+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 10. csütörtök, 19:00
Miközben a kormányzó kereszténydemokraták és az ellenzéki Zöldek több politikusa visszaszorítaná a Moszkvával való német kapcsolatokat és az Északi Áramlat 2-t is leállítanák, a kormányzó szociáldemokraták és az ellenzéki linkések részéről egyesek nemcsak kiállnak a gázvezeték megépítése mellett, de egyenesen kétségbe vonják Moszkva szerepét az orosz ellenzéki politikus megmérgezésében.

Miután augusztus végén a berlini Charité-kórház orvosai bejelentették, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista szervezetében mérgezésre utaló jeleket találtak, a berlini szövetségi kormányzat másnap maga is közölte: Navalnijt megmérkezték. A berlini kormány közbenjárására végül a német hasereg kórháza is megvizsgálta Navalnij leleteit, ekkor lett világos: azon novicsok idegméreggel mérgezhették meg a politikust még Oroszországban, amelyet egykoron a KGB fejlesztett ki a szovjet időkben.

 

Noha a novicsok alapján eleve az orosz titkosszolgálatra terelődött a gyanú, tény: a német balliberális Die Zeit hetilap több más médiummal együtt még 2018-ban kiderítette, hogy

 

a Szovjetunió felbomlása után a méregből a német hadsereg is szerzett.

 

Ez az a körülmény, amire többek között a szélsőbaloldali Die Linke politikusa, Sevim Dağdelen is hivatkozott, amikor a közszolgálati ARD vasárnapi esti vitaműsorában a kereszténydemokrata CDU egyik elnökjelöltjével, Norbert Röttgennel szemben kétségbe vonta, hogy Moszkva lenne egyértelműen felelős Navalnij megmérgezéséért.

 

SEVIM DAĞDELEN (JOBBOLDALT) SZERINT EGYÁLTALÁN NEM BIZTOS, HOGY NEM NYUGATI TITKOSSZOLGÁLATOK MÉRGEZTÉK MEG NAVALNIJT. FOTÓ: SD / FB

 

A CDU két elnökjelöltje is az Északi Áramlat 2 ellen

 

Az egész vita annak kapcsán robbant ki, hogy a Navalnij-ügy ismét előhozta a kérdést, mennyire működjék együtt Berlin Moszkvával, illetve szükséges-e befejezni az orosz gázt Európába szállító – főleg a baltiak és az ukránok által kifogásolt – Északi Áramlat 2 gázvezeték építését, amelyben amúgy több német cég is résztvesz.

 

A leghatározottabban a CDU elnöki posztjáért is versenyben lévő Norbert Röttgen szólalt meg. A közismerten atlantista politikus már szeptember elején azt mondta: a Navalnij-ügy után határozottabban kell fellépni Putyinnal szemben, aminek része az Északi Áramlat 2 leállítása is. „Putyin csak egy nyelvet ismer: a pénzét és a gázét” – mondta a közszolgálati ZDF-nek Röttgen, aki szerint

 

„ha mi ezt az orosz projektet [mármint az Északi Áramlatot] továbbvisszük, akkor az megerősítés Putyin számára, hogy bármit megengedhet magának”.

 

Röttgen persze kifelejtette, hogy a gázvezeték több ország közös projektje, a kivitelezésben német cégek is résztvennének.

 

Az oroszokhoz való viszony régóta olyan törésvonal a német politikában, ami nem feleltethető meg nem csak az ellenzék-kormány-, de még a bal-jobb-szembenállással sem, sőt, egyazon párton belül is lehetnek eltérő vélemények. Mindazonáltal az látható, hogy a CDU-ban az atlantisták vannak többségben, Röttgen mellett ugyanis egy másik pártelnök-jelölt, Friedrich Merz is megszólalt: ő is leállítaná az Északi Áramlat 2-t, bár ő nem örökre, csak két évre halasztaná el a munkálatokat.

 

Ezzel szemben több keletnémet tartományi miniszterelnök – köztük a kereszténydemokrata Michael Kretschmer szász kormányfő – kiállt a gázvezeték befejezése mellett. Az, hogy szociáldemokrata kollegái – Manuela Schwesig mecklenburg-előpomerániai, illetve Dietmar Woidke brandenburgi kormányfők is – a gázvezeték építésének folytatása mellett vannak, nem meglepő, elvégre

 

a CDU-val szövetségi szinten közösen, ún. nagykoalícióban kormányzó szocdemek eddig se Moszkva-kritikájukról voltak híresek.

 

Heiko Maas szocdem német külügyminiszter is egyelőre csak arra az esetre „fenyeget” a projekt esetleges leállításával, ha Moszkva nem tenne eleget Berlin kérésének, és nem működne közre a Navalnijt ért támadás hátterének felgyöngyölítésében. Berlin ugyanis szeptember elején még az orosz nagykövetet is berendelte emiatt.

 

A Zöldek a CDU mellett, a Die Linke és az AfD pedig egy oldalon

 

A CDU mellett még az ellenzéki Zöldek tekinthetőek keményvonalas atlantistának a kérdésben. Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke szintén „azonnali” leállítást szorgalmaz. A politikus, akinek jó esélye van arra, hogy a jelenleg második legerősebb pártnak mért Zöldek kancellárjelöltje legyen 2021 őszén, kritizálta Gerhard Schröder volt szociáldemokrata kancellárt is, aki a Gazprom felügyelőbizottságában ülve a mai napig kitart Putyin mellett. Robert Habecket, a Zöldek másik társelnökét a szociáldemokraták Moszkva-politikája annyira felháborítja, hogy azt mondta:

 

„amit az SPD csinál, az az egekig bűzlik”.

 

ANNALENA BAERBOCK JÓ ESÉLLYEL LEHET A ZÖLDEK KANCELLÁRJELÖLTE, OROSZORSZÁG KAPCSÁN AZ EGYIK LEGATLANTISTÁBB POLITIKÁT VISZI. FOTÓ: AB / FB

 

Miközben az SPD politikai elsősorban pragmatikus indokokkal állnak ki az Északi Áramlat mellett, a Navalnij-ügy és az azt követő vita a szélsőbaloldali Linksparteinak újabb alkalmat adott, hogy Kreml-pártiságát és Amerika-ellenességét kifejezhesse. Még az a Gregor Gysi, egykori pártelnök is, aki amúgy a Linkén belül a mérsékeltek közé tartozik, azt állította egy tévéinterjúban, hogy

 

Navalnijt akár éppen az Északi Áramlat 2 ellenfelei is megmérgezhették, hogy így állíttassák le aztán a projektet.

 

Gysi úgy látja: „Putyin nagyon ostoba lenne, ha ezt maga adta volna parancsba, és ezért ezt nem is gondolom”. A linkés politikus szerint ugyanis az egész mérgezésből Moszkva jöhet ki csak rosszul, ha elveszti a gázvezeték-projektjét. Gysi azt is kritizálta, hogy nemzetközi megfigyelők kutassák fel a mérgezés hátterét, ő megelégszik azzal, ha Oroszország maga nyomoz.

 

GREGOR GYSI A LINKE MÉRSÉKELT SZÁRNYÁHOZ TARTOZIK, AZ EGYKORI KELET-BERLINI ÜGYVÉD AZONBAN OROSZORSZÁG KÉRDÉSÉBEN MAGA IS KREML-PÁRTI. FOTÓ: GG / FB

 

Még keményebben állt ki az Északi Áramlat 2 mellett a Die Linke balszélét képviselő egykori frakcióvezetője, Sahra Wagenknecht, aki szerint

 

a projektet akkor se kell leállítani, ha kiderülne, hogy „a Kreml lenne felelős” Navalnij megmérgezéséért.

 

Wagenknecht azonban egyrészről eleve nem hiszi, hogy Putyin állna az egész mögött, másrészről „álszentségnek” nevezte, hogy Németország az Egyesült Államokkal vagy Szaúd-Arábiával nem szakítja meg a kapcsolatait, ha ott követnek el emberi jogi sértéseket.

 

A Die Linke egyértelműen Északi Áramlat 2-párti álláspontját osztja a politika térfél másik széle, az AfD. Tino Chrupalla, a szélsőjobboldali párt elnöke azt mondta, hogy ő „Oroszországot továbbra sem látja problematikus partnernek”.

 

Oroszország miatt nem jön Berlinben baloldali kormány?

 

Az Északi Áramlat 2 körüli viták ismét megmutatták, hogy

 

számos kérdésben – főleg ami a kül- és biztonságpolitikát érinti – a CDU-hoz a Zöldek állnak a legközelebb.

 

Ez egyben nehézkessé tenné azt a tervet, hogy 2021 után a három baloldali párt (Zöldek, SPD, Die Linke) – már ha egyáltalán matematikailag is kijönne a többség – koalíciót kössenek.

 

Noha a Die Linke ősszel új társelnököket fog megválasztani, és jó esélye van a frankfurti Janine Wisslernek is, aki a pártot mérsékelné, és ezzel egy zöld-piros-vörös-kormányt lehetővé tenne, éppen az Oroszországhoz való eltérő viszony az, ami egy baloldali koalíció útjában lehet – de megágyazhat a CDU és a Zöldek közötti új nagykoalíciónak.

 

A CDU-szavazóknak nincs bajuk a gázvezetékkel

 

A német társadalomban azonban többségban vannak azok, akik folytatnák az Északi Áramlat 2-t. A megkérdezettek több, mint 54 százaléka a projekt mellett van.

 

Egyedül a Zöldek szavazói között vannak a gázvezeték ellenzői többségben,

 

a CDU-szavazók még az SPD-éinél is jobban kiállnak az Èszaki Áramlat 2 mellett: 54 százalék a projekt támogatása a CDU-sok és 49 százalék az SPD-sek között.

 

NYITÓKÉP: Részlet a Russendisko c. 2012-es német filmből / Russendisko, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás