+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. szeptember 4. péntek, 13:07
Szabályszerűen összevásárolta a parlamenti támogatást Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök egy új alkotmánytervezetre, amellyel elterelheti a figyelmet az általa megtestesített, több hónapja tartó bolgár „maffiaállam” elleni ellenzéki tüntetésről. Hogy sikerrel jár-e, erősen kérdéses: a parlament falain kívül már erőszakossá válnak a tüntetések, az EU részéről pedig egyre több a kritika. Mutatjuk, mi történik Szófiában.

Már 57. napja tartanak a kormányellenes tüntetések Bulgáriában, ahol az ellenzék Bojko Boriszov kormányfő és a kormánypártokhoz ezer szálon kötődő Ivan Gesev legfőbb ügyész távozását szeretné elérni – egyelőre sikertelenül. Így bár a Bulgáriát rövid megszakítással több, mint tíz éve irányító Boriszov-kormány maradt, a tömeges ellenzéki tüntetésekben kedd este új elem jelent meg:

 

mind a rendőrök, mind a tüntetők oldaláról megjelent az erőszak.

 

Ez fontos fordulópontot jelent, hiszen a „maffiaállam” és az azt megtestesítő Bojko Boriszov ellen megszakítás nélkül már lassan két hónapja tüntetnek tízezrek a bolgár nagyvárosokban, mindeddig dominánsan békés módszerekkel próbálva elérni a kormány lemondását.

 

Kedden éjjel viszont több tüntető is erőszakosan lépett fel a rendőrökkel szemben Szófiában, a rendőrség úgy nyilatkozott, macskakövekkel, csövekkel, palackokkal, sőt, Molotov-koktélokkal is rátámadtak a hatóságokra, akik tömeges letartóztatásokkal válaszoltak. 126 embert tartóztattak le, a belügyminiszter Hriszto Terzijszki szerint pedig közülük 62-en bűnözői háttérrel rendelkeznek, 35-en pedig még csak nem is szófiai lakosok.

 

 

A tüntetéseken megsérült 80 rendőr és számos ellenzéki tüntető is, intenzív kórházi kezelésre pedig 38 ember szorult. Miért fordult tehát erőszakosabbá az egyre hosszabbra nyúló bolgár belpolitikai válság, és egyáltalán: ki tehet az erőszakról?

 

Új alkotmány, amit senki sem kért

 

Az eszkaláció egyik fő oka az új alkotmánytervezet, amelyet a kormánypártok – vagyis a Boriszov-féle GERB, valamint két szélsőjobbos koalíciós partnere terjesztett be a parlament elé. Már ez sem ment egyszerűen: egy új alkotmánytervezethez a 240 fős parlamentben legalább 121 fős támogatást kell szerezni. Ilyen sok szavazata Boriszovnak nincsen, így a szélsőjobbos képviselőkre is szüksége volt, márpedig a szélsőjobbnak kemény követelései voltak, amelyet szeretnének az új alkotmányban látni: például az, hogy állítsák vissza Bulgáriában a kötelező sorkatonaságot, vagy az, hogy azok számára írjanak elő kötelező részvételt a választásokon, akik legalább 16 éves korukig tanultak –

 

így mesterségesen csökkentve az oktatási rendszerből legkorábban kikerülők súlyát a választásokon.

 

De miért is váltott ki ilyen komoly indulatokat a több hónapja tüntető ellenzékiek körében egy új alkotmányterv? Röviden azért, mert senki nem kérte. Milanov Viktor Bulgária-szakértő Boriszov terveiről az Azonnalinak úgy nyilatkozott: Boriszov az alkotmányozási terveivel a végsőkig próbálja a hatalmát átemelni, „ez a pofátlan, csakazértis hatalmon maradunk-hozzáállás” pedig új lendületet adott a nyár végére lelankadó kormányellenes tüntetéseknek. Vagyis az alkotmányozó tervek bejelentésével a tüntetők azt érezhették, hogy ha csak egyszerűen tüntetnek, azzal semmit nem fognak elérni – ennél többre van szükség.

 

A politikai napirend alakítása feletti kontrollt elveszítő Boriszovnak márpedig úgy kellett egy új ötlet, mint egy falat kenyér: rendszerének legitimitása a több hónapja tartó tüntetések miatt megroskadt. Mind pártja, mind személyes népszerűsége összezsugorodott, és már az is kérdéses, hogy egy ilyen háttérrel a kormánya ki tudja-e húzni egyáltalán a jövő tavaszi parlamenti választásokig. Az alkotmányozással Boriszov tehát elsősorban időt nyert: novemberig két hónapja van arra, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés kiírásához szükséges kétharmados parlamenti többséget megszerezze.

 

MILANOV VIKTOR BULGÁRIA-SZAKÉRTŐ, BALKÁN-KUTATÓ. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Az ország, ahol az alkotmány nem játék

 

Bulgáriában alkotmányt módosítani brutálisan nehéz és macerás folyamat: ahhoz, hogy valaki új alkotmányterveket terjesszen be, feles többséget kell felmutatnia a parlamentben – ezt sikerült most nehézkesen összehoznia Boriszovnak. Ezt követően a parlamenti kétharmad felhatalmazást adhat egy alkotmányozó nemzetgyűlési választás kiírására.

 

Márpedig az alkotmányozó nemzetgyűlés összetétele nem azonos a parlamentével, 240 helyett már 400 tagja van, és végső soron az új alkotmányról ők szavaznak – emiatt bárki,

 

aki Bulgáriában új alkotmányt akar, egy többhónapos, elhúzódó, buktatókkal és politikai kompromisszumokkal teli folyamattal kell számolnia,

 

melynek a végén a 400 fős nemzetgyűlésben is kétharmados többségre van szükség. Milanov Viktor szerint a megtépázott népszerűségű kormányfő ezzel már nem tud majd megbirkózni – eleve, az új alkotmánytervezetet csupán 10 nap alatt írták meg, és így is hemzseg a jogértelmezési hibáktól, a kétharmados többséget pedig csak úgy tudná a nemzetgyűlés kiírásához összehozni, ha saját pártján és a szélsőjobbon kívül a tervekre több marginális szatellitpárt és a hatalomba mélyen beivódott, török kisebbségi DPSZ is megszavazná.

 

Ez szinte lehetetlen küldetés – ecsetelte az elemző Azonnalinak –, hiszen ehhez rengeteg, sokszor egymással ellentétes követelést kéne egy új alkotmányba besűríteni. A szélsőjobbos VMRO-BND (Belső Macedón Forradalmi Szervezet) párt például azt szeretné beszuszakolni az új alkotmányba, hogy – például orosz és török mintára – növeljék az elnöki jogköröket, míg értelemszerűen ez sem a Boriszov-párt, sem a török kisebbségiek érdekében nem áll érdekében. A török kisebbségi párt szintén élből leszavazná a parlament létszámának megfelezésére irányuló terveket, hiszen ezzel pont a török kisebbségi DPSZ mandátumszáma esne le nagyon. Így a kormányfő a szélsőjobbot csak úgy volt képes megbékíteni, hogy bár a követeléseiket nem írta bele az alkotmánytervezetbe, megígérte, hogy azokat népszavazásra írja ki.

 

Az eleinte vonakodó szélsőjobboldali pártot, a Volját (Akarat) és a gyógyszerbizniszen nagyon meggazdagodó oligarchát, a pártot elnöklő Veszelin Mareskit ráadásul Boriszov a szó szoros értelmében kénytelen volt lefizetni: Milanov Viktor arról beszélt, hogy bolgár sajtóértesülések szerint alapos gyanú áll fenn, hogy

 

közvetlenül Mareski cégeire írtak ki egy gyanús koncessziós jogot a bolgár tengerpart egy eddig érintetlen részére, ez pedig már elég volt a hat „konstruktív ellenzéki” képviselő „megvásárlására”.

 

Ki radikalizál?

 

Így jutottunk el tehát kedd estig, amikor is a kormányzati tervekre válaszul erőszakossá váltak a tüntetések. Olyan kérdés ez, ahol nincsenek egyértelműen jók és rosszak: tény, hogy a tüntetők között sok erőszakos elem is feltűnt, repültek a Molotov-koktélok és az utcakövek. A rendőrség Szófiában a tüntetések két kultikus helyszínén is felszámolt hajnal 3 körül ellenzéki kitelepüléseket arra hivatkozva, hogy az oda felállított sátrakban Molotov-koktélokat tartanak. De az is tény, hogy a tüntetések arcélét továbbra sem a tömeges erőszak határozza meg, ráadásul Milanov Viktor arról is beszélt: a rendőrök oldalán is ki lehetett szúrni nem megengedett fegyvereket, paprikaspréket, így provokáció mindkét oldalon történt.

 

BOLGÁR ZÁSZLÓ LÓG AZ ELLENZÉKI TÜNTETÉSEK EGYIK FŐ SZIMBÓLUMÁVÁ VÁLÓ SASOK HÍDJÁNÁL. FOTÓ: DA BULGARIA / FACEBOOK

 

A kérdés, hogy ezt ki kire próbálja rákenni. A Boriszov-féle GERB például a kormányfő nagy ellenfelét, Rumen Radev államfőt látja a radikalizáció mögött. Az egyik kormánypárti képviselő, Toma Bikov például arról beszélt: a kormány már csak a keddi események miatt sem mondhat le, „mert ha ilyen történik, az azt jelentené, hogy egy bűnözői kontingens ezentúl bármelyik kormányt megbuktathatja”. „Radev a tüntetések radikalizációját követelte szerdán, és tapasztaltuk, mihez vezethet ez” – ecsetelte.

 

A valóság azonban az, hogy Radev semmiféle radikalizációt nem követelt, csupán az alkotmányozó tervek elvetésére sürgette a képviselőket.

 

„Nem az új alkotmány hiánya miatt mentek az emberek az utcára, hanem a vezetés moráljának hiánya, az államiság eróziója és a korrupció miatt”

 

– fogalmazott Radev szerdán, aki nemcsak ezt, hanem Boriszov és a kormány lemondását, valamint új, előrehozott választások kiírását is sürgette.

 

Lefizetésverseny

 

De egy új kormány és egy előrehozott választás miért is jönne jól az államfőnek? Egyrészt azért, mert a megcsappant népszerűségű GERB a jelenlegi koalíciós partnereivel szinte kizárt, hogy kormányt tudna alakítani. Másrészt viszont, ha idő előtt lemond a kormány, és előrehozott választást írnak ki, akkor az államfő jogosult egy ügyvivő kormány kinevezésére. Milanov Viktor az Azonnalinak arról beszélt, ezzel az államfő a saját szocialistáit ültethetné hatalomba.

 

Ez az a forgatókönyv, amit Boriszov minden áron szeretne elkerülni, a kormányfő lehetőségei viszont igen korlátozottak. Ha úgy tetszik, az alkotmányozó tervekkel Boriszov mindent egy lapra tett fel: vagy sikerül kiírni az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat, vagy kénytelen lesz belemenni egy új, ügyvivő kormány létrehozásába.

 

Milanov Viktor szerint az első – és Boriszov számára kényelmesebb – forgatókönyvhöz elsősorban a török kisebbségi DPSZ-re van szüksége, akik bár papíron ellenzékiek, a Boriszov-kormány összes fontosabb kezdeményezését támogatták eddig. Mivel viszont a szélsőjobbos pártok meredek követelései ellentétesek a törökök érdekeivel,

 

Boriszov számára nem maradt más, mint hogy „anyagi úton győzze meg” a DPSZ-t, akik így cserébe összehoznák a kétharmadot az alkotmányos tervekhez.

 

Ha viszont nem sikerül a lefizetés, akkor is a DPSZ kerül pozícióba: Milanov szerint ebben az esetben valószínű lenne egy szakértői kormány létrehozása velük – ezzel a DPSZ régi célja válna valóra, hiszen újból kormányzati pozícióba kerülhetnének a bolgár mélyállamban már így is fontos pozíciókkal bíró török kisebbségiek.

 

Ráadásul ezután már Boriszov úgy tudná felépíteni a GERB-et, hogy az a jövő tavaszi választások után a török kisebbségiekkel össze tudjon fogni, mivel a Boriszov-pártnak nélkülük kormányzóképes többsége semmiképp nem lenne. A közös cél viszont: minél távolabb tartani Rumen Radevet a hatalomtól – ecsetelte Milanov Viktor.

 

RADEV ÁLLAMFŐNEK (BALRA) ÉS BORISZOV KORMÁNYFŐNEK (JOBBRA), A BOLGÁR POLITIKA KÉT NAGY ELLENSÉGÉNEK NINCS SOK KÖZÖS KÉPÜK. EZ IS A BOLGÁR EU-ELNÖKSÉG MEGNYITÓJÁN KÉSZÜLT, DE JEAN-CLAUDE JUNCKER ELŐZŐ BIZOTTSÁGI ELNÖK AZÉRT KÖZÉJÜK ÜLT. FOTÓ: EURÓPAI TANÁCS (2018)

 

Elkerülni a pofonokat

 

Boriszovnak a Bulgária-szakértő szerint viszont egy újabb problémával is szembe kell néznie. A kormányfő ugyanis eddig mindig beállt az EU fősodratú irányvonala mögé, amiért cserébe Brüsszelből is szemet hunytak az elég oligarchikus és korrupt bolgár viszonyok felett. Ez a hallgatólagos megállapodás sokáig tudott működni, azonban a több hónapja tartó belpolitikai válság okán elkezdtek szaporodni a brüsszeli kritikák a Boriszov-kormány ellen: Milanov Viktor rávilágított, különböző meghallgatásokon az európai parlamenti szakbizottságok is „egyre többször grillezik” a bolgár kormányt, a szófiai helyzet pedig a Boriszovval szoros szövetséges Berlinnek is egyre kínosabb.

 

Az, hogy az EU ne mondjon semmit, már csak a belarusz tüntetésekre adott – legalábbis retorikailag – kemény uniós válasz után sem fenntartható. Milanov szerint ugyanis

 

„farizeus hozzáállás lenne, ha Bulgáriában az ugyanilyen szintű tüntetésekre semmilyen hozzászólás nem születne az EU részéről”.

 

Azonban az továbbra is elég valószínűtlen, hogy a fentiek ellenére a Fideszhez hasonlóan felfüggesztenék a GERB tagságát az Európai Néppártban, hiszen Boriszov továbbra is kínosan ügyel arra, hogy a nyugati érdekeknek megfeleljen, a belpolitikában pedig nagyon népszerű EU-t és Németországot ne támadja.

 

„Nyugatról azért sem támadták eddig Boriszovot és a bolgár kormányt, mert Brüsszel felé Boriszov nem folytatott ellenséges ideológiát, és a jövőben sem várható, hogy ideológiai alapon válaszolnának Szófiából az uniós bírálatokra” – fejtette ki Milanov Viktor, aki szerint ezért sem valószínű, hogy a Boriszov-párt ellentámadásba lendülne a megszaporodó uniós bírálatokra válaszolva. Az elemző szerint így Boriszov, ha nem is viseli, de leginkább elkerüli a nyugatról érkező pofonokat, vagyis ha van egy Bulgáriával kapcsolatos meghallgatás, akkor arra vagy nem megy el, vagy egyáltalán nem kommentálja azt.

 

BORÍTÓKÉP: Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök / Európai Tanács (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás