+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 8. kedd, 17:51
Az egykori zöld politikus, Daniel Cohn-Bendit egy német professzorral közösen úgy véli: Francia- és Németország már jelenleg is annyira összenőtt, hogy az egység noha még távoli, de nem nehezebb, mint egykoron a német államokat összefogni a 19. századi egységesüléskor.

Daniel-Cohn Bendit, a német és francia Zöldek egykori európai parlamenti képviselője Claus Leggewie német politológussal tett közzé egy kiáltványnak beillő elemzést a konzervatív Frankurter Allgemeinéban. A két szerző röviden azt szorgalmazza, hogy

 

Németország és Franciaország alkosson egy közös államot – az így létrejött föderáció lehetne a későbbi európai integráció alapja.

 

Szerintük azonban nem lehet az európai egységesülést a jelenlegi körülmények és eljárások között a 27 tagállammal folytatni, azaz szükség van pár olyan országra – konkrétan a németekre és franciákra –, akik előzetesen szorosabbra fűzik már a kapcsolataikat.

 

A két szerző a 2019 januárjában Angela Merkel és Emmanuel Macron által kötött aacheni egyezményből indul ki. Ez az 1963-as Elysée-szerződés folytatása volt, amiben Konrad Adenauer és Charles De Gaulle elköteleződött a két ország közeledése mellett – konkrét programokat (cserediák-programok, közös tanulmányi szakok, biztonságpolitikai kooperáció, testvérvárosi hálózat kiépítése, stb.) irányoztak elő.

 

A 2019. januári aacheni egyezmény egyrészről ünnepelyésen megerősítette a két ország közötti szoros kapcsolatokat, másrészről előirányozta, hogy Berlin és Párizs valamennyi európai uniós és nemzetközi tárgyalás előtt külön is találkozik, és közös álláspontot képvisel.

 

Tegyük hozzá: ez azért nem valósult meg mindig, de például az, hogy idén Merkel és Macron a kínai koronavírus okozta járvány miatti gazdasági válságra közös javaslatcsomagot tett le az asztalra – aminek lényege, hogy az EU történelmében először a saját költségvetése terhére vesz fel hitelt, amit nem hitelként oszt ki a tagállamok között –, már ennek megnyilvánulásaként lehet értelmezni. Attól függetlenül, hogy Bécs, Hága, Stockholm és Koppenhága sikeresen felvizezte az eredeti javaslatot (azaz kevesebb pénzt vesz fel az EU hitelként), a lépés mégis történelmi volt, mert Berlin elfogadta Párizs már korábban is hangsúlyozott javaslatait.

 

A Frankfurtban nyugdíjasként élő Cohn-Bendit és Leggewie ezt gondolják tovább. Szerintük az aacheni egyezmény következő lépése egy német-francia föderáció megteremtése kéne, hogy legyen. A két szerző szerint

 

„az, hogy a nemzetek különböző nyelveket beszélnek, nem akadály, hanem egy érdekes szemantikai adottság”.

 

Cohn-Bendit és Leggewie szerint már most számos elem adott, ami majdnem egy föderációról tanúskodik – a közös tanulmányi programoktól a biztonságpolitikai együttműködésekig. Szerintük ezeket kéne egy közös intézményi keretbe foglalni, és már kész is lenne az új állam. Szerintük

 

a német egység előtt sem voltak az egyes német államok jobban összekötve, mint amennyire Német- és Franciaország most van.

 

A két szerző persze tisztában van azzal, hogy a tényleges föderációig vezető út „még hosszú”, alapvetően két olyan témakört látnak, amelynek megítélése jelentősen eltér a Rajna két oldalán: a németek atomellenes politikája (amit Párizs bizonyosan nem akarna egy közös föderációban látni), valamint a francia „posztkoloniális” politika Afrikában (amivel pedig Berlin nem tudna azonosulni).

 

A két szerző szerint az első lépés az lehetne a közös állam felé, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában a francia állandó helyet egy francia-német állandó hely – „Európa hangjaként” – váltaná fel.

 

NYITÓKÉP: Francia elnöki hivatal

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A belarusz ellenzéki vezető úgy látja: Belaruszban eszkalálódik a helyzet, ezért az országoknak gyorsan kellene cselekedni. Cihanouszkaja nem látja értelmét a hazatérésnek.

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás