Litvánia az első állam, ahol hivatalosan is Tihanovszkaját fogadják el Belarusz elnökének

A litván parlament határozatban szólította fel a többi országot, hogy ők is álljanak ki Tihanovszkaja és a belarusz ellenzéki koordinációs tanács mellett. Litvánia ezenkívül attól tart, hogy Putyin egyesíteni akarja Belaruszt Oroszországgal.

Ugyan a legtöbb ország illegitimnek tartja az augusztus 9-i, hivatalosan Aljakszandr Lukasenka diktátor győzelmével zárult, ám valójában elcsalt belarusz elnökválasztás eredményét, azonban hivatalosan még senki sem ismerte el a belarusz ellenzéki elnökjelöltet, Szvjatlana Tihanovszkaját az ország elnökének. Azonban a litván parlament most így tett:

A nyilatkozatban felszólítják a többi országot, hogy ők is álljanak ki Tihanovszkaja és az ellenzéket összefogó, a hatalom békés átmenetének előkészítését célzó Koordinációs Tanács mellett, mivel ők „az egyetlen legitim képviselői a belarusz népnek, akik egy valódi új, transzparens és demokratikus elnök- és parlamenti választást” tudnának kiírni.

A parlament által elfogadott határozat, amit többek között a litván külügyminiszter, Lukas Linkevicius adott be, emellett arra is felszólítja a többi országot, hogy minden olyan egyezményt, amit Lukasenka kötött augusztus 9-e után, tartsák illegitimnek, főleg az oroszokkal kötött megállapodásait. A litván parlament ugyanis úgy véli, hogy minden olyan egyezmény, amit az oroszokkal köt Lukasenka, az illegitim, és mivel a belarusz nép szuverenitását csorbítja, ezért bűncselekmény is.

Ezen kívül követelik Oroszországtól, hogy ne avatkozzon be a belarusz politikába, illetve ne támogassák „az illegitim belarusz vezető” tevékenységét, főleg ne abban az esetben, ha Lukasenka olyan egyezményt kötne Oroszországgal, amivel sérülhetne a belarusz nép szuverenitása.

A litvánok sürgetik a legjobban az EU-t

A határozat elfogadásával egy napon a litván elnök, Gitanas Nausėda is felszólalt a belarusz helyzettel kapcsolatosan: a BBC-nek adott interjújában arra kérte az EU-t, az Egyesült Államokat, Kanadát és az Egyesült Királyságot, hogy fokozottan figyeljenek a belarusz eseményekre, és vessenek ki szankciókat azon belarusz politiksuokra, akik „felelősek az emberi jogok megsértéséért”.

Nausėda az interjúban arról is beszélt, hogy ugyan elégedett azzal, hogy az EU foglalkozik a belarusz helyzettel, azonban szerinte az közel sem elegendő: Litvánia egy közel harminc főt tartalmazó listát adott át az EU-nak, hogy szerintük mely belarusz politikusokkal szemben kellene szankciókat kivetni. A lista tartalmazza az Európa utolsó diktátorának tartott Aljekszander Lukasenkát is.

A litván elnök ezenkívül úgy látja, hogy Belarusz teljesen függő helyzetbe került Oroszországtól, mivel Belarusz államadósságának közel fele Oroszország felé irányul.

Emellett megjegyezte, hogy Putyin céljai egyértelműek: Belarusz és Oroszország egyesítése.

Belaruszban azután indultak el tüntetések, hogy a bizonyítottan elcsalt augusztus 9-i elnökválasztáson a „hivatalos” eredmények szerint Lukasenka újrázott. Azóta hatalmas tüntetések indultak el országszerte, ahol a tüntetők azt követelik, hogy Lukasenka mondjon le, sőt, visszatérő elem, hogy a demonstrálók a „Lukasenkát a rendőrkocsiba” mondatot skandálják. A tüntetéseken az OMAN rohamrendőrség nagyon erőszakosan lép fel a tüntetőkkel szemben, akik közül több mint hétezer embert őrizetbe is vettek.

BORÍTÓKÉP: Sztrana dlja zsiznyi / YouTube