Összeveszett a német politika, hogy Navalnij megmérgezése után leállítsák-e az Északi Áramlat 2-t

Miközben a kormányzó kereszténydemokraták és az ellenzéki Zöldek több politikusa visszaszorítaná a Moszkvával való német kapcsolatokat és az Északi Áramlat 2-t is leállítanák, a kormányzó szociáldemokraták és az ellenzéki linkések részéről egyesek nemcsak kiállnak a gázvezeték megépítése mellett, de egyenesen kétségbe vonják Moszkva szerepét az orosz ellenzéki politikus megmérgezésében.

Miután augusztus végén a berlini Charité-kórház orvosai bejelentették, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista szervezetében mérgezésre utaló jeleket találtak, a berlini szövetségi kormányzat másnap maga is közölte: Navalnijt megmérkezték. A berlini kormány közbenjárására végül a német hasereg kórháza is megvizsgálta Navalnij leleteit, ekkor lett világos: azon novicsok idegméreggel mérgezhették meg a politikust még Oroszországban, amelyet egykoron a KGB fejlesztett ki a szovjet időkben.

Noha a novicsok alapján eleve az orosz titkosszolgálatra terelődött a gyanú, tény: a német balliberális Die Zeit hetilap több más médiummal együtt még 2018-ban kiderítette, hogy

Ez az a körülmény, amire többek között a szélsőbaloldali Die Linke politikusa, Sevim Dağdelen is hivatkozott, amikor a közszolgálati ARD vasárnapi esti vitaműsorában a kereszténydemokrata CDU egyik elnökjelöltjével, Norbert Röttgennel szemben kétségbe vonta, hogy Moszkva lenne egyértelműen felelős Navalnij megmérgezéséért.

A CDU két elnökjelöltje is az Északi Áramlat 2 ellen

Az egész vita annak kapcsán robbant ki, hogy a Navalnij-ügy ismét előhozta a kérdést, mennyire működjék együtt Berlin Moszkvával, illetve szükséges-e befejezni az orosz gázt Európába szállító – főleg a baltiak és az ukránok által kifogásolt – Északi Áramlat 2 gázvezeték építését, amelyben amúgy több német cég is résztvesz.

A leghatározottabban a CDU elnöki posztjáért is versenyben lévő Norbert Röttgen szólalt meg. A közismerten atlantista politikus már szeptember elején azt mondta: a Navalnij-ügy után határozottabban kell fellépni Putyinnal szemben, aminek része az Északi Áramlat 2 leállítása is. „Putyin csak egy nyelvet ismer: a pénzét és a gázét” – mondta a közszolgálati ZDF-nek Röttgen, aki szerint

Röttgen persze kifelejtette, hogy a gázvezeték több ország közös projektje, a kivitelezésben német cégek is résztvennének.

Az oroszokhoz való viszony régóta olyan törésvonal a német politikában, ami nem feleltethető meg nem csak az ellenzék-kormány-, de még a bal-jobb-szembenállással sem, sőt, egyazon párton belül is lehetnek eltérő vélemények. Mindazonáltal az látható, hogy a CDU-ban az atlantisták vannak többségben, Röttgen mellett ugyanis egy másik pártelnök-jelölt, Friedrich Merz is megszólalt: ő is leállítaná az Északi Áramlat 2-t, bár ő nem örökre, csak két évre halasztaná el a munkálatokat.

Ezzel szemben több keletnémet tartományi miniszterelnök – köztük a kereszténydemokrata Michael Kretschmer szász kormányfő – kiállt a gázvezeték befejezése mellett. Az, hogy szociáldemokrata kollegái – Manuela Schwesig mecklenburg-előpomerániai, illetve Dietmar Woidke brandenburgi kormányfők is – a gázvezeték építésének folytatása mellett vannak, nem meglepő, elvégre

Heiko Maas szocdem német külügyminiszter is egyelőre csak arra az esetre „fenyeget” a projekt esetleges leállításával, ha Moszkva nem tenne eleget Berlin kérésének, és nem működne közre a Navalnijt ért támadás hátterének felgyöngyölítésében. Berlin ugyanis szeptember elején még az orosz nagykövetet is berendelte emiatt.

A Zöldek a CDU mellett, a Die Linke és az AfD pedig egy oldalon

A CDU mellett még az ellenzéki Zöldek tekinthetőek keményvonalas atlantistának a kérdésben. Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke szintén „azonnali” leállítást szorgalmaz. A politikus, akinek jó esélye van arra, hogy a jelenleg második legerősebb pártnak mért Zöldek kancellárjelöltje legyen 2021 őszén, kritizálta Gerhard Schröder volt szociáldemokrata kancellárt is, aki a Gazprom felügyelőbizottságában ülve a mai napig kitart Putyin mellett. Robert Habecket, a Zöldek másik társelnökét a szociáldemokraták Moszkva-politikája annyira felháborítja, hogy azt mondta:

Miközben az SPD politikai elsősorban pragmatikus indokokkal állnak ki az Északi Áramlat mellett, a Navalnij-ügy és az azt követő vita a szélsőbaloldali Linksparteinak újabb alkalmat adott, hogy Kreml-pártiságát és Amerika-ellenességét kifejezhesse. Még az a Gregor Gysi, egykori pártelnök is, aki amúgy a Linkén belül a mérsékeltek közé tartozik, azt állította egy tévéinterjúban, hogy

Gysi úgy látja: „Putyin nagyon ostoba lenne, ha ezt maga adta volna parancsba, és ezért ezt nem is gondolom”. A linkés politikus szerint ugyanis az egész mérgezésből Moszkva jöhet ki csak rosszul, ha elveszti a gázvezeték-projektjét. Gysi azt is kritizálta, hogy nemzetközi megfigyelők kutassák fel a mérgezés hátterét, ő megelégszik azzal, ha Oroszország maga nyomoz.

Még keményebben állt ki az Északi Áramlat 2 mellett a Die Linke balszélét képviselő egykori frakcióvezetője, Sahra Wagenknecht, aki szerint

Wagenknecht azonban egyrészről eleve nem hiszi, hogy Putyin állna az egész mögött, másrészről „álszentségnek” nevezte, hogy Németország az Egyesült Államokkal vagy Szaúd-Arábiával nem szakítja meg a kapcsolatait, ha ott követnek el emberi jogi sértéseket.

A Die Linke egyértelműen Északi Áramlat 2-párti álláspontját osztja a politika térfél másik széle, az AfD. Tino Chrupalla, a szélsőjobboldali párt elnöke azt mondta, hogy ő „Oroszországot továbbra sem látja problematikus partnernek”.

Oroszország miatt nem jön Berlinben baloldali kormány?

Az Északi Áramlat 2 körüli viták ismét megmutatták, hogy

Ez egyben nehézkessé tenné azt a tervet, hogy 2021 után a három baloldali párt (Zöldek, SPD, Die Linke) – már ha egyáltalán matematikailag is kijönne a többség – koalíciót kössenek.

Noha a Die Linke ősszel új társelnököket fog megválasztani, és jó esélye van a frankfurti Janine Wisslernek is, aki a pártot mérsékelné, és ezzel egy zöld-piros-vörös-kormányt lehetővé tenne, éppen az Oroszországhoz való eltérő viszony az, ami egy baloldali koalíció útjában lehet – de megágyazhat a CDU és a Zöldek közötti új nagykoalíciónak.

A CDU-szavazóknak nincs bajuk a gázvezetékkel

A német társadalomban azonban többségban vannak azok, akik folytatnák az Északi Áramlat 2-t. A megkérdezettek több, mint 54 százaléka a projekt mellett van.

a CDU-szavazók még az SPD-éinél is jobban kiállnak az Èszaki Áramlat 2 mellett: 54 százalék a projekt támogatása a CDU-sok és 49 százalék az SPD-sek között.

NYITÓKÉP: Részlet a Russendisko c. 2012-es német filmből / Russendisko, FB