+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. szeptember 16. szerda, 18:05
Mindezt az oroszok külső hírszerzésének igazgatója, Szergej Nariskin osztotta meg. Szerinte a belarusz ellenzéki aktivistákat is külföldön képezték ki.

Annak ellenére, hogy hétfőn Vlagyimir Putyin megígérte Aljekszandr Lukasenkának, hogy Oroszország nem szól bele a belarusz eseményekbe, mivel azt a belaruszok belügyének tartja, szerdán az Orosz Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (SVR RF) igazgatója, Szergej Nariskin egy közleményt adott ki, amiben azt részletezi, hogy

 

a belarusz tüntetéseket az USA és a nyugati államok pénzelik, méghozzá legalább 20 millió dollár értékben.

 

A rövid közleményben Nariskin arra nem tér ki, hogy ezt mi bizonyítja, de szerinte a nyomok egészen a nyugatig vezetnek. Nariskin ezt azért gondolja, mert a tüntetések már a legelejétől jól szervezettek voltak, így azokat szerinte külföldről koordinálták. „A nyugat már jóval a választás előtt elkezdte a felkészülést. 2019-ben és 2020 elején csak az Egyesült Államok 20 millió dollár körüli összeget juttatott el különböző civil szervezeteknek, hogy azok majd kormányellenes tüntetéseket szervezzenek” – állítja az SVF igazgatója.

 

Az orosz tophírszerző szerint a pénzt elsősorban azért kapták a belaruszok, hogy kiépítsenek egy független bloggereket és politikai aktivistákat összefogó hálózatot, akik közül sokakat külföldön – elsősorban Lengyelországban, Litvániában és Ukrajnában – amerikai oktatók képezték ki arra, hogyan kell erőszakmentes tüntetéseket szervezni.

 

Nariskin ezért úgy véli, hogy az Egyesült Államok akciója egy rosszul álcázott kísérlet egy újabb színes forradalomra,

 

és egy alkotmányellenes puccs megszervezésére, aminek szerinte semmi köze nincs a belaruszok érdekeihez.

 

Az orosz titkosszolgálati vezető állítása szerint az ellenzék korábbi elnökjelöltjét, Szvjatlana Tihanovszkaját és más ellenzéki aktivistákat is az amerikaiak mentorálták, őket ugyanis később a nép vezetőinek szánták. Tihanovszkaja egyébként korábban kijelentette, hogy a tüntetések nem nyugatpártiak, és azoknak nincs oroszellenes vetülete. Ugyanakkor a korábbi elnökjelölt a múlt héten már az ENSZ-től kért segítséget a belarusz helyzet megoldásában. Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai brüsszeli beszédében üzent nekik, mondván az EU a belarusz nép oldalán áll.

 

Nariskin állításai azonban még így is visszafogottak a belarusz védelmi miniszter, Viktor Khrenin kijelentéseihez képest: Khrenin még augusztus végén tényként állította azt, hogy

 

a tüntetéseket azért szervezik külföldi erők, hogy a médiában a rendőrségi fellépéseket népirtásnak állíthassák be, amit utána logikus módon egy NATO-intervenció követne.

 

Khrenin akkor külön megemlítette Litvániát és Lengyelországot, szerinte elsősorban onnan mozgatják a szálakat. 

 

Belaruszban a tüntetések azután indultak el, hogy augusztus 9-én a bizonyítottan elcsalt választásokat hivatalosan Aljekszandr Lukasenka nyerte meg, méghozzá fölényesen, a szavazatok közel 80 százalékát megszerezve. Mármint a rezsim verziója szerint. A tüntetéseken a rendőrök nagyon agresszívan bánnak a többnyire békés tüntetőkkel, akik ennek ellenére már hatodik hete tüntetnek rendületlenül. Az Európa utolsó diktátorának tartott Lukasenka szerint azonban még nem történt komolyabb összeütközés a tüntetők és a rendőrök között, a tüntetéseket pedig hétvégi kis sétáknak tartja. 

 

NYITÓKÉP: Szergej Nariskin, az Orosz Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának igazgatója. Forrás: Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás