+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. szeptember 15. kedd, 09:16
A rendszerváltás után nulláról épített metróvonalat adtak át kedden a forgalomnak a román fővárosban. Az eleve jó lefedettségű metróhálózat ezzel az új vonallal nagyot fejlődik, de tizenkét évig tartott megépíteni.
Tizenkét évnyi építkezés után kedden átadják a forgalomnak Bukarest új metróvonalát, az M5-öt.

 

A román főváros eddig is jól el volt látva metróvonalakkal, az M5 átadásával pedig 78 kilométeresre bővült a hálózat. A budapesti négy metróvonal 38,6 km-es hosszához képest a bukaresti ennek majdnem a duplája. A bukaresti metróhálózatnak a következő nagy lépést az M6-os vonal kiépítése jelentené, amely az Otopeni nemzetközi repülőtér és a fővárosi metróhálózat között biztosítana összeköttetést.

 

PONTOZOTT NARANCSSÁRGÁVAL AZ ÚJONNAN ÁTADOTT METRÓVONAL. RÖPKE 12 ÉVET KELLETT RÁ VÁRNI. FOTÓ: MLIU92 / WIKIPEDIA.

 

A bukaresti tömegközlekedés Romániában főleg a régi és elavult buszokról, villamosokról ismert. Az egyetlen kivétel, ami jól és korszerűen működik a román fővárosban, az a metró.

 

Ennek az az oka, hogy Bukarestben két külön cég üzemelteti a tömegközlekedést. A metrót üzemeltető Metrorex egy állami cég, a szállításügyi minisztérium cége, míg a buszokat, trolikat és villamosokat üzemeltető Bukaresti Közszállítási Vállalat (STB) a bukaresti önkormányzat cége. Ilyen értelemben Bukaresteben nincs egy BKK-hoz hasonló szervezet, amely a teljes fővárosi tömegközlekedést átfogná, vagyis olyan bérlettípus sem létezik, amivel az összes közlekedési eszközt lehetne használni, külön kell jegyet/bérletet venni a metróra és a többire.

 

A kedden átadott új metróvonal, az M5 az első, amelyet az 1989-es rendszerváltás után, a nulláról kezdtek el építeni. Ha magyar párhuzamot akarunk alkalmazni: 

 

ez a bukarestiek négyes metrója, hiszen az M5 építését is botrányok övezték és évekig húzódott az építése.

 

A bukaresti ötös vonal terve már az államszocializmusban felmerült, azonban csak a kétezres évek végén lépett a megvalósítás útjára. 2008-ban írták ki a közbeszerzést a Bukarest két külső kerületét (Drumul Taberei és Pantelimon nyugat-keleti irányú összekötése) érintő metróvonal tervezésére.

 

A metróvonal építéséhez sorozatos botrányok kapcsolódtak. Miután úgy tűnt, hogy jó ütemben halad az elkezdett építkezés, 2012-ben bekövetkezett az első nagyobb probléma. Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfő az éves költségvetés kidolgozásakor a metróépítésre szánt költségeket több mint felével csökkentette.

 

A metróvonalat végül az EU mentette meg, mivel az építés költségeinek 85 százalékát vissza nem térítendő alapokból biztosította.

 

Azonban így is több évig – az eredeti tervek szerint 2014-ben kellett voln átadni – tartott az építése. Legutóbb az aktuális jobbközép nemzeti liberális kormány június 30-át jelölte ki az átadás napjának, azonban ezt akkor is kellett napolni. A kormány közlése szerint szellőzési gondok és vízszivárgás hátráltatták a metróvonal átadását.

 

A projekt teljes költségvetése 660 millió euróba (235 milliárd forint – a szerk.) került a román hírösszefoglalók szerint.

 

CÍMLAPFOTÓ: Bukaresti metrókocsik az egyik kocsiszínben. Nicubunu / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Köszi, két kommentelő!

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás