A svédek szerint bebizonyosodott, hogy az ő járványkezelésük a leghatékonyabb

Rengeteget tesztelnek, de alig találnak koronavírus-fertőzöttet – a svéd egészségügyi szakemberek szerint ez annak bizonyítéka, hogy a máshol tapasztalthoz képest lazább védekezésüknek őszre lett igazán eredménye.

A hivatalos adatok szerint Svédországban múlt héten rekordmennyiségű, 120 ezer koronavírustesztet végeztek el (ezzel a járvány kezdete óta több mint 1,2 milliónál járnak), ezek közül pedig mindössze 1,3 százalék lett pozitív. Svédország a járvány kezdete óta nem büszkélkedhetett még ilyen jó számokkal: főleg úgy, hogy az év elején a pozitív tesztek aránya a 19 százalékot is elérte – írja az osztrák Kurier napilap.

Összehasonlításképp: Magyarországon jelenleg meredeken emelkedik a koronavírusos fertőzések és az aktív esetek száma (aligha függetlenül attól, hogy a korábbiakhoz képest többet is tesztelnek az országban, de a svédekhez képest kevesebb, mint fele a magyar szám: itthon 450 ezernél járunk), de szeptember 8-án még így is csak a tesztek 4,9 százaléka lett pozitív.

Nem alakultak át drasztikusan a mindennapok

Svédországban az Európában máshol tapasztaltakhoz képest lényegesen lazábban kezelték a koronavírus-járvány jelentette veszélyt. Ahogy az Örebróban élő és a helyi egyetemen tanító, podcastunkban áprilisban megszólaló Capannini-Kelemen Katalin elmondta:

Capannini-Kelemen ezen kívül még az 50 főnél nagyobb rendezvények betiltásáról beszélt. Ennyiből is érzékelhető azonban, hogy Svédországban sokkal kevésbé alakította át a mindennapokat a védekezés.

Kérdéses siker

Ha célként a minél kevesebb koronavírusos halálesetet tűzte ki az ország, akkor nem feltétlenül nevezhető sikeresnek a svéd különutas járványkezelés: áprilisban például három napon is száznál is többen haltak meg a fertőzésben, és még április elsején, az abban a hónapban legalacsonyabb halálozási számot mutató napon is 53 életet követelt a járvány.

Az adat pedig lesújtó, ha a környező országok hasonló számait vizsgáljuk: Dániában ugyanez a mutató 108, Finnországban 61, Norvégiában pedig 49.

Nem is csoda, hogy Anders Tegnell virológus – akinek a tanácsaira leginkább alapozott a svéd kormány – júniusban a svéd közszolgálati médiának elismerte: sokan haltak meg idő előtt a laza járványkezelés miatt. Akkor ráadásul az egymillió lakosra jutó halálozás még „csak” 443 volt.

Az is igaz ugyanakkor, hogy az egymillió főre vetített halálozási arány más országokhoz képest lényegesen jobb Svédországban: Nagy-Britannia (612) és Spanyolország (633) is rosszabb számokat produkált, nem beszélve Olaszországról (4635) – holott ezekben az országokban szigorú kijárási korlátozásokat is bevezettek.

Hosszabb távra terveztek, és most van eredménye

Ezek az adatok pedig összességében meggyőzőek, és arról tanúskodnak, hogy Svédország jó utat választott a megengedőbb védekezéssel – legalábbis Johan Carlson, a svéd népegészségügyi hivatal (Folkhälsomydigheten) igazgatója szerint.

A szakember úgy látja, a svéd járványkezelési irányelveket egyszerűen hosszabb távra tervezték, mint más országok, ezeket pedig idővel a lakosság magáévá tette.

A betegség egyébként most a többi skandináv országhoz képest is lassabban terjed Svédországban.

– ezt a Karolinska Intézet epidemiológusa, Jonas Ludvigsson mondta, akit szintén a Kurier idéz. A szakember arra is utalt, hogy a sokat hangoztatott nyájimmunitás kialakulása miatt is lehetnek ennyire kedvezőek a jelenlegi svéd járványügyi adatok.

„Azt hiszem, most sokat profitálunk ebből” – fogalmazott Ludvigsson.

NYITÓKÉP: Stockholm látképe

FOTÓ: David Mark / Pixabay