A kormány legnagyobb érdeme, hogy az ellenzék járványügyi javaslatait követi

Meglátjuk, hogy a kormányzat az iskolák ügyében is követni fogja-e a momentumos Havasi Gábort, aki a gyerekekre kötelezően maszkot aggatna. De mit gondol a fővárosi tanácsnok, felkészült-e Budapest a koronavírus második hullámára, és mi értelme büntetni a BKV-n maszk nélkül utazókat? Milyen érzés neki mentősként együttműködni a kamuvideózó MSZP-vel, és mit keres egyáltalán egy mentős az elmúlt évek korrupciós ügyeit vizsgáló bizottság élén? Nagyinterjú!

Egyikünk metróval jött az interjúra, ahol csak a közelben több, mint tíz embert számolt össze, akin nem volt vagy szabálytalanul volt maszk. A metrón lévő BKK-ellenőrtől mégsem ért senkit retorzió a kedden bejelentett szigorítások ellenére sem – amiknek egyik eleme, hogy aki nem vagy rosszul visel maszkot a BKK járatain, nyolcezer forintra büntethető –, mert mire ő odaért, mindenki felhúzta magára a maszkot. Így mi értelme van szigorítani?

Nem lehet minden utas mellé ellenőrt tenni. Ha valaki trükközik, és nem érti meg, hogy saját maga és a társadalom jól felfogott érdeke, hogy maszkot viseljen, azzal az ellenőr nem tud mit kezdeni. Ezen kommunikációs kampánnyal lehet segíteni.

Miből fog állni ez a kampány?

Azt folytatjuk, amit eddig is: a Városháza teljes vezetése igyekszik példát mutatni, maszkot viselni a megbeszéléseinken, üléseinken.

A példamutatáson kívül nincs is más mondanivaló?

De van: a BKK oldalain és a saját online felületeinken is propagáljuk a maszkviselés fontosságát.

De hogyan? Olyan mondatokkal, hogy „ha nem hordtok maszkot, a szeretteitek életét veszélyeztetitek”?

Az első szakaszban próbáltuk a figyelmet kevésbé drasztikusan, kedvesen felhívni, például felmatricáztuk a 4-6-os villamosokat maszkokkal. Most majd nyilván meg fog jelenni az is, hogy ha megszeged a szabályokat, annak bírság vagy leszállítás lesz a következménye. Az ellenőrök figyelmét is felhívjuk a napokban, hogy ők is szigorúan viseljenek maszkot, és ezt az utasok esetében is ellenőrizzék.

Szóval már a mozgólépcsőre se engedik fel majd az embert, ha nincs rajta maszk.

Így van.

Meg is kérdeztünk reggel egy ellenőrt (az interjú szerdán készült – a szerk.), hogy neki feladata-e büntetést kiszabni a maszkot nem használókra, és azt mondta, ez a közteresek dolga, nem az övé. Ő csak leszállíthatja az utast, ha nem visel maszkot. Valóban így van?

Kedden délután egy órakor hoztuk a döntést – van azért egy pár napos átfutás, mire eljut minden információ a Fővárosi Operatív Törzstől a BKK minden jegyellenőréhez.

De akkor az ellenőrök is büntethetnek majd?

A fővárosi önkormányzat rendészeti szervei és a BKK-ellenőrök közösen fogják ellenőrizni a maszkviselést, aminél ha hiányosságot tapasztalnak, nyolcezer forintos helyszíni bírságot szabhatnak ki.

Ez az összeg egyezik a bliccelésért kiszabható bírsággal. Ugyanakkora kihágás embertársaink életét veszélyeztetni, mint a BKK-t anyagilag megkárosítani?

Nem a sarcolás a célunk, és szerintem nem is az összeg mértéke adja ennek a visszatartó erejét, hanem az a tény, hogy a maszkhordást ellenőrzik, és következménye is lehet. A lebukás veszélye az, ami sokat nyom a latba. Én nyolcezer forintot se fizetnék azért, hogy ne viseljek maszkot – ebből a szempontból nem látok különbséget a nyolcezer és az ötvenezer forint között. Bízom benne, hogy ha a lebukás veszélyét növeljük, azzal javulni fog a maszkviselési hajlandóság is.

Mekkora humánerőforrást fog igényelni a BKK járatainak ellenőrzése? Kell bevonni plusz erőforrást?

A rendelkezésre álló humánerőforrást fogjuk használni.

Ha már itt tartunk, mit gondol: a járvány első hullámát éljük még, csak éppen a több tesztelés miatt több pozitív esetre derül fény, vagy ez már a második hullám eleje?

Nem annyira szeretem ezt az első és második hullám típusú elkülönítést. A kérdés az: van-e járvány, vagy nincs? Ha pedig van, akkor melyik szakaszában vagyunk?

Most már látszólag véletlenszerűen bukkannak fel a fertőzöttek, mindenütt ott vannak. Különböző becslések vannak: Merkely professzor úr azt mondta, most már akár százezer fertőzött is lehet az országban. Én magam abban látom a veszélyt, hogy picit belefáradtunk már ebbe az egészbe, nő a vírusszkepticizmus, és olyan butaságok terjednek, mint hogy megfulladunk a maszktól. Pedig most lenne igazán jelentősége a maszkviselésnek, már ha fenn akarjuk tartani az élet közel szokásos menetrendjét.

Ha valóban ennyire belefáradt a társadalom a védekezésbe, akkor mit várnak, mennyire lesznek hatásosak a mostani intézkedések és tájékoztató kampányok? El lehet érni újra azt a tudatosságot, amit a járvány első szakaszában láthattunk?

Ezen segítene az is, ha a kormány őszintén kommunikálna, és bemutatná a valódi adatokat az embereknek, amit március óta nem tesz meg. Abban bízom, hogy az emberek veszélyérzete nőni fog most, hogy mindenki a saját ismerősei körében tapasztalja a betegség megjelenését, és így hátha újra neki tudunk rugaszkodni a közös felelősségvállalásnak és védekezésnek.

Egészségüggyel foglalkozó politikusként mit gondol, ki kellett nyitni az iskolákat most, amikor naponta százával regisztrálják az új fertőzötteket? Amikor bezárták az iskolákat, ez a szám csak pár tucat volt.

Utólag könnyű okosnak lenni, és a kormány sem tudhatta, hogy mi vár ránk a járvány első szakaszában. Óvakodnék attól, hogy én magam is utólag okoskodjak.

Nem erre kérjük, hanem arra, hogy a jelen szituációt ítélje meg. Nemcsak az releváns kérdés, hogy a gyerekeket és rajtuk keresztül a családokat kitesszük-e még jobban a vírusnak, hanem az is, hogy az elöregedett pedagógustársadalommal is megtesszük-e ugyanezt.

Valóban, Floridában is azt láthattuk például, hogy az első három-négy hétben, amikor a fiatalok között terjedt a vírus, nem volt sok súlyos megbetegedés, de utána átterjedt az idősebb korosztályokra is. Alapvetően egyensúlyozni kéne a gazdasági és az egészségügyi szempontok között.

Ön hol húzná meg a határt az iskolák kapcsán?

A köznyelvi első hullámban láthattuk, hogy a kormányzati propaganda nagyon tolta, hogy mennyire sikeres volt az online oktatás, de azért a hátrányos helyzetű gyerekek nagyon könnyen leszakadhatnak egy ilyen digitális átállás esetén. Talán az iskolákban kéne bevezetni olyan védelmi intézkedéseket, amiket eddig a kormány nem tett meg.

Mint például?

Tudom, hogy a gyerekeknek nagyon kényelmetlen és szörnyű elvárás, de

Hogyan fogja bírni a járvány mostani szakaszának terhelését a fővárosi egészségügyi rendszer? Miben áll jól Budapest, és mik a gyengeségek, amikre kiemelten kell koncentrálni?

A fővárosi önkormányzatban igyekszünk a saját intézményeinkre koncentrálni. Amit biztosítunk, hogy legyen megfelelő mennyiségben védőeszköz: négyheti védőeszköz (például maszkok, fertőtlenítőszerek, védőruhák) mindig rendelkezésre áll minden idősotthonban és a hajléktalan-ellátásban is. Folytatjuk a tesztelést is a saját intézményeinkben.

Mennyi teszt és mennyi maszk áll rendelkezésre?

Darabszámot nem tudok mondani, többszázezres nagyságrendről beszélünk mind itt, a fővárosi önkormányzat raktáraiban, mind az idősotthonokban. Azt kértük az intézetvezetőktől, hogy határozzák meg, náluk mennyi a négyheti mennyiség, és azt rendeljék meg – mi ehhez a forrást biztosítottuk. Illetve eddig 24 ezer tesztet végeztünk, és további 12 ezer van hátra.

Tervezik valamilyen szempontok alapján ingyenessé tenni a tesztelést a budapesti lakosok számára?

A rendelkezésre álló tesztmennyiség még a saját intézményeink számára is szűkösen elegendő, és az anyagi lehetőségeink – legfőképpen a kormányzati forráselvonások miatt – sem teszik ezt lehetővé. Próbáljuk az erőforrásainkat úgy felhasználni, hogy a saját feladatainkat el tudjuk legalább látni, néha még egy picit annál többet is.

Mit jelent, hogy annál többet?

Egy most is hatályos kormányrendelet egyértelműen leírja, hogy járványhelyzet esetén a védekezés megszervezése, a védőeszközök beszerzése, illetve a laborvizsgálatok, az egészségügyi ellátás a területileg illetékes kormányhivatal feladata. És ehhez képest banálisan kevés, mindössze ötszáz darab tesztet kaptunk csak a kormánytól, amiről a Semmelweis Egyetem utólag be is bizonyította, hogy semmire sem voltak jók. És akkor ehhez képest végeztünk mi 24 ezer tesztet.

Ide kapcsolódva: nemrég kontaktszemélyként egyikőnket is tesztelték. A mentősök azt mondták, őket nem tesztelik le, még akkor sem, ha igazoltan Covid-fertőzött embert szállítanak kórházba. Kinek a hatásköre eldönteni a mentősök tesztelését?

Mi most elsősorban az idősotthonok dolgozóit és a szociális munkásokat fogjuk tesztelni, hogy időben észrevegyük, ha valaki fertőzött, még mielőtt bevinné azt az idősotthonba. Ugyanez lenne a kormány feladata is, hogy

A mentőszolgálatnál arra nincs és nem is kell legyen mód, hogy minden fertőzött beteg után teszteljék a személyzetet. Gyakorló mentős is vagyok, szóval látom, hogy most ott is rendelkezésre áll megfelelő mennyiségben a védőeszköz. Magam is láttam el gyanús eseteket, és amikor kellett, mindig volt rajtam maszk, védőoverál, védőszemüveg. Ha ezeket tudják viselni az egészségügyi dolgozók, akkor minimális a megfertőződés esélye.

Számíthatunk arra, hogy a Pesti úti idősotthonban történtek megismétlődnek?

Mi mindent megtettünk érzésünk szerint, hogy elkerüljük az újabb intézményi járványokat. De egy ilyen világjárvány esetén, amikor azt látjuk, hogy mindenhol problémát okoz a szociális intézmények védelme, és a legnagyobb óvintézkedések mellett is be tud szabadulni a vírus, lelkileg fel kell készülni rá, hogy ilyen megtörténhet.

Ha már szóba hozta a Semmelweis Egyetemet: annak rektora, Merkely Béla és a Dél-pesti Centrumkórház infektológusa, Szlávik János eléggé mást mondanak arról, hogy miért növekszik most a fertőzöttszám. Merkely szerint a külföldről hazajövő magyarok, Szlávik szerint a bulizó fiatalok miatt. Kinek van igaza?

A határok lezárása csak pótcselekvés. Kiszivárgott Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezető epidemiológusának és még néhány kormányzati szakértő prezentációja, amiben elmondják, hogy

Akkor Merkely tévedett?

A kormány saját számai alapján ebben igen. De Merkelynek az elmúlt napokban elhangzott javaslataival (mint hogy vezessék vissza az idősek vásárlási idősávját, vagy hogy a magas kockázatú embereket, mint a tanárokat vagy a szociális dolgozókat teszteljék – a szerk.) abszolút egyetértek.

Annak ellenére is, hogy elég nagyot tévedett.

Értem a kérdés mögött rejlő feszültséget, de nem akarok erről egy rossz vitát kinyitni.

Van ma hiteles járványszakértő Magyarországon?

Vannak nyilván.

Mint például?

Nem fogok neveket mondani.

A hiteles, jó példákat nem lehet megnevezni?

Nyilván mindenki nehéz helyzetben van, mindenki tévedhet. Én például azzal sem értettem egyet, amikor a tisztifőorvos-asszony nyelvbotlásain kezdett el röhögni az ellenzék. Ha nekem kellene minden nap sajtótájékoztatót tartanom egy órán keresztül, valószínűleg nekem is lennének olyan mondataim, amiket ki lehetne ragadni a kontextusból, és amikkel hitelteleníteni lehetne.

Müller Cecília ön szerint hiteles szakember, vagy inkább a nyilvánosság elé kiállított báb?

Az elmúlt féléves produkciója alapján nehezen lenne nevezhető hiteles szakembernek. A Fidesz sajnos ráteszi a kezét olyan pozíciókra is, amiknek szakmaiaknak kéne lenniük – ilyen a tisztifőorvosi pozíció is.

Jobb lenne ön tisztifőorvosnak, mint Müller Cecília?

Nem vagyok orvos, nem pályázom erre a pozícióra.

És ezt tudják amúgy a Városházán is? Napvilágot látott ugyanis egy dokumentum, amiben Karácsony Gergely doktorként hivatkozott önre.

Az egy intézői hiba volt, az itteni munkám elején történt ez az elírás. Nyilván mindenki tudja, hogy nem vagyok orvos. De azóta nagyon figyelünk rá, hogy ez ne forduljon elő többet, és már csak az 'i' betűt szokták lehagyni a nevem végéről.

Megsértődik ezeken az elírásokon?

Dehogy. Csak nyilván kínos, amikor a Fidesz azzal vádol, hogy a saját nevemet sem tudom leírni. Egyébként felmerült már egy összeesküvés-elmélet is ezzel kapcsolatban: mi sem alapozhatja meg jobban, hogy a Momentum az új SZDSZ, hogy ott van doktor Havas, az SZDSZ egykori tagja. (Dr. Havas Gábor szociológusról van szó, aki 1990-1994 között SZDSZ-es parlamenti képviselő volt – a szerk.)

Ha már mentőápoló, ön is visszaállt a veszélyhelyzet alatt besegíteni az egészségügyben, akárcsak párttársa, az orvos-közgazdász Cseh Katalin?

Én abba sem hagytam ezt a hivatásomat. Az önkormányzati kampány alatt teljes állásban, amióta pedig a Városházán vagyok, egy ideig félállásban dolgoztam mentőápolóként, most már csak havi pár szolgálatot vállalok.

Mik a tapasztalatok, a mentősök szintjén mekkora a káosz a járványhelyzet miatt?

A szokásos anomáliáknál nem tapasztaltam nagyobb gondokat. Sőt, alapvetően megkönnyítette a dolgot az egészségügy normál menetének megállása: ez körülbelül a felére csökkentette a sürgősségi esetek számát. A betegek hál' Istennek megértőek voltak, és csak nagyon indokolt esetben hívtak mentőt. És mivel eddig a vírus közösségi terjedése sem volt jellemző, ezért a koronavírusos esetek miatt sem volt akkora terhelés, mint amire számítottunk. Most, amikor nagyságrendekkel több a fertőzött, nem tudom, mi fog történni. Nyilván én is félek picit.

Hogyhogy nem csinált abból kampányt, hogy végigmentőzte a járványt tavasszal? Cseh Katalin rögtön kiírta a Facebookra a járvány elején, hogy jelentkezik orvosnak a magyar egészségügyi rendszerbe. Nem sajnálja, hogy ön kihagyta azt a politikai kommunikációs ziccert, amit a párttársa rögtön lecsapott?

A volt kampányfőnökömmel volt erről vitám, ő azt mondta, hogy nyomjuk, hogy én vagyok a mentős hős. De a mentőszolgálatnak van egy belső szabálya, miszerint pártatlannak kell lennie, és én sem vagyok felhatalmazva arra, hogy a nevükben nyilatkozzak.

Úgy sem tudott volna nyilatkozni, hogy „én, Havasi Gábor momentumos politikus nap mint nap ott vagyok a frontvonalban”?

Alapszinten megjelent ez azért akkor is, ahogy most is beszélek róla. Mégis: fontos megőrizni a mentőszolgálat pártatlanságát.

Én szerettem volna maradni a mentőszolgálatnál, még ha most jelképes havi pár órát tudok csak vállalni. Nem akartam bevinni a politikát sem a betegellátásba, sem a mentőállomás közösségébe.

Pózerkedés volt akkor, amit Cseh Katalin csinált?

Nem. Egy politikus nem baj, ha megmutatja, mit csinál. Kifejezetten szép dolog, hogy visszament dolgozni orvosként egy budapesti sürgősségi osztályra, és kifejezetten jókat is hallottam róla: nagyon szerényen viselkedett, egyáltalán nem látszott rajta, hogy úristen, ő egy pórnép közé leereszkedő európai parlamenti képviselő.

Szakmai szempontból melyik kormányzati intézkedést tudja megdicsérni a járvány első hullámából?

Vagyis dicséret inkább az ellenzéket illeti?

Fontos az is, ha valaki hajlamos az önkorrekcióra.

Váltsunk témát: fővárosi vizsgálóbizottság alakult az elmúlt évek korrupciós ügyeinek – közbeszerzések, a Bálna, a Biodóm, a 3-as metró felújítása, parkolási rendszer, e-jegyrendszer – kivizsgálására, ezt ön vezeti majd. Mentőápolóként mit tud ehhez hozzátenni?

A bizottsági elnöki pozíció egy politikai pozíció, hiszen ez egy politikai bizottság, amelyben pártok által delegált szakértők is vannak. A dolgunk az, hogy feltárjuk ezeket az ügyeket, hogy a budapestiek egyszerű kérdéseire válaszokat találjunk. Nem mentőápolóként, hanem a fővárosi közgyűlés tagjaként lettem a bizottság elnöke, politikusként tisztánlátási szándékot és akaratot tudok ehhez hozzátenni.

Ezt valószínűleg bármely más momentumos politikus hozzá tudja tenni.

Ez tény.

Például Paróczai Anikó momentumos kispesti önkormányzati képviselő, aki ténylegesen a korrupciós ügyek feltárásával foglalkozik a kerületében.

Csakhogy a fővárosi bizottságoknál csak a fővárosi közgyűlés tagja lehet bizottsági elnök. Ez azért leszűkíti a bevonható momentumos politikusok körét: a közgyűlés Momentum-frakcióját négyen alkotjuk.

Paróczai Anikó bizottsági tag sem lehetne?

Van momentumos bizottsági tag, Szkaliczki Tünde. Beszéltem erről Anikóval is, az ügyei miatt lehetne ő is tagja a bizottságnak, de nem merült fel a neve.

Pont ezért, a kispesti ügyei miatt kérdezzük: a vizsgálóbizottság által feltárandó ügyek közül valamiért kimaradtak az MSZP-s vezetésű kispesti önkormányzat ügyei.

Nagyon sok ilyen ügyet tudnék még én is mondani, de hatáskörünk olyan ügyekben van csak, amelyek a főpolgármesteri hivatal vagy a fővárosi önkormányzat illetékességébe tartoznak. A fővárosi önkormányzat Kispest ügyeit annyira vizsgálhatja, mint önök magánemberként.

Ha Karácsony Gergely kapcsán merülne fel korrupciógyanús ügy, azt is kivizsgálnák?

Egyrészt őszintén nem hiszem, hogy ő korrupt lenne, másrészt pedig ha felmerülne ilyen, azt természetesen kivizsgálnánk. Ő maga is mondta, hogy ha bármiben felmerülne az érintettsége, eljön bizottsági meghallgatásra. A korrupciónak, a bűnnek nincsen színe: teljesen mindegy, hogy az fideszes vagy koalíciós partner, a lényeg, hogy foglalkozunk vele.

Mi értelme a bizottságnak azon túl, hogy jól eladható politikai termék, ha egyszer az a célja, hogy 2021 végére kiadjon egy jelentést, amit aztán a fővárosi közgyűlés megszavazhat?

Három síkja van ennek: a jogi következmények elindítása, az esetleges további munkálatokhoz szükséges információk begyűjtése, és a budapestiek kérdéseinek megválaszolása.

Az nem veszi el a kedvét, hogy 2010 óta számos választási eredmény bizonyítja, hogy a magyar társadalmat nem igazán érdekli a korrupció?

Vannak témák – mint például a közpénzből felújított, majd évek óta pusztuló Rácfürdő esete –, ahol nem a korrupció okozta a fő problémát, hanem az, hogy valami kisiklott. Egy városvezetésnek választ kell találnia ezekre. Ahogy a Városligetben épülő Biodóm esetében sem tudjuk, hogy mennyibe fog kerülni, mikorra készül el, és hogy hogyan fog hasznosulni. És ezek csak a legegyszerűbb kérdések.

Nem időhúzás másfél éven át vizsgálgatni ezeket az ügyeket az önök részéről ahelyett, hogy feljelentést tennének, és hagynák a hatóságokat nyomozni?

A Fidesz-kormány alatt működő rendőrségnél és a Polt Péter vezette ügyészségénél feljelentést tenni nem olyan egyszerű. Tarlós István végig is haknizta az elmúlt hetekben a sajtót, hogy a sajtótájékoztatóink alapján minden ügyben feljelentést tett – ez nyilván a nevetséges kategória. Jogi szemszögből nézve ezen beruházások vizsgálatával az a cél, hogy megalapozott dokumentumokkal tudjuk alátámasztani a feljelentéseinket, hogy ne lehessen lesöpörni őket az asztalról.

Annak, hogy 2021. december 31-re kell elkészülnie a vizsgálóbizottság jelentésének, az a célja, hogy a 2022-es parlamenti választásra legyen elég muníciója az ellenzéknek a Fidesz ellen?

A Fidesz is részt vesz a bizottság munkájában. Ha nagyon szorgalmasan működnek közre, azzal ők is elő tudják segíteni, hogy ezeket az ügyeket minél hamarabb fel tudjuk tárni.

Akkor ez a cél vagy sem?

De a fő szándék nem ez. Eleve a járvány miatt csúszott is a bizottság felállítása: amikor Kerpel-Fronius Gábor elő akarta terjeszteni a vizsgálóbizottság megalapítását, jött a rendkívüli jogrend, és a fővárosi közgyűlés sem tudott ülésezni.

A Népszavának azt nyilatkozta, hogy Karácsony Gergely felkérte önöket, hogy nevezzék meg, hogy mennyiért szeretnének szakértőket bevonni a vizsgálatokba. Van már információ arról, hogy mennyibe fog kerülni a vizsgálóbizottság a budapestieknek?

Most kezdtünk el leülni az ügyek kijelölt koordinátoraival, és velük áttekintve fogunk erre javaslatot tenni. Szóval egyelőre még nincsen becslés. A nagyságrendet viszont mutatja, hogy az M3-as metrókocsik beszerezését maga a BKK is vizsgálja egy külső szakértővel, ami ötven millió forintért vizsgálódik. Akkora iratmennyiségről és olyan összetett ügyekről van szó, hogy emiatt lehet költeni bőven. De én nem akarok ennyit költeni ügyenként.

Milyen hatással lehet az októbertől elinduló CT- és MR-programra Budapesten, ha a kormány megint úgy dönt, hogy nem lehet kivizsgálni a daganatos megbetegedéseket? Akkor hiába adják oda a pénzt a fővárosi intézményeknek, nem fognak tudni abból több vizsgálatot végezni.

Ezzel a veszéllyel szembe kell nézni. Jelenleg ennek a visszavezetését nem tartanám indokoltnak: inkább egy olyan köztes megoldást kell találni, ami megvédi az egészségügyi dolgozókat és a betegeket is a fertőzéstől.

Miért nem preventív programokra fordítják a kormányzati kétmilliárdos forrást? Nyilván az lenne a legjobb, ha az emberek eleve nem olyan életmódot folytatnának, hogy rákosak lehessenek.

Az a 8,4 milliárd forint, amit a kormányzati támogatásból idén a kerületek kapnak, az a kerületi alap- és járóbeteg szakellátás fejlesztésére megy – az alapellátásban pedig feladat a prevenció és a szűrés is. És egyébként egy választási ígéretünk betartásáról is szó van: addig nem épülhet új stadion, amíg nem lesz minden kerületben CT-berendezés – igaz, ezt a mondást picit átkonvertáltuk az első évben.

Ezzel nem csapják be a választókat? Hiszen már épül is az atlétikai stadion, miközben egyáltalán nincsen minden kerületben CT.

De megkaptuk az Egészséges Budapest Programra az ötvenmilliárd forintot a kormánytól – azt gondolom, itt egy jó kompromisszum született.

De nem az volt a mondás, hogy ha majd megkapjuk a kormánytól a pénzt, akkor engedünk csak stadiont építeni.

Ott azért volt időbeli nyomás is: az atlétikai vébé megrendezéséhez kell a stadion. A mi feltételeinket két kormányhatározatba is belefoglalták, az első évi összegek folyósítása már meg is indult a kormány részéről. Nem hiszem, hogy a kormány visszavonná ezt az ígéretét.

Szóval ha kapnak pénzt, át lehet már értelmezni az ígéreteiket, és lehet simulni a kormányhoz.

Nem engedtünk az ígéretünkből, itt egy szakmai korrekcióról van szó: magam és a szakértőink javasoltuk azt, hogy az első évben ne új CT- és MR-eszközöket vegyünk, hanem nézzük meg, hogy miből gazdálkodhatunk, és majd a második évben vegyünk oda készüléket, ahol szükség van rá.

Azért mégis csak tűnhet úgy a választóknak, hogy a kampányban a Momentum is nagy mellénnyel gyűjtötte az aláírásokat ezzel a hangzatos szlogennel, és amikor pénzt kapnak a hatalomtól, akkor egyből elhajlanak.

Nem gondolom, hogy ez a választók becsapása lenne. Sőt, éppen arról van szó, hogy megvalósítjuk az egyik választási ígéretünket, amely lehet, hogy a szlogen szintjén nem pont úgy szólt, mint ahogy nekiláttunk a megvalósításnak.

Sem politikusként, sem magánemberként nem találok ebben kivetnivalót.

Van olyan kormánypárti politikus, akit az egészségüggyel kapcsolatos munkája miatt tisztel?

Nehéz kérdés. Szakértői szinten vannak ilyenek, őket viszont nem akarom kínos helyzetbe hozni. Kiváló szakemberekről beszélünk, de sajnos ők is arról számolnak be, hogy egyre kevésbé veszik figyelembe a véleményüket a kormányzati döntéseknél, ami egészen elkeserítő.

És olyan kormánypárti politikus van, akit en bloc az egész politikai tevékenysége miatt tisztel?

Nem tudok és nem is akarok megnevezni ilyen embert. Az a baj, hogy ha valaki szakpolitikusként jó irányt is képviselt, sajnos nem tudták meghozni azt a döntést, hogy szembeszálljanak a szakmaiságot elnyomó, orbáni populizmussal.

Momentumosként és mentősként nem érzi gáznak, hogy az összefogáson belül együtt kell működnie az Országos Mentőszolgálat előtt kamuvideót forgató MSZP-vel?

Minden ilyen közösségben vannak problémák. Vannak hibák, sőt, kínos hibák – ez is egy ilyen. Ezekkel szembe kell nézni, és el kell kerülni őket. De ez nem olyan súlyú hiba, hogy azért fel kelljen rúgni az együttműködést.

Ha már összefogás: egy lista vagy több lista?

Erről nem alakult még ki a hivatalos pártálláspont.

Ön szerint?

Egy interjúban a párt álláspontját szeretném képviselni, ami jelenleg még csak alakulóban van.

Arra viszont talán tud válaszolni, hogy egészségügyi politikusként mik azok a programelemek, amiket a közös ellenzéki program egészségügyi alfejezetében feltétlen látni szeretne.

Ez is korai kérdés még. De nem hiszem, hogy olyan program fog születni, amit nem tudnék vállalni. Térjünk vissza erre akkor, ha meglesz a közös program.

KÉPEK: Varsányi Bence / Azonnali