+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. szeptember 15. kedd, 10:43
Miután a balközép hagyományos napilapját, a La Repubblicát az új tulajdonosa középre húzta, egy 85 éves multimilliárdos médiavállalkozó 20 millió eurót szán egy új liberális napilapra Olaszországban. Keddtől lehet kapni. De miben bíznak? Elolvastuk az első számot!

Már a keddi reggeli kávéjukhoz új napilapot olvashattak az olaszok – nyomtatásban vagy digitálisan. Miközben Olaszországban is zsugorodik a sajtópiac, és egyébként is koronavírus-járvány van, egy 85 éves médiavállalkozó szerint igenis szükség van egy új liberális napilapra. A szokásos vádat, hogy a nyomtatott újságban általában a tegnap hírei olvashatóak újra, már a nevükkel is cáfolni szeretnék –

 

„Domani”, azaz „Holnap”, ezt kell mondania annak, aki aznap akarja az újságot a kioszknál megvenni.

 

KEDD REGGEL FIRENZÉBEN A LEGTÖBB ÚJSÁGOS MELLÉ KIRAGASZTOTTÁK AZ ÚJ NAPILAP PLAKÁTJÁT. AHOL VETTÜK, RÁADÁSUL ELEVE EZ VOLT LEGFÖLÜL. FOGYOTT IS.

 

De miért jut valakinek eszébe printnapilapot gründolni?

 

Az újság alapítója Carlo De Benedetti, 85 éves olasz multimilliárdos vállalkozó az olasz sajtópiacon nem ismeretlen név. Az ő családja adta ki az év elejéig a balliberális La Repubblica napilapot és az azzal szorosan együtműködő Espresso hetilapot – a két újság évtizedeken át az olasz balközép kötelező olvasmányai voltak.

 

De Benedetti fiai azonban nem vezették sikeresen a vállalkozást, így az év elején a római La Repubblica – a torinói La Stampával együtt – az Agnelli-családhoz került, amely 113 millió dollárt fizetett De Benedettiéknak a két nagy hagyományú újságért. Sokan abban bíztak, hogy az Agnelli-családot képviselő, egykori Fiat- és Ferrari-vezér John Alkann puszta befektetésnek tekinti a napilapokat. Azonban idén áprilisban, miután távozni kényszerült a La Repubblica főszerkesztője, világossá vált: Elkann változtatni szeretne az eddigi balközép irányultságon, „semleges” hangvételt ígért.

 

Amint arról az Azonnali beszámolt: a La Repubblica szerkesztősége áprilisban még azzal tiltakozott a főszerkesztő leváltása ellen, hogy egy napig nem jelent meg a lap, nem is frissült a honlapjuk. Carlo Verdelli, leváltott főszerkesztő az olvasóknak címzett levelében akkor azt írta: „a partizánok születnek, és nem múlnak el sohasem”. Ezzel abbéli reményének adott hangott, hogy a La Repubblica megőrzi baloldali-antifasiszta értékrendjét, elvégre 1976-ban Eugenio Scalfari ezért hozta létre.

 

A szerkesztőségnek se tetszett ez a fajta „semlegesség”,

 

amit Elkann elvárt volna tőlük, szerintük ugyanis Scalfari a La Repubblica létrehozásával egykoron „ahelyett, hogy a politikai semlegesség illúzióját hirdetné, egyértelműen oldalt választott”.

 

A 85 ÉVES CARLO DE BENEDETTI NEM TUDTA MEGTARTANI A LA REPUBBLICÁT, MOST EZÉRT EGY ÚJ LIBERÁLIS NAPILAPOT GRÜNDOL. FOTÓ: N. CARRANTI / WIKI

 

De Benedetti is úgy gondolta, hogy szükség lehet egy olyan újságra, amely világosan kiáll egy értékrendszer mellett – az általa alapított és kedden elsőként utcára kerülő Domani azonban elsősorban liberálisnak, nem baloldalinak tartja magát. De Benedetti

 

10 millió euróval indítja útjának a napilapot, és további 10 millió eurót tesz bele az alapítványba,

 

amely a kiadási jogokat fogja gyakorolni. De Benedetti az alapítványi formával a szerkesztőség szabadságát akarja biztosítani.

 

ELSŐ ÉVFOLYAM, ELSŐ SZÁM. A DOMANI EGY EURÓBA KERÜL. A HAJTÁS FÖLÖTT BALR VEZÉRCIKK ARRÓL, HOGY A KLÍMAVÁLSÁG, AZ ELADÓSODÁS, A POPULIZMUS ÉS A JÁRVÁNY KORÁBAN OLYAN ÚJSÁGRA VAN SZÜKSÉG, AMI A TEGNAP HÍREI HELYETT A HOLNAPON GONDOLKODIK. JOBBRA RIPORT A HÉTFŐI ISKOLAKEZDÉSRŐL. FENT, A FEJLÉCBEN PEDIG A HOLNAPI IDŐJÁRÁS-JELENTÉS ÉS AZ OLASZ VASÚT DISZKRÉT HIRDETÉSE.

 

Milyen lesz az újság?

 

Főszerkesztőnek a 37 éves Stefano Feltrit kérte fel, aki eddig a baloldali grillóista Il Fatto Quotidiano napilap főszerkesztő-helyettese volt. Feltri elmondta, hogy noha megjelennek printlapként (ennek ára egy euró lesz), leginkább a fizetős online tartalmakra fognak fókuszálni. A lap internetes felületén a rövidhírek szabadon lesznek elérhetőek, a nagyobb cikkekért azonban már indulástól fizetni kell: 20 euró lesz a havi előfizetés.

 

HOGY MILYEN LESZ AZ ÚJSÁG? PONTOS, PRECÍZ, ANALITIKUS.

 

Feltri eleve

 

egy elitprojektet tervez, azaz főleg a politikai és gazdasági döntéshozókat, azok munkatársait akarja elsődleges olvasókként megnyeri

 

– ezzel nemcsak a reklámpiacon is magasan értékelt réteget tudhat megszólítani, de az alapító De Benedetti tervét is megvalósíthatja, miszerint nem nagy, hanem befolyásos lapot szeretnének csinálni.

 

ÉRTELMISÉGI RÉTEGLAP, AHOGY AZT KELL: A LAP ELEJÉN NYOLC OLDAL TÉNYÚJSÁGÍRÁS (HELYSZÍNI RIPORTOK, TÉNYFELTÁRÓ ANYAGOK, INTERJÚK), A KÖZEPÉN MINDÖSSZE KÉT OLDAL HÍRADÓ RÖVIDHÍREKKEL. A LAP MÁSODIK FELÉBEN NYOLC OLDALNYI VÉLEMÉNYCIKK (PUBLICISZTIKÁK, ELEMZÉSEK, PORTRÉK), MAJD KÉT OLDAL KŐKEMÉNY FILOZÓFIA.

 

Tudnak-e új La Repubblica lenni?

 

Az újság keddtől egy 15 fős szerkesztőséggel indul, köztük Francesca De Benedettivel, aki a közép-kelet-európai térségnek szeretne nagyobb hangsúlyt adni az olasz médiában.

 

A baloldali Linkiesta megjegyezte: Carlo De Benedetti „a mai kor La Repubblicáját” akarná megteremteni – azaz az értelmiség új balközép kötelező olvasmányát. Azonban De Benedetti számításaival ellentétben

 

az egykori La Repubblicától távozó nagy neveket nem tudott Feltri a szerkesztőségbe megnyerni.

 

Carlo Verdelli, aki áprilisig állt a La Repubblica élén, a jobboldali liberális Corriere della Serához ment, Gad Lerner, a lap provokatív belpolitikai újságírója – akit a Lega egyik tüntetésén lezsidóztak – pedig a grillóista Il Fatto Quotidiánónál folytatja.

 

A VILÁG LEGJOBB ROVATCÍME

 

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Legának nem sikerült bevennie az ötven éve vörös Toszkánát, az Öt Csillag az északi régiókban gyakorlatilag eltűnt, a déliekben összeomlott.

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A koronavírus miatt idén hiány volt a külföldi munkaerőből.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás