Szabályszerűen összevásárolta a parlamenti támogatást Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök egy új alkotmánytervezetre, amellyel elterelheti a figyelmet az általa megtestesített, több hónapja tartó bolgár „maffiaállam” elleni ellenzéki tüntetésről. Hogy sikerrel jár-e, erősen kérdéses: a parlament falain kívül már erőszakossá válnak a tüntetések, az EU részéről pedig egyre több a kritika. Mutatjuk, mi történik Szófiában.
Már 57. napja tartanak a kormányellenes tüntetések Bulgáriában, ahol az ellenzék Bojko Boriszov kormányfő és a kormánypártokhoz ezer szálon kötődő Ivan Gesev legfőbb ügyész távozását szeretné elérni – egyelőre sikertelenül. Így bár a Bulgáriát rövid megszakítással több, mint tíz éve irányító Boriszov-kormány maradt, a tömeges ellenzéki tüntetésekben kedd este új elem jelent meg:
Ez fontos fordulópontot jelent, hiszen a „maffiaállam” és az azt megtestesítő Bojko Boriszov ellen megszakítás nélkül már lassan két hónapja tüntetnek tízezrek a bolgár nagyvárosokban, mindeddig dominánsan békés módszerekkel próbálva elérni a kormány lemondását.
Kedden éjjel viszont több tüntető is erőszakosan lépett fel a rendőrökkel szemben Szófiában, a rendőrség úgy nyilatkozott, macskakövekkel, csövekkel, palackokkal, sőt, Molotov-koktélokkal is rátámadtak a hatóságokra, akik tömeges letartóztatásokkal válaszoltak. 126 embert tartóztattak le, a belügyminiszter Hriszto Terzijszki szerint pedig közülük 62-en bűnözői háttérrel rendelkeznek, 35-en pedig még csak nem is szófiai lakosok.
A tüntetéseken megsérült 80 rendőr és számos ellenzéki tüntető is, intenzív kórházi kezelésre pedig 38 ember szorult. Miért fordult tehát erőszakosabbá az egyre hosszabbra nyúló bolgár belpolitikai válság, és egyáltalán: ki tehet az erőszakról?
Új alkotmány, amit senki sem kért
Az eszkaláció egyik fő oka az új alkotmánytervezet, amelyet a kormánypártok – vagyis a Boriszov-féle GERB, valamint két szélsőjobbos koalíciós partnere terjesztett be a parlament elé. Már ez sem ment egyszerűen: egy új alkotmánytervezethez a 240 fős parlamentben legalább 121 fős támogatást kell szerezni. Ilyen sok szavazata Boriszovnak nincsen, így a szélsőjobbos képviselőkre is szüksége volt, márpedig a szélsőjobbnak kemény követelései voltak, amelyet szeretnének az új alkotmányban látni: például az, hogy állítsák vissza Bulgáriában a kötelező sorkatonaságot, vagy az, hogy azok számára írjanak elő kötelező részvételt a választásokon, akik legalább 16 éves korukig tanultak –
De miért is váltott ki ilyen komoly indulatokat a több hónapja tüntető ellenzékiek körében egy új alkotmányterv? Röviden azért, mert senki nem kérte. Milanov Viktor Bulgária-szakértő Boriszov terveiről az Azonnalinak úgy nyilatkozott: Boriszov az alkotmányozási terveivel a végsőkig próbálja a hatalmát átemelni, „ez a pofátlan, csakazértis hatalmon maradunk-hozzáállás” pedig új lendületet adott a nyár végére lelankadó kormányellenes tüntetéseknek. Vagyis az alkotmányozó tervek bejelentésével a tüntetők azt érezhették, hogy ha csak egyszerűen tüntetnek, azzal semmit nem fognak elérni – ennél többre van szükség.
A politikai napirend alakítása feletti kontrollt elveszítő Boriszovnak márpedig úgy kellett egy új ötlet, mint egy falat kenyér: rendszerének legitimitása a több hónapja tartó tüntetések miatt megroskadt. Mind pártja, mind személyes népszerűsége összezsugorodott, és már az is kérdéses, hogy egy ilyen háttérrel a kormánya ki tudja-e húzni egyáltalán a jövő tavaszi parlamenti választásokig. Az alkotmányozással Boriszov tehát elsősorban időt nyert: novemberig két hónapja van arra, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés kiírásához szükséges kétharmados parlamenti többséget megszerezze.
Az ország, ahol az alkotmány nem játék
Bulgáriában alkotmányt módosítani brutálisan nehéz és macerás folyamat: ahhoz, hogy valaki új alkotmányterveket terjesszen be, feles többséget kell felmutatnia a parlamentben – ezt sikerült most nehézkesen összehoznia Boriszovnak. Ezt követően a parlamenti kétharmad felhatalmazást adhat egy alkotmányozó nemzetgyűlési választás kiírására.
Márpedig az alkotmányozó nemzetgyűlés összetétele nem azonos a parlamentével, 240 helyett már 400 tagja van, és végső soron az új alkotmányról ők szavaznak – emiatt bárki,
melynek a végén a 400 fős nemzetgyűlésben is kétharmados többségre van szükség. Milanov Viktor szerint a megtépázott népszerűségű kormányfő ezzel már nem tud majd megbirkózni – eleve, az új alkotmánytervezetet csupán 10 nap alatt írták meg, és így is hemzseg a jogértelmezési hibáktól, a kétharmados többséget pedig csak úgy tudná a nemzetgyűlés kiírásához összehozni, ha saját pártján és a szélsőjobbon kívül a tervekre több marginális szatellitpárt és a hatalomba mélyen beivódott, török kisebbségi DPSZ is megszavazná.
Ez szinte lehetetlen küldetés – ecsetelte az elemző Azonnalinak –, hiszen ehhez rengeteg, sokszor egymással ellentétes követelést kéne egy új alkotmányba besűríteni. A szélsőjobbos VMRO-BND (Belső Macedón Forradalmi Szervezet) párt például azt szeretné beszuszakolni az új alkotmányba, hogy – például orosz és török mintára – növeljék az elnöki jogköröket, míg értelemszerűen ez sem a Boriszov-párt, sem a török kisebbségiek érdekében nem áll érdekében. A török kisebbségi párt szintén élből leszavazná a parlament létszámának megfelezésére irányuló terveket, hiszen ezzel pont a török kisebbségi DPSZ mandátumszáma esne le nagyon. Így a kormányfő a szélsőjobbot csak úgy volt képes megbékíteni, hogy bár a követeléseiket nem írta bele az alkotmánytervezetbe, megígérte, hogy azokat népszavazásra írja ki.
Az eleinte vonakodó szélsőjobboldali pártot, a Volját (Akarat) és a gyógyszerbizniszen nagyon meggazdagodó oligarchát, a pártot elnöklő Veszelin Mareskit ráadásul Boriszov a szó szoros értelmében kénytelen volt lefizetni: Milanov Viktor arról beszélt, hogy bolgár sajtóértesülések szerint alapos gyanú áll fenn, hogy
Ki radikalizál?
Így jutottunk el tehát kedd estig, amikor is a kormányzati tervekre válaszul erőszakossá váltak a tüntetések. Olyan kérdés ez, ahol nincsenek egyértelműen jók és rosszak: tény, hogy a tüntetők között sok erőszakos elem is feltűnt, repültek a Molotov-koktélok és az utcakövek. A rendőrség Szófiában a tüntetések két kultikus helyszínén is felszámolt hajnal 3 körül ellenzéki kitelepüléseket arra hivatkozva, hogy az oda felállított sátrakban Molotov-koktélokat tartanak. De az is tény, hogy a tüntetések arcélét továbbra sem a tömeges erőszak határozza meg, ráadásul Milanov Viktor arról is beszélt: a rendőrök oldalán is ki lehetett szúrni nem megengedett fegyvereket, paprikaspréket, így provokáció mindkét oldalon történt.
A kérdés, hogy ezt ki kire próbálja rákenni. A Boriszov-féle GERB például a kormányfő nagy ellenfelét, Rumen Radev államfőt látja a radikalizáció mögött. Az egyik kormánypárti képviselő, Toma Bikov például arról beszélt: a kormány már csak a keddi események miatt sem mondhat le, „mert ha ilyen történik, az azt jelentené, hogy egy bűnözői kontingens ezentúl bármelyik kormányt megbuktathatja”. „Radev a tüntetések radikalizációját követelte szerdán, és tapasztaltuk, mihez vezethet ez” – ecsetelte.
A valóság azonban az, hogy Radev semmiféle radikalizációt nem követelt, csupán az alkotmányozó tervek elvetésére sürgette a képviselőket.
– fogalmazott Radev szerdán, aki nemcsak ezt, hanem Boriszov és a kormány lemondását, valamint új, előrehozott választások kiírását is sürgette.
Lefizetésverseny
De egy új kormány és egy előrehozott választás miért is jönne jól az államfőnek? Egyrészt azért, mert a megcsappant népszerűségű GERB a jelenlegi koalíciós partnereivel szinte kizárt, hogy kormányt tudna alakítani. Másrészt viszont, ha idő előtt lemond a kormány, és előrehozott választást írnak ki, akkor az államfő jogosult egy ügyvivő kormány kinevezésére. Milanov Viktor az Azonnalinak arról beszélt, ezzel az államfő a saját szocialistáit ültethetné hatalomba.
Ez az a forgatókönyv, amit Boriszov minden áron szeretne elkerülni, a kormányfő lehetőségei viszont igen korlátozottak. Ha úgy tetszik, az alkotmányozó tervekkel Boriszov mindent egy lapra tett fel: vagy sikerül kiírni az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat, vagy kénytelen lesz belemenni egy új, ügyvivő kormány létrehozásába.
Milanov Viktor szerint az első – és Boriszov számára kényelmesebb – forgatókönyvhöz elsősorban a török kisebbségi DPSZ-re van szüksége, akik bár papíron ellenzékiek, a Boriszov-kormány összes fontosabb kezdeményezését támogatták eddig. Mivel viszont a szélsőjobbos pártok meredek követelései ellentétesek a törökök érdekeivel,
Ha viszont nem sikerül a lefizetés, akkor is a DPSZ kerül pozícióba: Milanov szerint ebben az esetben valószínű lenne egy szakértői kormány létrehozása velük – ezzel a DPSZ régi célja válna valóra, hiszen újból kormányzati pozícióba kerülhetnének a bolgár mélyállamban már így is fontos pozíciókkal bíró török kisebbségiek.
Ráadásul ezután már Boriszov úgy tudná felépíteni a GERB-et, hogy az a jövő tavaszi választások után a török kisebbségiekkel össze tudjon fogni, mivel a Boriszov-pártnak nélkülük kormányzóképes többsége semmiképp nem lenne. A közös cél viszont: minél távolabb tartani Rumen Radevet a hatalomtól – ecsetelte Milanov Viktor.
Elkerülni a pofonokat
Boriszovnak a Bulgária-szakértő szerint viszont egy újabb problémával is szembe kell néznie. A kormányfő ugyanis eddig mindig beállt az EU fősodratú irányvonala mögé, amiért cserébe Brüsszelből is szemet hunytak az elég oligarchikus és korrupt bolgár viszonyok felett. Ez a hallgatólagos megállapodás sokáig tudott működni, azonban a több hónapja tartó belpolitikai válság okán elkezdtek szaporodni a brüsszeli kritikák a Boriszov-kormány ellen: Milanov Viktor rávilágított, különböző meghallgatásokon az európai parlamenti szakbizottságok is „egyre többször grillezik” a bolgár kormányt, a szófiai helyzet pedig a Boriszovval szoros szövetséges Berlinnek is egyre kínosabb.
Az, hogy az EU ne mondjon semmit, már csak a belarusz tüntetésekre adott – legalábbis retorikailag – kemény uniós válasz után sem fenntartható. Milanov szerint ugyanis
Azonban az továbbra is elég valószínűtlen, hogy a fentiek ellenére a Fideszhez hasonlóan felfüggesztenék a GERB tagságát az Európai Néppártban, hiszen Boriszov továbbra is kínosan ügyel arra, hogy a nyugati érdekeknek megfeleljen, a belpolitikában pedig nagyon népszerű EU-t és Németországot ne támadja.
„Nyugatról azért sem támadták eddig Boriszovot és a bolgár kormányt, mert Brüsszel felé Boriszov nem folytatott ellenséges ideológiát, és a jövőben sem várható, hogy ideológiai alapon válaszolnának Szófiából az uniós bírálatokra” – fejtette ki Milanov Viktor, aki szerint ezért sem valószínű, hogy a Boriszov-párt ellentámadásba lendülne a megszaporodó uniós bírálatokra válaszolva. Az elemző szerint így Boriszov, ha nem is viseli, de leginkább elkerüli a nyugatról érkező pofonokat, vagyis ha van egy Bulgáriával kapcsolatos meghallgatás, akkor arra vagy nem megy el, vagy egyáltalán nem kommentálja azt.
BORÍTÓKÉP: Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök / Európai Tanács (2019)
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.