ENSZ-szankciókat sürget Tihanovszkaja Belaruszban

A belarusz ellenzéki vezető nemzetközi megfigyelőket küldene Belaruszba, és az elcsalt választásokban közreműködő tisztviselők ellen is szankciókat szeretne látni az ENSZ részéről.

Pénteken először szólított fel külső szereplőt a belarusz ellenzéki vezető, Szvjatlana Tihanovszkaja arra, hogy valamilyen formában avatkozzon be az augusztus 9-i választás óta rendezetlen belarusz helyzetbe.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök ekkor nyerte meg a hivatalos adatok szerint fölényesen az amúgy bizonyítottan elcsalt elnökválasztást az ellenzéki jelölt Tihanovszkajával szemben, aki a történtek miatt a szomszédos Litvániába kényszerült menekülni. Tihanovszkaja távozása azonban nem fejezte le a tüntetéseket, és az országban óriási kormányellenes tüntetéshullám indult: bár a karhatalom már közel sem lép fel annyira látványosan és brutálisan a demonstrálókkal szemben, mint a megmozdulások kezdetén, azért még most is akadnak megkérdőjelezhető esetek. Pénteken például a minszki Állami Nyelvészeti Intézet zsúfolt folyosóiról vonszoltak el rendőrök az erőszak ellen tüntető diákokat.

Police have detained students of Minsk Linguistic University for singing a Les Miserables song in the university lobby. There is a huge police presence at every university across Belarus to prevent students from gathering.#LukashenkoOut #Belarus pic.twitter.com/lEUE2ielUF

— NEXTA (@nexta_tv) September 4, 2020

ENSZ-megfigyelőket és szankciókat akar látni Tihanovszkaja

Erről a Belarusszal szomszédos Észtország kezdeményezésére összehívott, informális videókonferencián beszélt az ellenzéki vezető az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt. Mint kifejtette, egy nemzet nem lehet egyetlen ember (Lukasenka) hatalmi vágyainak túsza, és a belarusz emberek az ENSZ segítségére szorulnak, hogy véget vethessenek „a kirívó emberi jogsértéseknek és az emberi méltóság cinikus semmibe vételének”.

Ezért aztán az ellenzéki vezető arra kérte az ENSZ-t, hogy

Tihanovszkaja továbbá felszólította az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát (UNHCR), hogy az rendkívüli ülésen foglalkozzon a belarusz helyzettel.

Milyen szankciók vannak érvényben Lukasenkáékkal szemben?

Ha az ENSZ eleget tesz a belarusz ellenzéki vezető kéréseinek, akkor több más szereplőhöz is csatlakozni fog a szankciós politikát illetően. Legelőször – nem meglepő módon – a szomszéd balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia lépett: ők EU-s tagállamként az EU-t beelőzve tiltották meg, hogy Lukasenka és 29 másik belarusz tisztviselő beléphessen az országukba.

Még úgyszint augusztusban lépett az EU is, ami hivatalosan is kijelentette, hogy nem ismeri el az augusztus 9-i választás eredményeit, és újabb szankciókat fognak bevezetni Belarusz magas rangú tisztviselőivel szemben.

Az EU továbbá arról is döntött, hogy 53 millió eurós összeget fog folyósítani az országnak (ebből 50 milliót a koronavírus elleni védekezésre), persze úgy, hogy azt a hatalom ne nyúlhassa le, hanem közvetlenül a belarusz civilek kapják meg.

Az előbbiekhez hasonló szankciókra lehet számítani még az Egyesült Államok részéről, ami szavakban már többször elítélte a Lukasenka-rezsimet, és Kanadával, valamint Nagy-Britanniával közösen is egyeztet a lehetséges szankciókról a belarusz hatalommal szemben.

A belarusz helyzetről további cikkeinket itt olvashatod el.

NYITÓKÉP: Sztrana Dlja Zsiznyi / Facebook