+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 15. kedd, 19:31
Miután több orvos is élesen bírálta a főleg a zsidó és muzulmán vallásban szokásos gyerekkori körülmetélést, liberális, zöld, konzervatív és szélsőbaloldali pártok álltak ki a beavatkozás tilalma mellett. Mi áll a vita háttérében? És miért biztos, hogy mégsem lesz betiltva a körülmetélés?

Dániában már korábban is többször felmerült, hogy a kiskorúakon vallási okokból végrehajott körülmetélést be kéne tiltani – elvégre úgy hajtanak végre valakin egy testi változást eredményező (nem egészségügyi okból fontos) beavatkozást, hogy ahhoz értelemszerűen nem tudta megadni a beleegyezését. A gyerekkori körülmetélés tilalmát szorgalmazók szerint a vallási előírásokat hozzá kell igazítani egy szekuláris jogállam elvárásaihoz: azaz

 

a körülmetélést nem gyerekeken, hanem beleegyezni képes felnőtteken lehessen csak végrehajtani.

 

A többség helyesli a tilalmat, az orvosok bírálják a jelenlegi gyakorlatot

 

2018-ban Dániában népi kezdeményezés indult a körülmetélés tilalma mellett: 50 ezren írták azt alá, kérve, hogy a koppenhágai parlament tiltsa be a nem egészségügyi célból szükséges körülmetélést. A törvény végül nem született meg, de a lakosságon belül továbbra is magas a tiltás támogatottsága: a dán TV2 és a Politiken napilap szeptember elejei felmérése szerint

 

a dánok 86 százaléka szeretné, ha a parlament betiltaná a vallási alapú körülmetélést.

 

A felmérésre azért került sor, mert augusztus végén ismét a koppenhágai parlament elé került az ügy, ezúttal Simon Emil Ammitzboll-Bille, a liberális-jobbközép Fremad (Előre) párt képviselője nyújtotta be a javaslatot.

 

Nemcsak a körülmetélés tilalma, de jelenlegi gyakorlata kapcsán is vita robbant ki nyár végén. Több egészségügyi szervezet is ugyanis úgy találta, hogy a jelenlegi gyakorlat, miszerint felületi érzéstelenítést alkalmaznak a körülmetélésnél, nem elfogadható, ugyanis a fájdalom miatt igenis altatásra lenne szükség.

 

A Dán Betegbiztonsági Ügynökséget ezért több orvos (főleg urológusok és aneszteziológusok), valamint szervezeteik elhagyták tiltakozásképpen, szerintük ugyanis a 2013-ban kidolgozott körülmetélési gyakorlat nem megfelelő. Lars Lund, a dán Urológusok Szövetségének elnöke úgy véli: nem helyes, ha kisgyerekeken hajtanak végre felesleges beavatkozásokat – de ha már erre sor kerül, akkor azt teljes altatásban kéne megtenni, elvégre

 

„2020-ban vagyunk, nem a 19. században”.

 

Miközben azonban a dán társadalom túlnyomó többsége – és az orvosoknak is egy jelentős része – ellenzi a körülmetélést, ha azt egészségügyi indok nem teszi szükségessé,

 

a koppenhágai parlamentben most se lesz meg vélhetően a tilalom melletti többség.

 

A dániai zsidóság vége?

 

Ez főleg azzal függ össze, hogy a dán zsidó közösségek élesen tiltakoztak a törvényjavaslat ellen. Henri Goldstein, a dániai zsidó hitközségek vezetője a dán köztelevíziónak elmondta, hogy a jelenlegi vita „a második világháború óta a legnagyobb válság a zsidóság számára” Dániában. Emlékeztetett arra, hogy akkoriban a dán zsidóknak Svédországba kellett menekülniük.

 

Szerinte ha a koppenhágai parlament betiltja a körülmetélést, azzal lehetetlenné válna a zsidó vallásgyakorlás a skandináv országban. Goldstein úgy véli: ha a törvény átmegy, akkor „lassan, de biztosan eltűnik” a zsidóság Dániából. A hitközség vezetője rámutatott: a körülmetélést „nem csak a nagyon vallásos zsidók, hanem jóformán minden zsidó” gyakorolja, majd hozzátette:

 

„A körülmetélés nélküli zsidóság olyan, mint egy keresztség nélküli kereszténység.”

 

A gyerekkori körülmetélés amúgy nemcsak a zsidó, de a muzulmán vallásnak is előirása. Noha a keresztény vallásoknál nem létezik ilyen előírás, egyes amerikai és afrikai protestáns egyházaknál ismert a gyakorlat. Idén januárban pedig Christian Rutishauser, svájci jezsuita szerzetes szorgalmazta, hogy a körülmetélés nagyobb jelentőséget kapjon a katolikus tradícióban is. Ha nem is annak bevezetésére gondolt, de szerinte a katolikus hagyományból kiveszett, hogy maga Jézus is körbe lett metélve (azaz volt brit milája). A dán keresztény Kristeligt Dagblad pedig véleménycikkben jelentette ki, hogy „a vallás sokkal fontosabb, mint az egészség”.

 

A dán vita középpontjában elsősorban a zsidó vallás került (noha nem csak zsidókat érintene a tilalom). Nem véletlen, hogy maga Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is megszólalt, és arra kérte még múlt héten dán kollégáját, a szociáldemokrata Mette Frederiksent, hogy tegyen meg mindent a törvény elfogadása ellen. Miután Frederiksen bejelentette, hogy a szociáldemokraták bizonyosan nem fognak igennel szavazni – ezzel a törvénynek vélhetően nem is lesz meg a többsége –, Netanjahu köszönetet is mondott neki.

 

Szélbalosok, zöldek, széljobbosok, liberálisok, konzervatívok egyaránt a tilalom mellett

 

A dán politikai életben azonban továbbra is számos támogató akad – ráadásul a kérdés átszeli a hagyományos bal-jobb-törésvonalat. Miközben a szociáldemokrata párt és a neve ellenére jobboldali liberális Baloldal (Venstre) nem támogatja – éppen a zsidóságra való hivatkozással – a tilalmat, magát a törvényjavaslatot egy balliberális politikus dolgozta ki, aki mellé a szélsőjobboldali Néppárt (DFP) egyes politikusai is beálltak. Egyértelműen

 

a körülmetélés tilalma mellett van a szélsőbaloldali Szocialista Néppárt, a zöld Alternatíva, a polgári liberális Új Jobboldal és a konzervatív-liberális Egység Párt

 

– ebből is látható, hogy a támogatók elég széles ideológiai mezőn mozognak. Noha korábban a szélsőjobboldali DFP egyértelmüen kiállt a tilalom mellett, a párt egészségpolitikusa, Liselott Blixt most azt mondja: ugyan ellenzi a körülmetélést, de nem tiltaná azt be. Ez persze nem a pártja egységes véleménye.

 

A dán TV2 úgy számolt: a koppenhágai parlament 179 tagjából 129 vagy a tilalom ellen fog szavazni, vagy egyelőre eleve nem akar a kérdésben nyilatkozni.

 

 

nem véletlen, hogy a Dán Néppárt (DFP) az elmúlt hetekben többször módosította az álláspontját. De most sincs egységes vélemény a frakcióban: három képviselőjük már most bejelentette, hogy semmiképpen sem szavazza meg a körülmetélés tilalmát. A párt egyik parlamenti képviselője pedig közölte, hogy otthagyja a pártot, ha az kiáll a tilalom mellett.

 

A DFP zsidó származású dél-dániai politikusa, Karsten Brønnum szintén bírálta a pártját, amiért nem áll ki élesebben a tilalom ellen. Brønnum maga nincs körbemetélve, de szerinte a párt nemzeti konzervatív jellegéhez hozzátartozna, hogy kiálljon a vallásgyakorlás szabadsága mellett.

 

NYITÓKÉP: Friedlich Herlin: Jézus körülmetélése c. festménye (1466, részlet) / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szükség lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra. A Helyzetnek elmondta, miért.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A belarusz hatóságok szerint Szvjatlana Cihanouszkaja „hatalmas lázadást” szervezett az elnökválasztás után, és át akarta venni több önkormányzatban is a hatalmat.

Szijjártót Szlovákia barátjának tartja, Orbán tanácsára fordult hozzá, hogy segítsen felvenni a kapcsolatot az oroszokkal.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás