A litván külügyminiszter szerint az EU cserben hagyja a belaruszokat

Szerző: Galavits Patrik
2020.09.06. 09:36

A litván külügyminiszter szerint az EU tétlensége aláaknázza a közösség külpolitikájának hitelességét, és „konkrét segítség” nyújtását sürgette Belarusznak. A balti államok nem vártak az EU-ra, és maguk büntetik már Lukasenkát és rezsimjét.

A litván külügyminiszter szerint az EU cserben hagyja a belaruszokat

Szombaton mi is írtunk arról, hogy az augusztus 9-i – Aljakszandr Lukasenka regnáló elnök által elcsalt – belarusz választások után Litvániába menekülő ellenzéki vezető, Szvjatlana Tihanovszkaja először kért külső szereplőt arra, hogy avatkozzon be Belaruszban.

Tihanovszkaja felszólította az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy rendkívüli ülésen tűzze napirendre a belarusz helyzetet, valamint

szankciókat szorgalmaz, olyan személyek ellen, akik „elkötelezték magukat a választási csalások és az emberiségellenes bűncselekmények mellett”,

emellett ENSZ-megfigyelőket is szeretne az országban látni, akik dokumentálhatnák az országban történteket. A tüntetőkkel szembeni sokszor brutális hatósági fellépés egyébként már így is ismert.

Újabb üzenet Litvániából

Bár az EU hivatalosan sem ismeri el a belarusz választások eredményét és személyi szankciókat is bevezetett a rendőrség erőszakos fellépése miatt, illetve a civil szektor megerősítése és a koronavírus elleni védekezés érdekében több mint 50 millió euróval segíti az országot, a Tihanovszkajának védelmet nyújtó Litvánia külügyminisztere szerint a közösség eddig vajmi keveset tett.

„Néha túl lassan reagálunk, a cselekvésünk pedig megosztott, és nincs hatása sem a társadalomra, sem a hatalmon lévőkre.

Ha nem tartjuk magunkat a kötelezettségeinkhez, azzal a saját alapjainkat romboljuk” – figyelmeztetett Linas Linkevičius litván külügyminiszter a Financial Times-nak adott interjújában.

Linas Linkevičius litván külügyminiszter / FOTÓ: EU2017EE Estonian Presidency

Hozzátette: hiba lenne, ha az EU hagyná, hogy a belarusz emberek magukra hagyva éreznék magukat a jelenlegi helyzetben, és nem ellensúlyozná az orosz nyomást.

Linkevičius szerint továbbá az EU a balti államok példáját követve sokkal szigorúbb szankciókkal léphetett volna fel Lukasenka és 29 más belarusz vezető ellen.

Észtország, Lettország és Litvánia utazási utazási korlátozásokat vezettek be az általuk a választás elcsalásában és a rendőri erőszak levezénylésében résztvevőnek tartott személyek ellen.

 Az EU határozottabb fellépése talán segíthetne a jelenlegi patthelyzeten: miközben Belaruszban továbbra is tüntetéseken követelik Lunkasenka távozását, aki egyelőre ragaszkodik az erős vezető imidzséhez, addig a hatóságok nemcsak a tüntetők ellen lépnek fel: a Lukasenkával és rezsimjével kapcsolatban többször kritikusan megszólaló belarusz érseket a héten nem engedték vissza lengyelországi útja után az országba, ezzel szinte egyidőben pedig új ellenzéki párt is alakult Maria Kolesnikova vezetésével.

NYITÓKÉP: Franak Viačorka / Twitter

Galavits Patrik
Galavits Patrik az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek