+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. augusztus 24. hétfő, 16:53
Greta Thunberg németországi mozgalmának egyik alapítója arra buzdít mindenkit: foglalják el a pártokat.

Jakob Blasel, a Greta Thunberg svéd klímaaktivista által létrehozott Fridays for Future-mozgalom egyik németországi alapítója a Die Zeit hetilapnak bejelentette: be akar ülni a német parlamentbe. Mármint nem most rögtön, hanem a következő, 2021-es választáson kér egy helyet a Zöldek pártlistáján. A 19 éves aktivista egyébként három éve maga is tagja a Zöldek schleswig-holsteini tartományi szervezetének.

 

„Ha továbbra is annyi szén-dioxidot bocsátunk ki, mint eddig, masszívan elbukjuk a párizsi klímaegyezményben 2030-ig előírt célokat. Ez azt jelenti, hogy már csak a következő választási ciklusban lesz lehetőségünk meghozni a szükséges törvényeket” – indokolta döntését.

 

Blasel az interjúban magáról a mozgalomról is beszélt. Mint mondta, másfél évvel ezelőtt, az általános iskolás és középiskolás diákok által alapított, péntekenként a tanórákon való részvétel helyett a hatékony klímavédelemért tüntető Fridays for Future életrehívásakor nagyon naivak voltak. „Azt hittük, ha elég hangosan tüntetünk, azonnal megváltoznak a dolgok” – fejtegette. Blasel szerint annyit sikerült ugyan elérniük, hogy a német közvélemény nagy része belássa, hogy a klímaválság egyike a legfenyegetőbb problémáknak ma, viszont a politikát nem sikerült tettekre sarkallniuk. A Merkel-kormány által bejelentett klímacsomag a csőd elismerése az aktivista szerint, mindez őket mára „frusztrált aktivistákká” tette.

 

A Zeit kérdésére, miszerint a politikai pályára lépés egyúttal azt is jelenti-e, hogy elhagyja a süllyedő hajót, az aktivista azt mondta, dehogyis: meggyőződése, hogy akár emiatt is, de a Fridays for Future ismét hangos és domináns lesz. Ehhez arra kéri az aktivistatársait, hogy lépjenek be ők is különböző pártokba, pályázzák meg a választási lista helyeit, a német parlamentben ugyanis „radikális klímaaktivistákra van szükség”.

 

A zöld pártelit idősebb részét alkotó '68-asoknak is beszólt az interjúban a fiatal aktivista, mondván, reméli, hogy nem lesznek olyanok, mint a '68-asok, akik végigmasíroztak az intézményeken, vagy mint a Zöldek, akiknek kezdetben nem volt semmiféle egységesen képviselt gondolatuk arról, hogy mihez kezdjenek magukkal a parlamentben. Megemlítette Joschka Fischer volt zöld külügyminisztert és pártelnököt, akit akadt, hogy saját párttársai dobáltak meg festékbombákkal, mert a párt ideológiája helyett gyakran inkább a kormányzati pozíciójából fakadó pragmatikus álláspontot képviselte. Blasel ehelyett azt ígéri, ő a kellemetlen ember szerepét akarja felvenni, aki meghúz bizonyos vörös vonalakat a párizsi klímaegyezmény betartatása érdekében.

 

Múlt héten egyébként Angela Merkel német kancellár fogadta a Fridays for Future németországi vezetőit és Greta Thunberget Berlinben. Ez a mozgalmon belül rengeteg kritikát váltott ki a kancelláriára nem meghívottak részéről, mondván azon kívül, hogy Merkel készíttethetett pár, PR-célra használható fotót, nem sült ki semmi az egészből.

 

 

CÍMLAPKÉP: Transzparens az FFF tavaly októberi lipcsei demonstrációjáról. A felirat egy szójáték: a „tun” ige azt jelenti, hogy cselekedni, így lesz Angela Merkelből a nem cselekvés Gretája. Fotó: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A román szocdemeknek is kínos politikusok csoportosan átléptek egy román zöldpártba, amit a háttérből egy volt szélsőjobbos politikus mozgat.

Mindkét fél eltökélt, hogy tető alá hozzák a megállapodást, azonban Párizs továbbra se enged London követeléseinek a halászat ügyében.

Mostantól „Eszem-iszom, dínom-dánom” a párt programjának neve, mert a Jobbik „egy bránerre emlékeztető" tagja ezzel a rigmussal cikizi őket.

A bíró szerint az ajánlatot visszautasították, a volt katalán elnök pedig úgy gondolja, hogy megint csak a függetlenségi mozgalmat akarják megfúrni.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás