+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. szeptember 14. hétfő, 15:10
Közös EU-s javaslatot akarnak a Egészségügyi Világszervezet megreformálására, hogy az USA is azt mondhassa: megéri tagnak maradni.

Jens Spahn, Németország kereszténydemokrata egészségügyi minisztere is beszállt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) körüli vitákba, de némileg konstruktívabb és barátságosabb módon, mint Donald Trump idén áprilisban. Az amerikai elnök ugyanis belengette: országa nem fizeti be a szervezet finanszírozásához szükséges pénz ráeső részét, szerinte ugyanis (és ez amúgy tény is) a WHO segített a kínai kommunista rezsimnek a vírus kezdeti eltussolásában, hátráltatva ezzel a Covid-19 elleni globális védekezést. Trump ezt követően össze-vissza nyilatkozott arról, hogy akkor az USA kész-e támogatni a WHO-t, vagy sem, épppen ezért az EU vezetőinek könyörgését követően most Jens Spahn is szót kért.

 

Az Európai Unió Tanácsának december 31-ig tartó német elnökségét a politikus arra szeretné használni, hogy egységes uniós álláspont alakuljon ki az Egészségügyi Világszervezet jövőbeli szerepét illetően. Ehhez azonban annak struktúráinak hatékonyabbá kell válnia, és jobban el kell osztani, mit csináljon a genfi központ és a viszonylag önálló utakat járó regionális WHO-irodák, fogalmazott Spahn a berlini taznak adott interjújában. A leendő egységes uniós állásponthoz fűzött német-francia javaslatokról van is már egy non paper, amit a tagállamok illetékesei informálisan már meg is kaptak.

 

„A WHO mindig csak annyira tud jó lenni, amennyire a tagjai hagyják. Ez ott kezdődik, hogy milyen információt mennyire korán osztok meg vele, és hogy mekkora anyagi forrásokkal látjuk el”

 

– fogalmazott a német politikus. Szavait a koronavírus kapcsán az teszi súlyossá, hogy egy világjárvány kialakulásához a Kínai Népköztársaság legalábbis mulasztással mindenképp hozzájárult: hetekig próbálta eltussolni a világ és saját közvéleménye előtt az új vírust. Amikorra bevallotta a járványt, a vírus minden bizonnyal már elterjedt, azaz a többi országnak kevesebb ideje maradt a felkészülésre. Egyedül Tajvan figyelmeztetett már december végén a vírus veszélyességére, de a szigetországról Kína miatt tudomást se vesz a WHO.

 

Spahn az interjújában nyilvánvalóvá tette: olyan, hogy USA nélküli WHO, nincs: „Határozottan nem gondolom azt, hogy hagyni kéne lelépni az USA-t. Az USA alapító tagja a szervezetnek, annak évtizedeken át az egyik legnagyobb katalizátora és támasza volt.”

 

Az EU dolga szerinte ezért az, hogy olyan reformokat verjen keresztül a WHO-n, amiket látva az USA azt mondhatja: egy ilyen WHO-ban már tagok szeretnénk maradni. Ennek érdekében Németország kész több pénzt is befizetni.

 

Mármint az EU többi tagállamával együtt, tette hozzá Spahn. Már csak azért is érdeke lenne minél több országnak megemelni a WHO rájuk eső finanszírozását, mert a globalizáció és a klímaváltozás számos új vírust és betegséget – nyugat-nílusi láz, ebola, tuberkolózis – szabadít rá az emberiségre ott is, ahol ezek korábban egyáltalán nem voltak jellemzőek, mondja: „Ezek ma már nem a többiek betegségei.”

 

FOTÓ: Jens Spahn / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás