+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Roman Oficinszkij
2020. augusztus 25. kedd, 09:11
Számos tényező alátámasztja, hogy Magyarország megsérti Ukrajna szuverenitását. A szomszédos országok riasztónak tartják Orbán Viktor jobboldali kormányának Nagy-Magyarországról szóló retorikáját. Számára a külföldi magyarok csak választókat, munkaerőt jelentenek, akik a befolyásszerzés és nyomásgyakorlás eszközéül szolgálnak.

Ahhoz, hogy megértsük Közép-Európát, meg kell ismernünk, miként látnak minket szomszédaink. Az Azonnali ezért a szomszédos országokból kért fel vendégszerzőket, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulóján mondják el saját (és talán országuk) Magyarország-képét. Ezúttal Roman Oficinszkij, az Kárpátaljai Felsőfokú Pedagógia Intézet tanára, ungvári politikai elemző mondja el véleményét.

 

+++

 

Az ukránok véleményét a trianoni békediktátummal megcsonkított Magyarországról számos tényező befolyásolja. Ugyanakkor bizonyos társadalmi rétegek és csoportok esetében ez eltérő, függ az iskolai végzettségtől, a foglalkozástól és a lakóhelytől. Kárpátalján (ahol a 137 kilométeres ukrán-magyar államhatár húzódik) a lakosság rálátása a helyzetre másmilyen, mint a több száz, vagy ezer kilométer távolságban lévő ukrán megyék többi részén.

 

A magyar-ukrán viszony dinamikáját vizsgáló kutatók publikációi különböznek az átlagemberek véleményétől, melyet a hírcsatornák formálnak. Egy objektívabb kép kialakításához szociológiai statisztikákra van szükségünk.

 

2015 októberében az ukránok 42 százaléka nevezte barátságos országnak Magyarországot, és csak 4 százaléka ellenségesnek. Öt év elteltével, 2020 januárjában, a mutatók romlottak: az ukránok már csak 12 százaléka tartja barátságosnak,

 

és ugyanennyi ellenségesnek. Magyarország a barátságosnak tartott tizenkét országot rangsoroló listán utolsó előtti helyre csúszott. Lengyelország, az Egyesült Államok, Németország, Fehéroroszország, Franciaország, Szlovákia, Törökország, Moldova, Románia és Kína is megelőzte a listán, az országok közül csak Oroszországot ítélték rosszabbra.

 

2015 októberéig az ukránok 86 százaléka még sohasem járt Magyarországon, azonban többnyire vonzónak találták turizmus és nyaralás szempontjából (41 százalékuk legalábbis). Gazdag kultúrával és történelemmel rendelkező országként tekintettek rá (39 százalék). A korrupció jelenléte ellenére jó életszínvonalú országnak tartották (17 százalék).

 

A megkérdezettek 12 százaléka pedig úgy tekintett Magyarországra, mint amelynek területi követelései vannak Ukrajnával szemben.

 

A frissebb statisztikai adatok hiánya ellenére sem nehéz felismerni az információs tér azon eszközeit, amelyek befolyásolják az ukránokat. Az elmúlt évtizedben Trianon témája (a magyar nemzet egységének helyreállítása) Orbán Viktor bel- és külpolitikájának középpontjában áll. Az állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a külföldi magyarok számára, a szomszédos országok magyar közösségeinek (vállalkozók, tanárok, hallgatók) támogatása, a nyelvi, oktatási, kulturális, politikai, területi autonómia ösztönzése mind alátámasztják ezt. 

 

A magyar állam erősíti befolyásolását Kárpátalján, hogy megszilárdítsa értékeit, azonban ez nyilvánvaló ellenállást vált ki az ukránok oldaláról. Az ukránok számára elfogadhatatlanok a kárpátaljai magyarok és a magyar járás autonómiájáról szóló irányzatok. Nagy felháborodást okozott az ukrán állam által indított új közigazgatási reform: Kárpátaljában tizenhárom járást hatra csökkentettek, meghagyva a beregszászi járást.

 

Többeknek úgy tűnt, hogy ez Budapest kérése miatt vált lehetségessé, de a hiedelmekkel ellentétben a régió egyesítve lett a nagyszőlősi járással. A régi beregszászi járásban az etnikai magyarok domináltak (a teljes népesség 76 százaléka), az újban már kisebbségben vannak (43 százalék). Jelenleg nagy viták folynak, hol legyen a járás adminisztratív központja: Beregszászban vagy Nagyszőlősőn.

 

Kellemetlen érzés fogja el az ukránokat, ha visszanéznek az ukrán-magyar viszonyra.

 

Hiszen hosszú éveken át tartottak a Tisza-melléki járás kialakításáért és a magyar választókörzetek (amelyek jelen voltak az 1998-as és 2002-es parlamenti választásokon) visszaállításért folytatott viták.

 

Számos más tényező szintén alátámasztja, hogy Magyarország megsérti Ukrajna szuverenitását. 2018 októberében a beregszászi magyar konzult persona non gratanak nyilvánították a magyar útlevelek jogellenes kiadása miatt. A szomszédos országok riasztónak tartják Orbán Viktor jobboldali, antiliberális kormányának Nagy-Magyarországról szóló retorikáját.

 

Számára a külföldi magyarok csak választókat, munkaerőt jelentenek, akik a befolyásszerzés és nyomásgyakorlás eszközéül szolgálnak.

 

Az utóbbi évtized folyamán Magyarország több mint 100 ezer ukrán állampolgárnak adott állampolgárságot, melyet többnyire csak tranzitútlevélként használnak munkaszerzés céljából, annak ellenére, hogy a magyar életszínvonal magasabb, mint az ukrán.

 

Az elmúlt évek alatt az ukrán-magyar kapcsolatok egyre mélyebbre süllyedtek. 2018 júliusában Kijev diplomáciai jegyzőkönyvet bocsátott ki, hogy hivatalos magyarázatot követeljen a magyar kormánytól a Kárpátalja fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztos kinevezésével kapcsolatban.

 

Emellett Kijev határozottan elítélte Magyarország beavatkozását Ukrajna belügyeibe a 2019 júliusi választási kampány során. A magyar tisztviselők aktívan, nyílt és rejtett módon támogatták Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét. Annak ellenére, hogy a körzetben jelentős a magyar választók száma, a jelölt csak a második helyen végzett (16 ezer szavazattal, ami a szavazatok 26 százaléka). Etnikai ukrán nyerte meg a választásokat, aki 25 ezer szavazatot kapott, vagyis 40 százalékot.

 

Ezen kívül Ukrajna nem tud szemet hunyni afelett sem, hogy a magyar miniszterelnök, miniszterek, diplomaták, politikusok ösztönzik a kárpátaljai magyarok autonómiáját. Továbbá az ukránok nem hagyják figyelmen kívül azt se, hogy

 

Magyarország polgárháborúnak nevezi Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen.

 

Az utóbbi években az ukrán-magyar viszonyok kiéleződtek. Ennek oka a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény, amely

 

bevezette a kötelező ukrán nyelvtanítást. Ezzel az ukrán állam végre gondoskodott a nemzeti kisebbségek európai modell szerinti integrálásáról.

 

Az Orbán-kormány magyarellenesnek nyilvánította a törvényt, emiatt megakadályozta a NATO-Ukrajna-bizottság miniszteri szintű értekezleteit. A Budapest által finanszírozott kárpátaljai társaságok tisztviselői azzal indokolták a nyelvi bojkottot, hogy az ukrán nyelv ismerete a kisebbség asszimilációjához vezethet. Valójában a törvény megvédi a magyar kisebbséget a nyelvi elszigetelésétől, ami az ukrán társadalom számára elfogadhatatlan.

 

2020 januárjában Kijev a teljes általános középfokú oktatásról szóló törvény elfogadásával eleget tett a Velencei Bizottság oktatási törvényre vonatkozó összes javaslatának. Ukrajna arra számított, hogy Magyarország ezzel abbahagyja a NATO és Ukrajna közötti kapcsolattartás bojkottálását.

 

Azonban Magyarország még mindig gátolja az Ukrajna-NATO-bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait, bár az ukrán magyarok számára ismét garantált az alapfokú anyanyelvi oktatás az állami, önkormányzati és vállalati intézményekben. Továbbá biztosították az ukrán nyelvű tanításra vonatkozó fokozatos áttérést: az ötödik osztályban még csak a tanórák legalább 20 százalékának, a felsőbb osztályokban pedig 60 százalékának kell ukrán nyelven folynia. A magánintézmények általában szabadon választhatják meg az oktatás nyelvét, de kötelesek ukránt tanítani anyanyelvként vagy idegen nyelvként. 

 

Az ukránok figyelemmel követik a magyar-orosz kapcsolatokat is. A hírekből tájékozódnak arról, hogy mennyire egybeesnek Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor nézetei.

 

Orbán Trianon-ellenes szemléletét Putyinnak a Szovjetunió visszaállításával kapcsolatos oroszvilág-narratívájával hasonlítják össze.

 

Orbán kormánya elkötelezett amellett is, hogy (Ukrajnát megkerülve) Oroszországból szállítson földgázt és olajat (Déli Áramlat, Török Áramlat). Továbbá Budapest hallgat a Kreml által ösztönzött külföldi magyarok elleni provokációkról, és szemet huny annak kapcsán, hogy a magyar radikálisok támogatják Krím annektálását.

 

A Trianon előtti Magyarország visszaállítása csak a képzeletben lehetséges. Ehhez helyre kellene állítani a Habsburg Monarchiát.

 

A trianoni trauma miatti veszteségeket (a terület 72 százaléka, a népesség 64 százaléka) az 1867-es térkép alapján kalkulálják. Az Osztrák-Magyar Monarchiát (Transzlajtániát és Ciszlajtániát egyaránt) olyan népek alkották, akik 1918 után a saját nemzetállami programjukat hajtották végre.

 

Lehet-e a mai Európában államhatárokat változtatni revansista mítoszokkal? Ez ma Európában nem lehetséges.

 

Magyarország területe az első és a második világháborúhoz vezető, pusztító liberálisellenes nacionalizmus eredményeként alakult ki.

 

Mindkét esetben Magyarország a vesztesek között volt. Az osztrák-magyar dualizmus idején Kárpátalján magyarosítás zajlott, így a modern kárpátaljai magyarok jelentős része csak harmadik vagy negyedik generációs magyar.

 

Kárpátalja lakosságának több, mint 80 százaléka ma már ukrán, a magyarok állnak a második helyen (12 százalékkal). A kárpátaljai ukránok hosszú történelmi múlttal rendelkeznek: bárhogyan is próbálkozik Orbán Viktor, a magyar államhatár vonala nem fogja elérni sem a Vereckei-hágót, sem az őshazát, az Urál déli részét.

 

Orbán Viktor nacionalista retorikája helyett egy konstruktív együttműködési programra lenne szükség a két nemzet között. A körülmények adottak, különösen az Oroszországgal elhúzódó háború alatt. A magyar állam ukrán katonákat és gyermekeiket kezeli Magyarországon, illetve a

 

magyar kormány költségén kórházat is rekonstruáltak a luhanszki megyében (Valujszke faluban), amelyet korábban orosz szeparatisták pusztítottak el 2015 januárjában.

 

Emellett júniusban ismét ülésezett a magyar-ukrán gazdasági együttműködéssel foglalkozó kormányközi vegyesbizottság hét év kihagyás után. Habár fontos megemlíteni, hogy Magyarország és Ukrajna részesedése egymás külkereskedelmében elenyésző (kb. 3 százalék). Jelenleg a kétoldalú együttműködés folytatódik, olyan közös projekteket terveznek, mint a beregszászi kórház építésének befejezése és a Déda-Beregdaróc határátkelőhely építése. Az együttműködés sikeres és hatékony lehet, ha meghaladjuk a fennálló traumákat.

 

Ukránból fordította Gajdos Renáta. Olvasd vissza itt a vitasorozat többi cikkét!

 

GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás