+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. szeptember 14. hétfő, 10:55
Több Balaton, kevesebb Erdély: majd' 70 százalékkal kevesebb turista érkezett idén Székelyföldre, mint tavaly.

A koronavírus-járvány és a miatta bevezetett romániai és magyarországi intézkedések alaposan betettek idén annak, hogy magyarországi magyarok ezrei láthassák az ezeréves határt, Kolozsvár látnivalóit, a csíksomlyói búcsút, Orbán tusványosi beszédét vagy csak simán a Székelykőt, és ez a számokon is durván meglátszik.

 

A kolozsvári Krónika napilap tárta fel, hogy pontosan mekkora is az a hatalmas visszaesés, ami tapasztalható idén mind az összerdélyi, mind a székelyföldi turizmusban. Az adatok László Endrétől, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment klaszter elnökétől származnak, ez a klaszter készített ugyanis statisztikát többek közt a vendégéjszakák száma alapján. Eszerint míg 2019 első felében még 9,39 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a három székelyföldi megyében (Hargita, Kovászna, Maros), addig ez idén 65,27 százalékos csökkenést mutatott. A székelyek valamennyire még szerencsésnek is mondhatják magukat, hiszen a tavalyi növekedés a román átlag fölött volt, az idei bezuhanás pedig alatta, és az mindhárom székelyföldi megyét nagyjából ugyanolyan arányban érte. Az adatok alapján

 

aki utazott, az is spórolósra vette: a szállodák nagyobb kiesést könyveltek el, mint a panziók.

 

A romániai belföldi turizmus fókuszában ráadásul annyira a tengerpart volt, hogy a korábbi években végig zsúfolt és alig foglalható székelyföldi kulcsosházak többnyire gyakorlatilag üresen állt. Egy Gyergyóújfalu melletti szállás tulajdonosa a Székelyhonnak ezt azzal indokolta, hogy idén elmaradtak a külföldi vendégek, a romániaiak közül pedig leginkább lazítani vágyó családokat érdekelte a dolog. „Rengeteg foglalásunk volt Magyarországról, amelyeket szinte mind lemondták. Most augusztusban két nagyobb csoport érkezett volna Ausztriából, akik szintén visszamondták a foglalást. Ezzel szemben a helyi vendégek száma elenyésző” – ezt már egy udvarhelyszéki vendégház tulajdonosa mondta a lapnak, hozzátéve, annyira nincs náluk zsúfoltság, hogy lényegében bármikorra lehet foglalni most. Csíkpálfalván, egy csíksomlyói kilátással rendelkező szállónál viszont megfoldultak idén külföldiek is:

 

„Egy külföldi család temetésre kellett ideutazzon, ők voltak az idei egyetlen külföldi vendégeink.”

 

Még a 2008-as gazdasági világválság sem tépázta meg annyira az erdélyi és a partiumi turizmust, mint a koronavírus-járvány, értékeli a számokat a Krónika, hozzátéve, hogy az őszi szezon sem tudja kárpótolni a kiesést, főleg olyan körülmények között, hogy a jelenlegi állás szerint egyhamar nem nyithatnak ki a wellnessközpontok és a benti medencék.

 

A magyar határhoz közelebb, a partiumi Nagyváradon se jobb a helyzet. A közeli Félixfürdőt és Püspökfürdőt üzemeltető cég igazgatója arról számolt be, hogy a júliusi és augusztusi bevételek is elmaradtak a 2019-es szinttől, az év első fele, azaz a járvány legdurvább része kétmillió eurós kiesést okozott nekik. És noha nyáron 30 kilométeres körzetben át lehetett járni a magyar-román határon, a vendégek 95 százaléka így is romániai volt. Az elmúlt években számos felújításon átesett Nagyvárad turizmusa is szenved, már annak is örülnének, ha a tavalyi 236 ezer vendégéjszaka fele meglenne idén – és ez már az optimista forgatókönyvük.

 

FOTÓ: A Hagymás-hegység / Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A McKinsey kutatása azt is kimutatta, hogy a kis- és közepes vállalkozások egytizede arra számít, fél éven belül csődbe fog menni.

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás