+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2020. szeptember 16. szerda, 14:43
A demokrácia napja alkalmából Zuzana Čaputová az autoriter rezsimek elnyomása alatt élőkről emlékezett meg, kiemelve a belaruszokat.

Szeptember 15-e a demokrácia nemzetközi napja. Zuzana Čaputová, a szlovák elnök is megemlékezett e napról, méghozzá egy Twitter-posztban elmélkedett a demokrácia fontosságáról, és hívta fel a figyelmet az elnyomó autoriter rezsimekre,

 

külön kiemelve az Aljekszandr Lukasenka által 26 éve vasmarokkal írányított Belaruszt.

 

 

Čaputová szerint a demokrácia nem azt jelenti, hogy a kormányok tekintélye csupán a többség támogatásán kell, hogy alapuljon. A szlovák államfő szerint ugyanis a demokrácia fontos eleme az is, hogy garantálják a kisebbségben élők, a gyengék és a kiszolgáltatottak jogait. Itt Čaputová felhívta a figyelmet a belarusz eseményekre, ahol már ötödik hete tüntetnek Aljekszandr Lukasenka rezsimje ellen, és nem úgy tűnik, mintha az események csillapodnának.

 

Lukasenka hétfőn Putyinnal találkozott, ahol az orosz kollégája előtt arról beszélt a jelen lévő újságíróknak, hogy

 

a belarusz tüntetések valójában csak hétvégi séták, és hogy jelenleg sem a rendőrök, sem a tüntetők nem léptek át semmilyen vörös vonalat.

 

Pedig a rendőri visszaélések elég jól dokumentáltak: az őrizetbe vett emberekkel kegyetlenül bánnak, míg a békés tüntetőket gyakran gumibotokkal verik össze – köztük gyakran nőket. A rendőrök pedig sokszor az újságírókat keresik a tömegben, hogy ők ne tudják dokumentálni a tüntetésen történteket: közel száz újságírót vettek őrizetbe már az augusztus 9-i elcsalt választások óta. Ugyanakkor Lukasenka további erőszakkal fenyegetett arra az esetre, ha a békés tüntetések erőszakosabb irányt vennének a tüntetők részéről.

 

Čaputová már az elcsalt választások után nem sokkal, augusztus 18-án Facebook-posztban támogatta az utcára vonuló és az alapvető demokratikus értékekért és a szabadságért tüntető belarusz embereket. Augusztus 19-én az Igor Matovič vezette kormány állásfoglalásban szóllította fel a belarusz rezsimet az erőszak felfüggesztésére. Belarusz szlovák nagykövete is ott van azok között a nyugati diplomaták között, akik az utolsó szabadlábon levő belarusz ellenzéki vezetőre, Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas írónőre vigyáznak.

 

Čaputová már nem először fogalmaz meg diplomáciai üzeneteket a Twitter-oldalán: szeptember elején azzal keltett feltűnést, hogy szintén nyilvános Twitter-posztban állt ki a csehek mellett, akiket Kína egy Tajvanba látogató cseh delegáció miatt fenyegetett meg. A V4-ek egységét hangsúlyozó Magyarország semmit nem reagált a Szlovákia kiállásával már két visegrádi partnerországot is érintő ügyben.

 

Bár Magyarország sokáig Belarusz ügyében sem képviselt határozott álláspontot, sikerült közös álláspontra helyezkednie a V4-országcsoport többi tagjával. A V4 miniszterelnökei szeptember 11-én a lengyelországi Lublinban tárgyaltak a belarusz helyzetről, majd Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök mindannyiuk nevében új, szabad választásokat sürgetett Belaruszban, elítélte az elnyomást és az erőszakot, valamint a politikai foglyok szabadon bocsátását követelte. Lengyelország egy gazdasági segélycsomagra is javaslatot tett, amit Magyarország is támogat.

 

NYITÓKÉP: Zuzana Čaputová / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás