeget juttatott el különböző civil szervezeteknek, hogy azok majd kormányellenes tüntetéseket szervezzenek” – állítja az SVF igazgatója.

 

Az orosz tophírszerző szerint a pénzt elsősorban azért kapták a belaruszok, hogy kiépítsenek egy független bloggereket és politikai aktivistákat összefogó hálózatot, akik közül sokakat külföldön – elsősorban Lengyelországban, Litvániában és Ukrajnában – amerikai oktatók képezték ki arra, hogyan kell erőszakmentes tüntetéseket szervezni.

 

Nariskin ezért úgy véli, hogy az Egyesült Államok akciója egy rosszul álcázott kísérlet egy újabb színes forradalomra,

 

és egy alkotmányellenes puccs megszervezésére, aminek szerinte semmi köze nincs a belaruszok érdekeihez.

 

Az orosz titkosszolgálati vezető állítása szerint az ellenzék korábbi elnökjelöltjét, Szvjatlana Tihanovszkaját és más ellenzéki aktivistákat is az amerikaiak mentorálták, őket ugyanis később a nép vezetőinek szánták. Tihanovszkaja egyébként korábban kijelentette, hogy a tüntetések nem nyugatpártiak, és azoknak nincs oroszellenes vetülete. Ugyanakkor a korábbi elnökjelölt a múlt héten már az ENSZ-től kért segítséget a belarusz helyzet megoldásában. Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai brüsszeli beszédében üzent nekik, mondván az EU a belarusz nép oldalán áll.

 

Nariskin állításai azonban még így is visszafogottak a belarusz védelmi miniszter, Viktor Khrenin kijelentéseihez képest: Khrenin még augusztus végén tényként állította azt, hogy

 

a tüntetéseket azért szervezik külföldi erők, hogy a médiában a rendőrségi fellépéseket népirtásnak állíthassák be, amit utána logikus módon egy NATO-intervenció követne.

 

Khrenin akkor külön megemlítette Litvániát és Lengyelországot, szerinte elsősorban onnan mozgatják a szálakat. 

 

Belaruszban a tüntetések azután indultak el, hogy augusztus 9-én a bizonyítottan elcsalt választásokat hivatalosan Aljekszandr Lukasenka nyerte meg, méghozzá fölényesen, a szavazatok közel 80 százalékát megszerezve. Mármint a rezsim verziója szerint. A tüntetéseken a rendőrök nagyon agresszívan bánnak a többnyire békés tüntetőkkel, akik ennek ellenére már hatodik hete tüntetnek rendületlenül. Az Európa utolsó diktátorának tartott Lukasenka szerint azonban még nem történt komolyabb összeütközés a tüntetők és a rendőrök között, a tüntetéseket pedig hétvégi kis sétáknak tartja. 

 

NYITÓKÉP: Szergej Nariskin, az Orosz Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának igazgatója. Forrás: Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A belarusz ellenzéki vezető úgy látja: Belaruszban eszkalálódik a helyzet, ezért az országoknak gyorsan kellene cselekedni. Cihanouszkaja nem látja értelmét a hazatérésnek.

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás