+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. szeptember 5. szombat, 10:11
A belarusz ellenzéki vezető nemzetközi megfigyelőket küldene Belaruszba, és az elcsalt választásokban közreműködő tisztviselők ellen is szankciókat szeretne látni az ENSZ részéről.

Pénteken először szólított fel külső szereplőt a belarusz ellenzéki vezető, Szvjatlana Tihanovszkaja arra, hogy valamilyen formában avatkozzon be az augusztus 9-i választás óta rendezetlen belarusz helyzetbe.

 

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök ekkor nyerte meg a hivatalos adatok szerint fölényesen az amúgy bizonyítottan elcsalt elnökválasztást az ellenzéki jelölt Tihanovszkajával szemben, aki a történtek miatt a szomszédos Litvániába kényszerült menekülni. Tihanovszkaja távozása azonban nem fejezte le a tüntetéseket, és az országban óriási kormányellenes tüntetéshullám indult: bár a karhatalom már közel sem lép fel annyira látványosan és brutálisan a demonstrálókkal szemben, mint a megmozdulások kezdetén, azért még most is akadnak megkérdőjelezhető esetek. Pénteken például a minszki Állami Nyelvészeti Intézet zsúfolt folyosóiról vonszoltak el rendőrök az erőszak ellen tüntető diákokat.

 

 

ENSZ-megfigyelőket és szankciókat akar látni Tihanovszkaja

 

Erről a Belarusszal szomszédos Észtország kezdeményezésére összehívott, informális videókonferencián beszélt az ellenzéki vezető az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt. Mint kifejtette, egy nemzet nem lehet egyetlen ember (Lukasenka) hatalmi vágyainak túsza, és a belarusz emberek az ENSZ segítségére szorulnak, hogy véget vethessenek „a kirívó emberi jogsértéseknek és az emberi méltóság cinikus semmibe vételének”.

 

Ezért aztán az ellenzéki vezető arra kérte az ENSZ-t, hogy

 

vezessen be szankciókat olyan személyek ellen, akik „elkötelezeték magukat a választási csalások és az emberiségellenes bűncselekmények mellett”, illetve hogy a szervezet küldjön az eseményeket dokumentáló, nemzetközi megfigyelőket is az országba.

 

Tihanovszkaja továbbá felszólította az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát (UNHCR), hogy az rendkívüli ülésen foglalkozzon a belarusz helyzettel.

 

Milyen szankciók vannak érvényben Lukasenkáékkal szemben?

 

Ha az ENSZ eleget tesz a belarusz ellenzéki vezető kéréseinek, akkor több más szereplőhöz is csatlakozni fog a szankciós politikát illetően. Legelőször – nem meglepő módon – a szomszéd balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia lépett: ők EU-s tagállamként az EU-t beelőzve tiltották meg, hogy Lukasenka és 29 másik belarusz tisztviselő beléphessen az országukba.

 

Még úgyszint augusztusban lépett az EU is, ami hivatalosan is kijelentette, hogy nem ismeri el az augusztus 9-i választás eredményeit, és újabb szankciókat fognak bevezetni Belarusz magas rangú tisztviselőivel szemben.

 

Hogy pontosan kik ellen foganatosíthat szankciókat az EU, még nem tudni, erről – a Reuters információi szerint – az EU-s külügyminiszterek szeptember 21-i megbeszélésén születhet döntés.

 

Az EU továbbá arról is döntött, hogy 53 millió eurós összeget fog folyósítani az országnak (ebből 50 milliót a koronavírus elleni védekezésre), persze úgy, hogy azt a hatalom ne nyúlhassa le, hanem közvetlenül a belarusz civilek kapják meg.

 

Az előbbiekhez hasonló szankciókra lehet számítani még az Egyesült Államok részéről, ami szavakban már többször elítélte a Lukasenka-rezsimet, és Kanadával, valamint Nagy-Britanniával közösen is egyeztet a lehetséges szankciókról a belarusz hatalommal szemben.

 

A belarusz helyzetről további cikkeinket itt olvashatod el.

 

NYITÓKÉP: Sztrana Dlja Zsiznyi / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás