Visszatértek a sárgamellényesek Franciaországban, de kevesen vannak

Szerző: Techet Péter
2020.09.12. 14:37

A rendőrséget nácizva hirdetett egy vezetőjük tüntetést, Párizsban több csoportra szakadozva vonulgatnak a sárgamellényesek, egyik támogatójukat már kifütyülték. A járványügyi szabályok megszegése miatt már kora délután a francia fővárosban 15o-nél is többeket őrizetbe vettek.

Visszatértek a sárgamellényesek Franciaországban, de kevesen vannak

A 2018 őszén hivatalosan a megemelkedett benzinárak ellen indult, de később Emmanuel Macron szociális politikáját elutasító sárgamellényes mozgalomnak nem sikerült pártpolitikai sikert elérni: egységes pártot nem alakítottak, a 2019-es európai parlamenti választások után lassan el is halt a mozgalom. Tény persze:

a mozgalom ráirányította „a vidék Franciaországának“ problémáira a figyelmet.

Az, hogy Macron számos neoliberális reformtervét mérsékelte, most júliusban pedig egy délies dialektusban beszélő kormányfőt nevezett ki (ami a francia nagypolitikában nagyon ritka), mind visszavezethető arra, hogy Macron is felismerte: ha pártot nem is hoztak létre a sárgamellényesek, a társadalmi hangulatot kifejezték.

Nem szabad ugyanis azt se elfelejteni, hogy Franciaországban nő azok száma, akik eleve nem kérnek a közvetett demokráciából (azaz nem vesznek részt a választásokon, egyetlen párt mögé se állnak be). A 2017-es elnökválasztáson 1969 óta nem látott rekordot ért el az otthonmaradottak száma: a szavazók negyede nem szavazott. A 2019-es európai parlamenti választásokon majdnem a szavazók fele nem választott egyetlen pártot se.

A 2019-es őszt – ezzel az egyéves évfordulójukat – a sárgamellényesek már jelentősen visszaszorulva élték meg: noha minden héten valahol most is tüntetnek, a résztvevők száma jelentősen lecsökkent, a hírekből is eltüntek.

Éppen ezért volt meglepő, hogy a mostani őszt viszont ismét jelentős tüntetésekkel akarták megnyitni – főleg járvány idején, amikor Franciaországban is szigorú szabályok érvényesek (például utcán is hordani kell több városban a szájmaszkot).

A konfliktus várható volt, mert miközben a közösségi médiában a különböző sárgamellényes csoportok – a vidéki helyszínek mellett – Párizs belvárosába is be nem jelentett tüntetéseket hirdettek, a francia főváros prefektúrája a járványügyre hivatkozva előzetesen közölte:

a Champs-Elysée-n nem lehet felvonulni, a szűken vett párizsi belvárosban valamennyi tüntetést a rendőrség betilt és feloszlat.

A szombati tüntetéshullám mögött azon Jérôme Rodrigues áll, aki egy 2019. januári sárgamellényes tüntetés rendőrségi feloszlatása során – legalábbis saját bevallása szerint – vakult meg a jobbszemére egy gumilövedék miatt. Rodrigues a napokban viták kereszttüzébe került, miután

„náci bandákhoz“ hasonlította a francia rendőröket,

sőt, utalva Párizs 18. kerületének nagy rendőrörsére, arról beszélt, hogy a párizsi rendőrök „egy koncentrációs tábort rejtegetnek a média elől“. Gérald Darmanin belügyminiszter bejelentette, hogy beperli a rendőrség nevében Rodriguest.

JEROME RODRIGUES A SÁRGAMELLÉNYESEK RADIKÁLIS SZÁRNYÁNAK ARCA. AZT ÁLLÍTJA: EGY TÜNTETÉS FELOSZLATÁSA UTÁN MEGVAKULT VOLNA A JOBBSZEMÉRE. FOTÓ: JR / FB

A FranceInfo információi szerint

pár ezren tüntetnek Párizsban, alapvetően több csoportra szakadva

vonulnak fel-le a belvárosban. A rendőrség szombat 13 óráig már több, mint 150 embert vett őrizetbe – vagy erőszakos magatartás, vagy a járványügyi előírások megsértése miatt.

A tüntetők között is kialakultak ellentétek. Amikor az egyik párizsi helyszínen megjelent Jean-Marie Bigard humorista, aki a 2022-es elnökválasztáson a sárgamellényesek nevében akar indulni, a jelenlévő tüntetők kifütyülték őt. A tiltakozóknak az volt a problémájuk Bigard-ral, hogy elhatárolódott a rendőrök lenácizásától.

Jean-François Amadieu, a társadalmi mozgalmak egyik szakértője azt nyilatkozta a közszolgálati FranceInfo-nak, hogy a szombati tüntetés – mind az gyér mozgósítás, mind egymás kifütyülése – azt bizonyítaná, hogy „zsákutcába került a sárgamellényes mozgalom“. Amadieu azt hangsúlyozta, hogy a sárgamellényesek hierarchia-ellenessége eleve akadálya annak, hogy meg tudják szervezni magukat – ráadásul a mozgalom eleve elutasítja a közvetett demokráciát, azaz a párttá válás ugyanúgy nehézkes, mint jelölteket indítani a választásokon. Az említett Bigard-ral is az egyik gondjuk a tüntetőknek éppen az, hogy miért akarna egyáltalán elindulni egy elnökválasztáson – pláne a sárgamellényesek nevében.

Mindazonáltal hozzá kell tenni: ha maga a mozgalom nem is tud (hiszen nem is akar) párttá alakulni, a Zöldek több politikusa, aki a nyári önkormányzati választáson nyert, a mozgalomból jön.

NYITÓKÉP: 2019 márciusában még vonulhattak a sárgamellényesek a párizsi Champs-Elysée-n / Techet Péter, Azonnali

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek