+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2020. augusztus 29. szombat, 18:10
Mi történne, ha egy energiaválság közepén Norvégia leállítaná az olajkitermelést, és az oroszok az EU beleegyezésével megszállnák a skandináv országot? Az elmúlt évek legszínvonalasabb geopolitikai sorozatából kiderül.

Néhány éve teljesen véletlenül bukkantam rá az évtized legjobb geopolitikai thrillerére: akkoriban kezdtem el olvasni Jo Nesbø Harry Hole-könyveit, és a Wikipédiát böngésztem, hogy kiderítsem, a krimisorozaton kívül írt-e még esetleg mást is.

 

Már Nesbø krimijeiben is állandóan jelen voltak a bűnügyeken és a kőkemény skandináv szoción kívül a politikai hatalmi játszmák, akár a különböző, egymással rivalizáló bűnüldöző szervek között, akár a kormányzat legfelsőbb szintjein, így amikor megtudtam, hogy a norvég író ötlete alapján készítettek egy Okkupert („Megszállva”) című sorozatot, rögtön el is kezdtem nézni.

 

Aki az olajat megpiszkálja, az oroszlán bajszát rángatja

 

Az alapötlet nem túl bonyolult: a közeli jövő fegyveres konfliktusai miatt leáll az olajkitermelés a Közel-Keleten, az Egyesült Államok pedig energiafüggetlenné válik, így gyakorlatilag a hagyományos energiahordozókban gazdag Norvégia válik az európai kontinens egyetlen, létfontosságú energiaszolgáltatójává.

 

Igen ám, csakhogy a skandináv országot épp a Zöld Párt vezeti, élén Jesper Berg miniszterelnökkel (Henrik Mestad), aki legalább annyira karizmatikus, mint amennyire elkötelezett a zöld ügy iránt. Berg az energiaválság közepette is megingathatatlan nézeteiben, és

 

a klímakatasztrófa elkerülésének érdekében leállítja az ország olaj- és gázkitermelését,

 

de közben nem akarja cserbenhagyni Európát sem, terve szerint tóriumot használó atomerőművekkel szolgáltatják majd az energiát a kontinensnek.

 

 

Ez viszont egy hosszabb folyamat, és az Európai Unió türelmetlen a válság közepén, ráadásul a kitermelés leállításával Berg a keleti szomszéd Oroszország tyúkszemére is rálép, ez pedig odáig vezet, hogy

 

miután Berg az Európai Bizottság elnökének felszólítására sem indítja újra az olajszektort, az oroszok az EU nem hivatalos beleegyezésével megszállják a nem EU-tagállam Norvégiát.

 

A megszállás tényét eleinte sok norvég észre sem veszi, mert az egészet egy norvég-orosz energiaügyi együttműködésnek álcázzák, viszont ha a közvélemény meg is téveszthető, a vezető politikusok, a titkosszolgálat és az újságírók előbb-utóbb elkezdik kapiskálni az igazságot.

 

JESPER BERG MINISZTERELNÖK (HENRIK MESTAD) ÉS GRETE SUNDBY ÁLLAMTITKÁR (MARIANNE MØRK LARSEN). FOTÓ: IMDB

 

Onnantól kezdve pedig, hogy a nép megtudja, hogy Norvégia gyakorlatilag elvesztette a függetlenségét, az események teljesen kiszámíthatatlanná válnak, a miniszterelnöknek pedig mindent meg kell tennie azért, hogy nyílt háború nélkül szerezzék vissza elvesztett szuverenitásukat.

 

Huszonnégy részig mindenki orosz megszállás alatt érezheti magát

 

A történet négy fő szálon fut, amik persze rendre összeérnek: a főszereplő Berg mellett elsősorban testőre, a titkosszolga Hans Martin Djupvik (Eldar Skar), az orosz nagykövet Irina Sidorova (Ingeborga Dapkūnaitė), és az oroszokkal hamar üzleti kapcsolatba bonyolodó étteremtulajdonos Bente Norum (Ane Dahl Torp) alakítják az eseményeket.

 

A sorozat legfőbb erénye amellett, hogy egyetlen egy felesleges rész sincs benne, folyamatosan pörög a sztori, az, hogy

 

nemcsak azt nem tudja sohasem a néző, hogy egy-egy politikai gyilkosság vagy terrorcselekmény mögött éppen ki áll, hanem azt sem, hogy kinek szurkoljon, vagy akár csak kivel szimpatizáljon.

 

HANS MARTIN DJUPVIK (ELDAR SKAR) A NORVÉG TITKOSSZOLGÁLAT (PST) FŐHADISZÁLLÁSÁN. FOTÓ: OKKUPERT / OCCUPIED / FACEBOOK

 

Így pedig gyakorlatilag úgy érzi magát, mint aki valódi eseményeket követ: sosincs tisztán jó vagy tisztán rossz, az idealisták is rákényszerülnek olyan döntésekre, amikre senki nem lenne büszke, ahogy az elsőre hataloméhes pszichopatáknak tűnőkről is kiderülhet, hogy teljesen emberi, azonosulható motivációk állnak gaztetteik mögött.

 

Az Okkupertben politikai értelemben vett helyes döntések sincsenek: habár szinte minden norvég közös célja a szuverenitás visszaszerzése, azt különböző utakon próbálják elérni, és

 

nem számít, hogy valaki a fegyveres felkelést vagy épp az oroszokkal való kiegyezést támogatja, ugyanúgy hazaáruló válhat belőle, mint a hazaárulókból nemzeti hős.

 

HARALD VOLD HONVÉDELMI MINISZTER (STIG R. AMDAM) EGY HATÁRŐRREL BESZÉL A NORVÉG-OROSZ HATÁRON. FOTÓ: IMDB

 

A Kreml nem lett nagy rajongója a sorozatnak

 

Úgy tűnik viszont, hogy nem mindenkinek jött le, hogy itt nincs eredendően jó vagy gonosz: az orosz diplomácia ugyanis hiába lett értesítve a sorozatról már a forgatás korai szakaszában, az első évad 2015-ös megjelenése előtt az oslói orosz nagykövet rendesen kiakadt.

 

Vjacseszlav Pavlovszkij akkor azt nyilatkozta az orosz TASS hírügynökségnek, hogy Oroszország az agresszor szerepében lett feltüntetve,

 

a sorozat pedig „a hidegháború legrosszabb hagyományai szerint ijesztgeti a norvég nézőket egy nemlétező keleti fenyegetéssel”.

 

Pavlovszkijt egyébként a nyilatkozat után nagyjából fél évvel menesztette nagyköveti pozíciójából Vlagyimir Putyin orosz elnök (bár arról nem tudni, hogy lenne összefüggés a kettő között), annyiban viszont valamelyest igaza lehetett, hogy a sorozatban szereplő oroszok számos ponton élnek olyan eszközökkel, amiket a híradások szerint a valódi Oroszország sem fél használni:

 

a felségjelzés nélküli orosz speciális egységek külföldi, fegyveres tevékenysége kísértetiesen hasonlít a Krím-félszigetet annektáló „kis zöld emberkék” sztorijára,

 

ahogyan szinte minden évben lepleződnek le az oroszok által befolyásolt európai politikusok is, az orosz titkosszolgálatok pedig a beszámolók szerint rendszeresen zsarolnak meg embereket, vagy akár használnak idegmérget az anyaország politikai céljainak érdekében.

 

IRINA SIDOROVA OROSZ NAGYKÖVET (INGEBORGA DAPKŪNAITĖ), AZ OKKUPERT EGYIK FŐSZEREPLŐJE. FOTÓ: OKKUPERT / OCCUPIED / FACEBOOK

 

A korábban az Azonnalin már bemutatott dán politikai sorozattal, a Borgennel ellentétben reméljük, az Okkupert nem fogja megjósolni egyetlen ország jövőjét sem, de izgalmas gondolatkísérletként és karakterdrámaként érdemes ránézni az eddig három évadot és összesen huszonnégy epizódot megélt sorozatra, aminél nagyobb költségvetésű még soha nem készült a skandináv országban.

 

Az eredetileg a norvég TV2-n futó Okkupert már a Netflixen is elérhető, igaz, egyelőre csak angol felirattal, ami még az esetleg norvégul tudóknak is erősen ajánlott, mert a norvég és az angol mellett oroszul is folynak a párbeszédek a sorozatban.

 

NYITÓKÉP: Jesper Berg (Henrik Mestad) és Hans Martin Djupvik (Eldar Skar) / IMDB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás