+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. szeptember 8. kedd, 17:02
Októbertől tíz nap alatt diagnosztizálni kell a daganatgyanús betegeket: erre kötelezi az egészségügyi szolgáltatókat a fővárosi önkormányzat azért cserébe, hogy hozzájuk vágja a CT- és MR-berendezések kapacitásnövelésére azt a pénzt, amit a fővároshoz meg a kormány vágott hozzá. De hogyan rövidülnek ettől a várólisták, és mitől lesz jobb a többi budapesti páciensnek is?

Habár a média leginkább attól hangos, ha a kormány és a főváros egymásnak feszül valami miatt, azért akadnak üdítő kivételek. Havasi Gábor, a fővárosi önkormányzat egészségügyi tanácsnoka szerint erre példa az a megállapodás, aminek köszönhetően Budapest októbertől kezdődően növelni tudja a daganatgyanús megbetegedésekre fordított kapacitását, és így

 

a daganatgyanús, budapesti betegek tíz napon belül biztosan kézhez kaphatják majd a diagnózisukat

 

– erről beszélt a momentumos politikus egy, az önkormányzat által szervezett háttérbeszélgetésén, amin az Azonnali is részt vett.

 

Ez már csak azért is fontos, mert a rákos daganatok viszonylag gyorsan képezhetnek áttéteket, és erre szinte minden ráktípus képes: ekkor az elsődleges tumor sejtjei továbbterjednek a daganathoz közeli szervekre, szövetekre vagy nyirokcsomókra, így okozva egyrészt még komolyabb zavarokat a szervezetben, másrészt problémát az orvosok számára is, hiszen a több helyen kialakuló daganatokat nagyon nehéz vagy lehetetlen egyszerre kezelni. Ezért

 

a betegek számára sokszor szó szerint létfontosságú, hogy a lehető leggyorsabban diagnosztizálják őket.

 

Először: mi ez az egész?

 

Mint azt Havasi Gábor a háttérbeszélgetésen elmondta, a daganatos megbetegedések (valamint gerinc- és csigolyasérülések, ízületi problémák, vagy csontritkulás) diagnosztizálására használt CT- és MR-vizsgálatokra legfőképpen azért alakulnak ki hosszú várólisták, mert az egészségbiztosítás nem finanszírozza, hogy a rendelkezésre álló gépek nagyobb kapacitással működjenek, nem pedig azért, mert nincs elég eszköz.

 

Ezért aztán a betegek vagy a magánegészségügyben keresnek gyorsabb, fizetős megoldást, vagy kivárják a sorukat az ingyen vizsgáló intézményekben. (A főváros felmérése szerint Budapesten egy CT-vizsgálat átlagos költsége 40 ezer, egy MR-vizsgálaté pedig 55 ezer forint.) Ráadásul a vonatkozó kormányrendelet csak annyit ír elő, hogy

 

a daganatgyanús betegeket 14 napon belül kell kivizsgálni, arra viszont nincs előírva határidő, hogy a leleteket mikor kell kézhez kapnia a betegnek: ez lehet pár nap, de akár pár hónap is.

 

Ezt az időt szeretné lerövidíteni a főváros azzal, hogy idén októbertől plusz forrást adnak a CT- és MR-gépek nagyobb kapacitású kihasználására, és garantálják, hogy a rákgyanús betegeket hét napon belül kivizsgálják, majd további három napon belül az eredményt is megkapják az érintettek.

 

Az így csökkenő várólisták eredményeképpen a főváros azzal számol, hogy míg 2019-ben 36 ezer CT-vizsgálatot végeztek a budapesti egészségügyi intézményekben, addig ez a szám idén októbertől egy év alatt majdnem a duplájára, csaknem 68 ezer vizsgálatra fog növekedni. Az MR-vizsgálatok esetében a 2019-es 16 ezres volumen majdnem 26 ezer elvégzett vizsgálatra nőhet.

 

Ez összesen mintegy 30 százalékos diagnosztikai kapacitásbővítést jelentene.

 

Havasi Gábor az Azonnali kérdésére hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy ennyi daganatgyanús beteget fognak kivizsgálni Budapesten, hanem a daganatgyanús betegek gyorsabb kivizsgálásának köszönhetően a más betegségek diagnosztizálására sem kell majd olyan sokat várni – ebből származik majd az elvégzett vizsgálatok számának növekedése, aminek pozitív hatásait a nem daganatos megbetegedés miatt kivizsgálásra szorulók is érezni fogják.

 

Arra az újságírói kérdésre, hogy fog-e emiatt növekedni a feleslegesen elvégzett vizsgálatok száma, Havasiék nemlegesen választoltak, mondván, hogy az egészségügyi rendszert alapjaiban ez nem változtatja meg, a szakorvosok továbbra is szakmai alapon döntenek majd arról, hogy kit és milyen kivizsgálásra küldenek. A főváros döntése nyomán csupán ez a folyamat gyorsul majd fel.

 

AZ ORSZÁGOS ONKOLÓGIAI INTÉZET FŐBEJÁRATA A KÉKGOLYÓ UTCÁBAN. FOTÓ: GLOBETROTTER19 / WIKIMEDIA COMMONS

 

De miből lesz erre pénz?

 

Havasi Gábor felvezetőjét a kormány-főváros harc elkerüléséről az ügyben árnyalja, hogy a kapacitásbővítést lehetővé tevő kormányhatározatok még az igazán vitás kérdések, a koronavírus-válság miatti forráselvonások és a Lánchíd ügye előtt születtek: ezek értelmében

 

a főváros – cserébe a kormánynak fontos atlétikai stadion támogatásáért – összesen 50 milliárd forintot kap a kormánytól az Egészséges Budapest Programra,

 

aminek keretében Karácsony Gergelyék az egészségügyet fejlesztik.

 

A teljes önkormányzati ciklusra kapott 50 milliárdot nagyjából egyenlően elosztva – minden évben 10 milliárd forintot – használja fel Budapest. Idén ebből 8,4 milliárdot közvetlenül a kerületek kapnak infrastruktúra-fejlesztésre, és

 

két milliárd forintból szeretnék csökkenteni a CT- és MR-vizsgálatok várólistáit azzal, hogy a daganatgyanús betegek kivizsgálását felgyorsítják.

 

Kik kapják a pénzt, és mi alapján?

 

Mint azt a háttérbeszélgetés másik két előadója, Dózsa Csaba és Rékassy Balázs fővárosi egészségpolitikai tanácsadók elmondták, a daganatgyanús betegek kivizsgálásának felgyorsítására szánt összeget kerületenként osztották szét.

 

Az összegek elosztásakor figyelembe vették a kerületek lakosságszámát, az előző évek daganatos megbetegedéseinek és haláleseteinek számait, valamint a daganatos megbetegedések miatt végzett CT- és MR-vizsgálatok számát is. Kórházigazgatók és szakemberek megkérdezésével azt is felmérték, hogy a fővárosi egészségügyi intézmények mennyivel tudnák növelni a CT- és MR-kapacitásaikat a plusz forrásból.

 

A legtöbb forrást a kormányzati kétmilliárdból a DK-s László Imre vezette XI. kerület kapja (161 millió forint), a legkevesebb pénz a várólista-csökkentésre a független Bese Ferenc irányította XXIII. kerületnek jut majd (22 millió). 

 

Havasi Gábor kérdésünkre elmondta: a pénzek elosztásakor nem favorizáltak politikai alapon egyetlen kerületet sem.

 

Sőt, az egészségügyi tanácsnok kifejezetten büszke arra, hogy az összegek odaítélésekor tisztán szakmai szempontokat vettek figyelembe.

 

Ezt egyébként az adatok is alátámasztják, a fideszes kerületek viszonylag széles skálán mozogva kapnak a kormányzati pénzből, 24,5 milliótól egészen 95 millióig.

 

Akkor most októbertől minden hipergyors lesz?

 

Havasi Gábor szerint nem fognak egyik pillanatról a másikra drasztikusan csökkeni a várólisták, mert októbertől csupán egyes egészségügyi szolgáltatókkal kötik meg a plusz forrásról szóló szerződést, ahol ezt közbeszerzés kiírása nélkül meg lehet tenni (bizonyos kórházakkal, vagy a fővárosi egyetemek rendelőivel). Emellett kiírják a közbeszerzéseket is, hogy a magánszolgáltatók vagy a részben a piacról élő intézmények is bekapcsolódhassanak a programba. Azaz

 

a várólisták – ahogy egyre több és több szereplő kapja meg a plusz forrást erre a célra – fokozatosan fognak rövidülni.

 

A szerződésben minden egészségügyi szolgáltatónak vállalnia kell, hogy a daganatgyanús betegek kivizsgálásakor tartani fogja a tíznapos határidőt.

 

NYITÓKÉP: CT berendezés, Brudersohn / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Legának nem sikerült bevennie az ötven éve vörös Toszkánát, az Öt Csillag az északi régiókban gyakorlatilag eltűnt, a déliekben összeomlott.

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A koronavírus miatt idén hiány volt a külföldi munkaerőből.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás