+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 8. kedd, 17:51
Az egykori zöld politikus, Daniel Cohn-Bendit egy német professzorral közösen úgy véli: Francia- és Németország már jelenleg is annyira összenőtt, hogy az egység noha még távoli, de nem nehezebb, mint egykoron a német államokat összefogni a 19. századi egységesüléskor.

Daniel-Cohn Bendit, a német és francia Zöldek egykori európai parlamenti képviselője Claus Leggewie német politológussal tett közzé egy kiáltványnak beillő elemzést a konzervatív Frankurter Allgemeinéban. A két szerző röviden azt szorgalmazza, hogy

 

Németország és Franciaország alkosson egy közös államot – az így létrejött föderáció lehetne a későbbi európai integráció alapja.

 

Szerintük azonban nem lehet az európai egységesülést a jelenlegi körülmények és eljárások között a 27 tagállammal folytatni, azaz szükség van pár olyan országra – konkrétan a németekre és franciákra –, akik előzetesen szorosabbra fűzik már a kapcsolataikat.

 

A két szerző a 2019 januárjában Angela Merkel és Emmanuel Macron által kötött aacheni egyezményből indul ki. Ez az 1963-as Elysée-szerződés folytatása volt, amiben Konrad Adenauer és Charles De Gaulle elköteleződött a két ország közeledése mellett – konkrét programokat (cserediák-programok, közös tanulmányi szakok, biztonságpolitikai kooperáció, testvérvárosi hálózat kiépítése, stb.) irányoztak elő.

 

A 2019. januári aacheni egyezmény egyrészről ünnepelyésen megerősítette a két ország közötti szoros kapcsolatokat, másrészről előirányozta, hogy Berlin és Párizs valamennyi európai uniós és nemzetközi tárgyalás előtt külön is találkozik, és közös álláspontot képvisel.

 

Tegyük hozzá: ez azért nem valósult meg mindig, de például az, hogy idén Merkel és Macron a kínai koronavírus okozta járvány miatti gazdasági válságra közös javaslatcsomagot tett le az asztalra – aminek lényege, hogy az EU történelmében először a saját költségvetése terhére vesz fel hitelt, amit nem hitelként oszt ki a tagállamok között –, már ennek megnyilvánulásaként lehet értelmezni. Attól függetlenül, hogy Bécs, Hága, Stockholm és Koppenhága sikeresen felvizezte az eredeti javaslatot (azaz kevesebb pénzt vesz fel az EU hitelként), a lépés mégis történelmi volt, mert Berlin elfogadta Párizs már korábban is hangsúlyozott javaslatait.

 

A Frankfurtban nyugdíjasként élő Cohn-Bendit és Leggewie ezt gondolják tovább. Szerintük az aacheni egyezmény következő lépése egy német-francia föderáció megteremtése kéne, hogy legyen. A két szerző szerint

 

„az, hogy a nemzetek különböző nyelveket beszélnek, nem akadály, hanem egy érdekes szemantikai adottság”.

 

Cohn-Bendit és Leggewie szerint már most számos elem adott, ami majdnem egy föderációról tanúskodik – a közös tanulmányi programoktól a biztonságpolitikai együttműködésekig. Szerintük ezeket kéne egy közös intézményi keretbe foglalni, és már kész is lenne az új állam. Szerintük

 

a német egység előtt sem voltak az egyes német államok jobban összekötve, mint amennyire Német- és Franciaország most van.

 

A két szerző persze tisztában van azzal, hogy a tényleges föderációig vezető út „még hosszú”, alapvetően két olyan témakört látnak, amelynek megítélése jelentősen eltér a Rajna két oldalán: a németek atomellenes politikája (amit Párizs bizonyosan nem akarna egy közös föderációban látni), valamint a francia „posztkoloniális” politika Afrikában (amivel pedig Berlin nem tudna azonosulni).

 

A két szerző szerint az első lépés az lehetne a közös állam felé, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában a francia állandó helyet egy francia-német állandó hely – „Európa hangjaként” – váltaná fel.

 

NYITÓKÉP: Francia elnöki hivatal

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Legának nem sikerült bevennie az ötven éve vörös Toszkánát, az Öt Csillag az északi régiókban gyakorlatilag eltűnt, a déliekben összeomlott.

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A koronavírus miatt idén hiány volt a külföldi munkaerőből.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás