+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. augusztus 29. szombat, 16:58
A koronavírus miatti járványügyi intézkedések ellen vonultak szombaton ezrek utcára a német fővárosban. A tüntetést a rendőrségi tiltás ellenére a bíróság engedélyezte. De a rendőrök végül mégis feloszlatták a politikailag nagyon színes társaságot, mert alig tartotta magát valaki is a járványügyi előírásokhoz.

Miközben a járványügyi intézkedések miatt Németországban is számos rendezvényt nem – vagy csak kisebb létszámban – lehet megtartani (a korlátozások tartományonként eltérőek), a gyülekezési szabadság mint politikai alapjog továbbra is elsődlegességet élvez. Éppen ezért kerülhetett sor most szombaton is – ahogy már a megelőző hétvégéken is történt – Berlinben több ezres tüntetésre:

 

a felvonulók, akik között zöldek, szélsőjobboldaliak, oltásellenesek egyaránt vannak, a járványügyi intézkedések ellen tiltakoznak,

 

egyesek egyenesen tagadják, hogy létezne koronavírus.

 

Augusztus elsején majdnem 20 ezer ember vonult már a Querdenken civil szervezet felhívására Berlinben. A csoportosulás jobb- és baloldali rendszerkritikát kever környezetvédelmi és ezoterikus eszmékkel. Az augusztus elsejei tüntetésüket végül a rendőrség Berlinben feloszlatta, mert a résztvevők nem tartották be a megfelelő távolságot és nem hordtak szájmaszkot. A helyzet persze annyiban paradox, hogy a tüntetők éppen ezen intézkedések ellen tüntetnek.

 

Augusztus utolsó szombatjára is bejelentettek felvonulást, amit a berlini rendőrség először nem volt hajlandó emgedélyezni. Végül azonban a berlin-brandenburgi Legfelső Közigazgatási Bíróság jóváhagyta a tüntetést. A szervezők szerint

 

ismét majdnem 20 ezer ember vonult fel

 

– a beszámolók szerint a birodalmi német zászlók mellett orosz, szivárványos vagy békejeles zászlók voltak láthatóak, ami megint csak azt mutatja: politikailag nagyon nehezen elhelyezhetőek a tüntetők. Az USA nagykövetségénél például amerikai zászlókkal tüntettek egy békeszerződés mellett, mert szerintük még nincs lezárva a második világháború.

 

Az tény, hogy a pártok részéről elsősorban a neonáci NPD és a szélsőjobboldali AfD próbálja meg megszerezni magának a témát: az AfD elnöke, Tino Chrupalla, illetve a párt türingiai elnöke, aki a párton belüli neonáci tábor vezéralakja, Björn Höcke is felszólította híveit, hogy menjenek el a szombati tüntetésre.

 

A koronavírus-tagadók egyik fő szószólója Attila Hildmann: a már Nyugat-Berlinben született, török származású, de német nevelőszülőknél nevelkedett szakács

 

vegán életmódtanácsokkal vált ismertté, a járvány kitörése óta azonban különféle összeesküvéselméleteket terjeszt

 

a közösségi médiaoldalain, eleve tagadja a koronavírust, és a majdani oltás megtagadására szólít fel. A szombati tüntetésen ő is jelent volt.

 

ATTILA HILDMANN VEGÁN SZAKÁCS A KORONAVÍRUS-TAGADÓK EGYIK FONTOS ALAKJA, AKI TÖBB TÜNTETÉST IS MÁR SZERVEZETT. FOTÓ: MARCO VERCH / FLICKR

 

Hiába kapták meg azonban az engedélyt, végül a mai tüntetés se végződött másképp, mint az augusztus elsejei: a járványügyi szabályok megsértése miatt a rendőrség idő előtt feloszlatta békésen a tüntetést, a résztvevők közül azonban többeket is, akik sörösüvegeket dobáltak a rendőrök felé, őrizetbe vettek.

 

Már az augusztus elsejei felvonulás után több konzervatív politikus is a szabályozások szigorítását követelte. Armin Schuster, a CDU belügyi politikusa szerint könnyebbé kéne tenni a tüntetések betiltását, feloszlathatóságát, ha egyértelmű, hogy a járványügyi intézkedéseket nem tartják be, szerinte ugyanis a gyülekezési szabadság nem érhet többet, mint azon emberek élete, akiket a járványügyi előírások megszegésével veszélyeztetnek a felvonulók.

 

NYITÓKÉP: Ellentüntetők Berlinben (még egy májusi koronavírus-tagadó megmozdulás ellen) / Kováts Eszter, Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hétfőtől egy hónapon át minden étteremnek, boltnak, bárnak este 6-kor be kell zárnia.

Ezután több alkalommal is fegyvert fogtak a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez.

Romániai román, erdélyi magyar és világpolitika, kultúra, gazdaság és sok minden más is fog szerepelni a romániai magyarság új portálján.

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás