+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szűcs Donát
2020. szeptember 2. szerda, 11:13
A reggel 9 órás iskolakezdésért indít petíciót a Momentum ifjúsági tagozata. Az ötlet nem új, itthon is sokan felvetették már, hogy a bevett 8 óra helyett kilenckor kéne kezdeni a tanítást az iskolákban. Bár szinte minden érintett támogatja a csúsztatott iskolakezdést, a legtöbb helyen szeptember elsején mégis 8-kor kezdődött a tanítás. Utánajártunk, miért.

A 9 órás iskolakezdés korántsem új ötlet, de a járványhelyzet miatt ismét felmerült, hogy később kéne kezdődnie az első óráknak a magyar iskolákban. A BKK és a budapesti városvezetés még júniusban tett javaslatot a későbbi kezdésre, most pedig a Momentum ifjúsági tagozata, a TizenX indított petíciót az ügy érdekében.

 

A TizenX szerint a középiskolások között megfigyelhető a tendencia, hogy egyre tovább maradnak ébren, és ez a jelenlegi korai iskolakezdés mellett negatívan befolyásolja a teljesítményüket. Béres Péter elnök szerint a koncentráció és a teljesítmény tudományosan megalapozottan javul a 9 órás kezdéssel, ráadásul a depresszió és az elhízás kockázatát is csökkentheti az intézkedés.

 

Bár a Covid-19-járvány és az iskolakezdés kapcsán most Budapest vezetése és a Momentum újra feldobta az ötletet, a magyar sajtóban több cikk is foglalkozott a későbbi iskolakezdéssel az elmúlt években. Magyar alváskutatók és iskolapszichológusok között már 2014-ben konszenzus látszott kialakulni abban, hogy

 

9 óra előtt a diákok agya kevésbé fog, mint a későbbi órákban.

 

A Pénzcentrum 2018-ban megszólaltatta az Emberi Erőforrások Minisztériumát, akik szerint jogi akadálya sincs a dolognak. A főváros és a BKK szerint ráadásul a 9 órás iskolakezdés a közösségi közlekedés zsúfoltságára is részmegoldást nyújthatna, mivel így a diákoknak nem a nagyrészt korábban kezdő dolgozókkal kéne összezsúfolódniuk a buszokon és a vonatokon. 

 

A járvány is ebbe az irányba terelte az iskolákat

 

Burits Eszter egy budai nyolcosztályos gimnáziumban dolgozik angoltanárként.

 

Az Azonnalinak elmondta: teljes mértékben támogatja, hogy kilenckor kezdődjenek az órák, de az intézkedést csak a felsőbb évfolyamokban, nyolcadik osztálytól vezetné be.

 

Burits szerint a gyerekeknek több alvásra lenne szüksége, ráadásul a járvány által kikényszerített távoktatás során egyébként sem kezdtek órákat negyed 10 előtt. A későbbi kezdés a diákok körében nagy sikert aratott, sok pozitív visszajelzés érkezett.

 

Hasonlóan nyilatkozott az Azonnalinak Bárány Balázs budapesti magyar-történelemtanár, az Azonnali állandó szerzője is. Szerinte

 

nyolc órakor még használhatatlanok a gyerekek,

 

másrészt fontos lenne, hogy az önállóan közlekedők elkerüljék a reggeli csúcsot. Bárány elmondta, hogy ötödik és hatodik évfolyamban a gyerekek nagy részét még kísérni kell, nem önállóan közlekednek az iskolába, ezért az ő esetükben kevesebb jelentősége lenne egy kilenc órás kezdésnek.

 

Egy Nyíregyháza-környéki kisvárosban tanító magyar-történelemszakos tanárt is utólértünk az ügyben. Szerinte a 9-kor kezdődő második és a 10-kor kezdődő harmadik órában lehet leghatékonyabban dolgozni a gyerekekkel, ötödik évfolyamtól

 

a reggel 8-kor kezdődő első órában még a rossz gyerekek is túl jól viselkednek.

 

Náluk az ingázás ugyanakkor nem jelent problémát, az önállóan közlekedő gyerekek nagy többsége helyből, biciklivel vagy gyalog jár be az iskolába. A veszélyt inkább a közeli nagyvárosba ingázó gyerekeknél látja, akiknek a fél nyolcra vagy nyolcra járó hivatali dolgozókkal kell együtt utazniuk a zsúfolt járatokon.

 

Imola háromgyerekes budapesti anyuka. Bár ő rugalmas munkája miatt meg tudná oldani, hogy kilencre vigye iskolába a gyerekeket, úgy gondolja, hogy sok családnál nem ilyen egyszerű a helyzet. Sokaknak, akik fél kilencre vagy kilencre járnak dolgozni, problémát okozna, hogyan juttassák el az önállóan közlekedni még nem tudó gyerekeiket az iskolákba. Imola ezért – az angoltanár Buritshoz hasonlóan – csúsztatott kezdést javasolna, az alsós és felsős évfolyamokban eltérő munkarenddel. Az anyuka az alsósok esetében olyan problémát is lát a későbbi kezdéssel, hogy a kisebb diákok egy ilyen rendszerben nem tudnának odaérni a sokszor kora délután, 15 vagy 16 óra körül kezdődő edzéseikre, különóráikra.

 

A pedagógus-szakszervezet is támogatja

 

Telefonon utolértük Szabó Zsuzsát, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökét is. A PSZ – több budapesti iskola fenntartója, az EMMI, és több tankerület képviselői mellett – részt vett a főváros által kezdeményezett megbeszéléseken, ahol a csúsztatott iskolakezdésről egyeztettek.

 

A PSZ teljes mellszélességgel támogatja a kilenc órás iskolakezdést a felsőbb évfolyamok esetében,

 

hiszen így szerintük is elkerülhető lenne a közösségi közlekedés túlterhelése a kora reggeli, hét és nyolc óra közötti idősávban. Szabó rámutatott, hogy

 

a csúsztatott kezdéssel kapcsolatos döntés mindenhol a fenntartók kezében van,

 

hat debreceni iskolában meg is tették az első lépést, és az idei tanévben fél kilenckor kezdik a tanítást. Szabó elmondta, hogy a főváros által kezdeményezett fórumon széles támogatást élvezett az ötlet, budapesti pedagógusaiktól mégis alig érkezett visszajelzés csúsztatott kezdésről. A PSZ-elnök kérdésünkre, hogy ennek mi az oka, a pedagógushiányt és az iskolák újraindítása miatt megnövekedett munkaterhet jelölte meg. Megjegyezte, hogy a tanévindítás egyébként is az egyik legintenzívebb időszak a pedagógusoknak, és úgy gondolja, hogy

 

sok helyen egyszerűen nem maradt kapacitás és idő a kilenc órás kezdés megszervezésére.

 

Tanév közben már nehéz lesz

 

Mivel a tanév szeptember elsején a legtöbb iskolában nyolc órakor indult, a továbbiakban már nehéz lesz az átállás. Az iskolák körül amúgy is rengeteg a bizonytalanság, az esetszámok emelkedését látva az sem biztos, hogy egy-két hónap múlva nem áll vissza a távoktatás, akkor pedig az egész kérdés irrelevánssá válik bizonytalan időre. Az bizonyos, hogy a tanárok támogatnák a konstrukciót, de meglepő módon az Azonnali által megkérdezett diákok megosztottabbak a kérdésben. A belvárosi középiskolások közül sokan – a budapesti anyukához hasonlóan – a délutáni különóráikat és szabadidejüket féltik. 

 

 

Akár kilenc óra, akár nyolc, a kérdést a következő hetekben gyorsan rövidre zárhatja a vírus.

 

A labda a fenntartóknál pattog, azon múlik minden, hogy hányan képesek és hajlandóak meglépni valami olyan, merőben szokatlan dolgot, amiben talán soha nem látott egyetértés mutatkozik.

 

Néhány budapesti és vidéki tankerületnél is rákérdeztünk, hány iskolában vezették be az intézkedést, ha pedig sehol, mi ennek az oka. Az üggyel kapcsolatban írtunk az EMMI sajtóosztályának is, hogy támogathatónak tartják-e a 9 órás kezdést. Ha megérkezik a tankerületek vagy a minisztérium válasza, reakciójukról új cikkben számolunk majd be az Azonnalin. 

 

GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hétfőtől egy hónapon át minden étteremnek, boltnak, bárnak este 6-kor be kell zárnia.

Ezután több alkalommal is fegyvert fogtak a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez.

Romániai román, erdélyi magyar és világpolitika, kultúra, gazdaság és sok minden más is fog szerepelni a romániai magyarság új portálján.

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás