A szállítmányért éjjel titokban ment a szlovák légierő gépe. Igor Matovič szlovák kormányfő egy hónapja még nagyobb EU-s tagállami fegyelmet sürgetett a keleti vakcinákkal szemben.
Ez egyelőre azt jelenti, pár régióban bezárnak az éttermek három hétre, miután megnőtt a fertőzések száma. A finneknél sokkal jobb az általános járványhelyzet, mint nálunk.
Korrupció miatt.
Schengen az Schengen.
Március 1-jétől a hónap végéig kell hordani a márciuskát: a szokást Erdély egyes részein magyarok is átvették. Mi ez?
Az ellenzék az előválasztási bejelentésében csak a leendő parlamenti frakcióikba beülő civilekről beszél, más pártokról nem. Pálinkásnak van sejtése, hogy ez mennyire szándékos.
Ha ezek az intézkedések sem segítenek, jön a teljes lezárás.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
A kilencvenes években a mečiari Szlovákiából Magyarországra utazni felszabadító élmény volt. A határon való várakozás torokszorító érzése az útlevél-ellenőrzésnél tetőzött, és amikor a határőr intett, hogy mehetünk, az szabályosan katarzisként hatott – legalábbis én gyerekként így éltem meg.
2004-ben, amikor Magyarország és Szlovákia is tagja lett az Európai Uniónak, épp Komáromban tanultam. Révkomárom és Komárom, ez a trianoni határ által kettészakított város sosem szűnt meg teljesen egy városként működni. Ekkor már évek óta együtt szervezte a két város a május elsejei munkaszüneti nap köré a Komáromi Napokat – koncertek, előadások, sportesemények több napon keresztül több helyszínen a határ mindkét oldalán – és 2004-ben a program része volt a két ország uniós csatlakozásának megünneplése is.
Ott voltam április 30-án éjjel a tömegben a komáromi hídfőn, éjfél előtt visszaszámlálás volt, mint szilveszterkor, éjfélkor pedig eufórikus hangulatban sétáltunk fel a hídra és mentünk át Magyarországra.
Gyakran jutnak eszembe apai nagyszüleim, akiknek egészen más tapasztalataik voltak az országhatárokkal. Volt, hogy nem mentek sehova, és mégis átkerültek a határ egyik oldaláról a másikra, volt, hogy az akaratuk ellenére vitték őket, és voltak olyan rokonaim is, akik átszöktek a határon. Közös bennük, hogy teljesen szabadon – ahogy én immár sok éve megtehetem – soha nem léphették át az országhatárt. A nagyszüleim az uniós csatlakozást már nem élték meg, így tőlük már nem tudtam megkérdezni, hogy a huszadik századdal a hátuk mögött jelent-e számukra valamiféle elégtételt ennek a szabadságnak a tudata, de biztos vagyok benne, hogy ők is nagyon örültek volna.
Nekem, aki még nem születtem bele ebbe a szabadságba, legalább részben elégtételt jelentenek a szabad határok azokért a dolgokért, amiket a nagyszüleim generációja átélt, és amiktől én sem tudom függetleníteni magam. Persze nekem is
A határok légiessé válásával egyből mindenki számára a legtermészetesebb hétköznapi dologgá vált az átkelés. Aki ebbe beleszületett, annak azért, aki hozzám hasonlóan részben átélte, hogy ez az állapot mihez képest természetes, annak meg azért
Amikor tavasszal először lezárták a határokat a járvány miatt, azt könnyebb volt elfogadni, hiszen kevesebbet tudtunk a vírusról; az emberek többsége igyekezett maga is tenni a járvány terjedése ellen, és könnyebben elfogadták a korlátozásokat, sokan önként lemondtak a személyi szabadságuk egy részéről.
Mostanra viszont teljesen egyértelmű, hogy a beutazási korlátozások – különösen ennyiféle kivétellel – nem segítik a járvány elleni védekezést. Azok az intézkedések, amik teljesen padlóra küldik a gazdaságot, összességében inkább ártanak.
Semmi nem utal arra, hogy arra kellene számítani, Szlovákia irányából tömegesen fogják behurcolni a vírust.
Ehelyett most gyerekek nem tudnak iskolába járni; emberek nem jutnak el munkába, és egzisztenciák kerülnek veszélybe. Cégeknek, iskoláknak, egészségügyi intézményeknek kell nélkülözniük ingázó alkalmazottaik munkáját; családtagok nem tudják meglátogatni egymást – ráadásul emögött ott ordít az évtizedekig nehezen átjárható határ tapasztalatainak keserűsége.
Olvass még Renczes Ágostontól az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj!
A szállítmányért éjjel titokban ment a szlovák légierő gépe. Igor Matovič szlovák kormányfő egy hónapja még nagyobb EU-s tagállami fegyelmet sürgetett a keleti vakcinákkal szemben.
Ez egyelőre azt jelenti, pár régióban bezárnak az éttermek három hétre, miután megnőtt a fertőzések száma. A finneknél sokkal jobb az általános járványhelyzet, mint nálunk.
Korrupció miatt.
Schengen az Schengen.
Március 1-jétől a hónap végéig kell hordani a márciuskát: a szokást Erdély egyes részein magyarok is átvették. Mi ez?
Az ellenzék az előválasztási bejelentésében csak a leendő parlamenti frakcióikba beülő civilekről beszél, más pártokról nem. Pálinkásnak van sejtése, hogy ez mennyire szándékos.
Ha ezek az intézkedések sem segítenek, jön a teljes lezárás.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.