+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. szeptember 10. csütörtök, 20:48
A litván parlament határozatban szólította fel a többi országot, hogy ők is álljanak ki Tihanovszkaja és a belarusz ellenzéki koordinációs tanács mellett. Litvánia ezenkívül attól tart, hogy Putyin egyesíteni akarja Belaruszt Oroszországgal.

Ugyan a legtöbb ország illegitimnek tartja az augusztus 9-i, hivatalosan Aljakszandr Lukasenka diktátor győzelmével zárult, ám valójában elcsalt belarusz elnökválasztás eredményét, azonban hivatalosan még senki sem ismerte el a belarusz ellenzéki elnökjelöltet, Szvjatlana Tihanovszkaját az ország elnökének. Azonban a litván parlament most így tett:

 

szeptember 10-én ugyanis a litván parlament elfogadott egy olyan határozatot, amiben Tihanovszkajára „a belarusz nép által megválasztott vezetőre” hivatkozik.

 

A nyilatkozatban felszólítják a többi országot, hogy ők is álljanak ki Tihanovszkaja és az ellenzéket összefogó, a hatalom békés átmenetének előkészítését célzó Koordinációs Tanács mellett, mivel ők „az egyetlen legitim képviselői a belarusz népnek, akik egy valódi új, transzparens és demokratikus elnök- és parlamenti választást” tudnának kiírni.

 

Ezzel Litvánia lett az első olyan állam, ami de jure is illegitimnek tartja Lukasenka hatalmát, és mellette az ellenzék jelöltjét, Tihanovszkaját tartja a választás győztesének.

 

A parlament által elfogadott határozat, amit többek között a litván külügyminiszter, Lukas Linkevicius adott be, emellett arra is felszólítja a többi országot, hogy minden olyan egyezményt, amit Lukasenka kötött augusztus 9-e után, tartsák illegitimnek, főleg az oroszokkal kötött megállapodásait. A litván parlament ugyanis úgy véli, hogy minden olyan egyezmény, amit az oroszokkal köt Lukasenka, az illegitim, és mivel a belarusz nép szuverenitását csorbítja, ezért bűncselekmény is.

 

Ezen kívül követelik Oroszországtól, hogy ne avatkozzon be a belarusz politikába, illetve ne támogassák „az illegitim belarusz vezető” tevékenységét, főleg ne abban az esetben, ha Lukasenka olyan egyezményt kötne Oroszországgal, amivel sérülhetne a belarusz nép szuverenitása.

 

A litván határozat szerint Belarusz annektálásának számítana, ha Oroszország beavatkozna az ország bel- és külügyeibe.

 

A litvánok sürgetik a legjobban az EU-t

 

A határozat elfogadásával egy napon a litván elnök, Gitanas Nausėda is felszólalt a belarusz helyzettel kapcsolatosan: a BBC-nek adott interjújában arra kérte az EU-t, az Egyesült Államokat, Kanadát és az Egyesült Királyságot, hogy fokozottan figyeljenek a belarusz eseményekre, és vessenek ki szankciókat azon belarusz politiksuokra, akik „felelősek az emberi jogok megsértéséért”.

 

Nausėda az interjúban arról is beszélt, hogy ugyan elégedett azzal, hogy az EU foglalkozik a belarusz helyzettel, azonban szerinte az közel sem elegendő: Litvánia egy közel harminc főt tartalmazó listát adott át az EU-nak, hogy szerintük mely belarusz politikusokkal szemben kellene szankciókat kivetni. A lista tartalmazza az Európa utolsó diktátorának tartott Aljekszander Lukasenkát is.

 

A litván elnök ezenkívül úgy látja, hogy Belarusz teljesen függő helyzetbe került Oroszországtól, mivel Belarusz államadósságának közel fele Oroszország felé irányul.

 

Nausėda úgy véli, hogy Lukasenka hatalma napról napra fogy, és szerinte teljesen Putyin akaratától függ a belarusz diktátor.

 

Emellett megjegyezte, hogy Putyin céljai egyértelműek: Belarusz és Oroszország egyesítése.

 

Belaruszban azután indultak el tüntetések, hogy a bizonyítottan elcsalt augusztus 9-i elnökválasztáson a „hivatalos” eredmények szerint Lukasenka újrázott. Azóta hatalmas tüntetések indultak el országszerte, ahol a tüntetők azt követelik, hogy Lukasenka mondjon le, sőt, visszatérő elem, hogy a demonstrálók a „Lukasenkát a rendőrkocsiba” mondatot skandálják. A tüntetéseken az OMAN rohamrendőrség nagyon erőszakosan lép fel a tüntetőkkel szemben, akik közül több mint hétezer embert őrizetbe is vettek.

 

BORÍTÓKÉP: Sztrana dlja zsiznyi / YouTube

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás