Tíz napra rövidül a rákdiagnosztika határideje Budapesten

Októbertől tíz nap alatt diagnosztizálni kell a daganatgyanús betegeket: erre kötelezi az egészségügyi szolgáltatókat a fővárosi önkormányzat azért cserébe, hogy hozzájuk vágja a CT- és MR-berendezések kapacitásnövelésére azt a pénzt, amit a fővároshoz meg a kormány vágott hozzá. De hogyan rövidülnek ettől a várólisták, és mitől lesz jobb a többi budapesti páciensnek is?

Habár a média leginkább attól hangos, ha a kormány és a főváros egymásnak feszül valami miatt, azért akadnak üdítő kivételek. Havasi Gábor, a fővárosi önkormányzat egészségügyi tanácsnoka szerint erre példa az a megállapodás, aminek köszönhetően Budapest októbertől kezdődően növelni tudja a daganatgyanús megbetegedésekre fordított kapacitását, és így

– erről beszélt a momentumos politikus egy, az önkormányzat által szervezett háttérbeszélgetésén, amin az Azonnali is részt vett.

Ez már csak azért is fontos, mert a rákos daganatok viszonylag gyorsan képezhetnek áttéteket, és erre szinte minden ráktípus képes: ekkor az elsődleges tumor sejtjei továbbterjednek a daganathoz közeli szervekre, szövetekre vagy nyirokcsomókra, így okozva egyrészt még komolyabb zavarokat a szervezetben, másrészt problémát az orvosok számára is, hiszen a több helyen kialakuló daganatokat nagyon nehéz vagy lehetetlen egyszerre kezelni. Ezért

Először: mi ez az egész?

Mint azt Havasi Gábor a háttérbeszélgetésen elmondta, a daganatos megbetegedések (valamint gerinc- és csigolyasérülések, ízületi problémák, vagy csontritkulás) diagnosztizálására használt CT- és MR-vizsgálatokra legfőképpen azért alakulnak ki hosszú várólisták, mert az egészségbiztosítás nem finanszírozza, hogy a rendelkezésre álló gépek nagyobb kapacitással működjenek, nem pedig azért, mert nincs elég eszköz.

Ezért aztán a betegek vagy a magánegészségügyben keresnek gyorsabb, fizetős megoldást, vagy kivárják a sorukat az ingyen vizsgáló intézményekben. (A főváros felmérése szerint Budapesten egy CT-vizsgálat átlagos költsége 40 ezer, egy MR-vizsgálaté pedig 55 ezer forint.) Ráadásul a vonatkozó kormányrendelet csak annyit ír elő, hogy

Ezt az időt szeretné lerövidíteni a főváros azzal, hogy idén októbertől plusz forrást adnak a CT- és MR-gépek nagyobb kapacitású kihasználására, és garantálják, hogy a rákgyanús betegeket hét napon belül kivizsgálják, majd további három napon belül az eredményt is megkapják az érintettek.

Az így csökkenő várólisták eredményeképpen a főváros azzal számol, hogy míg 2019-ben 36 ezer CT-vizsgálatot végeztek a budapesti egészségügyi intézményekben, addig ez a szám idén októbertől egy év alatt majdnem a duplájára, csaknem 68 ezer vizsgálatra fog növekedni. Az MR-vizsgálatok esetében a 2019-es 16 ezres volumen majdnem 26 ezer elvégzett vizsgálatra nőhet.

Havasi Gábor az Azonnali kérdésére hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy ennyi daganatgyanús beteget fognak kivizsgálni Budapesten, hanem a daganatgyanús betegek gyorsabb kivizsgálásának köszönhetően a más betegségek diagnosztizálására sem kell majd olyan sokat várni – ebből származik majd az elvégzett vizsgálatok számának növekedése, aminek pozitív hatásait a nem daganatos megbetegedés miatt kivizsgálásra szorulók is érezni fogják.

Arra az újságírói kérdésre, hogy fog-e emiatt növekedni a feleslegesen elvégzett vizsgálatok száma, Havasiék nemlegesen választoltak, mondván, hogy az egészségügyi rendszert alapjaiban ez nem változtatja meg, a szakorvosok továbbra is szakmai alapon döntenek majd arról, hogy kit és milyen kivizsgálásra küldenek. A főváros döntése nyomán csupán ez a folyamat gyorsul majd fel.

De miből lesz erre pénz?

Havasi Gábor felvezetőjét a kormány-főváros harc elkerüléséről az ügyben árnyalja, hogy a kapacitásbővítést lehetővé tevő kormányhatározatok még az igazán vitás kérdések, a koronavírus-válság miatti forráselvonások és a Lánchíd ügye előtt születtek: ezek értelmében

aminek keretében Karácsony Gergelyék az egészségügyet fejlesztik.

A teljes önkormányzati ciklusra kapott 50 milliárdot nagyjából egyenlően elosztva – minden évben 10 milliárd forintot – használja fel Budapest. Idén ebből 8,4 milliárdot közvetlenül a kerületek kapnak infrastruktúra-fejlesztésre, és

Kik kapják a pénzt, és mi alapján?

Mint azt a háttérbeszélgetés másik két előadója, Dózsa Csaba és Rékassy Balázs fővárosi egészségpolitikai tanácsadók elmondták, a daganatgyanús betegek kivizsgálásának felgyorsítására szánt összeget kerületenként osztották szét.

Az összegek elosztásakor figyelembe vették a kerületek lakosságszámát, az előző évek daganatos megbetegedéseinek és haláleseteinek számait, valamint a daganatos megbetegedések miatt végzett CT- és MR-vizsgálatok számát is. Kórházigazgatók és szakemberek megkérdezésével azt is felmérték, hogy a fővárosi egészségügyi intézmények mennyivel tudnák növelni a CT- és MR-kapacitásaikat a plusz forrásból.

A legtöbb forrást a kormányzati kétmilliárdból a DK-s László Imre vezette XI. kerület kapja (161 millió forint), a legkevesebb pénz a várólista-csökkentésre a független Bese Ferenc irányította XXIII. kerületnek jut majd (22 millió). 

Havasi Gábor kérdésünkre elmondta: a pénzek elosztásakor nem favorizáltak politikai alapon egyetlen kerületet sem.

Ezt egyébként az adatok is alátámasztják, a fideszes kerületek viszonylag széles skálán mozogva kapnak a kormányzati pénzből, 24,5 milliótól egészen 95 millióig.

Akkor most októbertől minden hipergyors lesz?

Havasi Gábor szerint nem fognak egyik pillanatról a másikra drasztikusan csökkeni a várólisták, mert októbertől csupán egyes egészségügyi szolgáltatókkal kötik meg a plusz forrásról szóló szerződést, ahol ezt közbeszerzés kiírása nélkül meg lehet tenni (bizonyos kórházakkal, vagy a fővárosi egyetemek rendelőivel). Emellett kiírják a közbeszerzéseket is, hogy a magánszolgáltatók vagy a részben a piacról élő intézmények is bekapcsolódhassanak a programba. Azaz

A szerződésben minden egészségügyi szolgáltatónak vállalnia kell, hogy a daganatgyanús betegek kivizsgálásakor tartani fogja a tíznapos határidőt.

NYITÓKÉP: CT berendezés, Brudersohn / Wikimedia Commons