+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Szűcs Donát
2020. szeptember 10. csütörtök, 11:52
Óránként 180 000, évente több mint másfél milliárd PET-palackot használunk el Magyarországon, ennek kevesebb mint egyharmada kerül újrahasznosításra. Németországban már rég betétdíjasak a műanyag italcsomagolások. Szavazás!

Peticiót indít a Greenpeace az eldobható PET-palackok fokozatos kivezetéséért. A szervezet közleménye szerint a műanyag palackoknak jelenleg körülbelül 70 százaléka nem kerül újrahasznosításra, jó részük mikroműanyagként az ivóvízben, majd az emberi szervezetben végzi.

 

Az italcsomagolások anyagában való újrahasznosítása sem működik megfelelően,

 

mind a műanyag, mind az alumínium újrahasznosításának aránya évről évre csökken

 

- áll a közleményben. Bár az Innovációs és Technológiai Minisztérium már javaslatott tett a visszaváltós rendszer bevezetésére, a Greenpeace szerint ennél többre van szükség: elengedhetetlennek tartják a többször használatos, újratölthető palackok, üvegek bevezetését is. Ahogy arról tavaly az Azonnali is beszámolt,

 

a budapestiek 75 százaléka simán venne visszaváltható palackos italokat, ha lennének olyanok.

 

Németországban már évek óta működik a modell, miszerint az egyszer használatos műanyag palackoknak 25 eurócent (90 forint) a betétdíja, a többször használhatóaknak 15 cent (55 forint), a koronazáras sörösüvegeknek 8 cent (30 forint), a csatosoknak tartománytól függően 15-25-50 cent (55-90-180 forint).

 

A Greenpeace célja a petícióval az, hogy a magyar kormány törvényileg kötelezze a gyártókat és forgalmazókat, hogy:

 

+ minden eldobható italcsomagolást hasznosítsanak újra legkésőbb 2024-re;

+ az italcsomagolások legalább 70%-a legyen újratölthető legkésőbb 2026-ra.

 

NYITÓKÉP: Járdány Bence / Greenpeace

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás