+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. augusztus 22. szombat, 14:11
Az emberiségnek így is 1,6 Földre lenne szüksége, hogy a természet lépést tarthasson az igényeinkkel, de sikerült három héttel elcsúsztatnunk a túlfogyasztás napját.

A koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozások, határlezárások és megszorítások miatt

 

az emberiség az egy évvel korábbiakhoz képest mintegy 9,3 százalékkal kevesebb földi erőforrást használt fel idén.

 

Ennek köszönhetően a túlfogyasztás napjaként (Earth Overshoot Day) ismert esemény augusztus 22-ig váratott magára. A nemzetközi kutatócsoport, a Global Footprint Network által meghatározott nap azt jelzi, hogy az emberiség mikor használt fel többet a rendelkezésre álló természeti erőforrásokból egy éven belül többet, mint amennyit a Föld újra tudna termelni ugyanennyi idő alatt.

 

Az utóbbi időben ez a nap egyre korábban érkezett el: a kutatócsapat számításai szerint 1970-ben még december végéig kellett várni rá, 2000-ben szeptember 23-áig, tíz évvel később augusztus 7-éig, tavaly pedig már július 29-éig többet használtunk fel a földi erőforrásokból, mint amennyi egyébként rendelkezésünkre állna.

 

Ez a majdnem egy hónapos „csúszás” a legnagyobb, amelyet az 1970 óta tartó mérések óta tapasztaltak a kutatók. Még a 2008-ban kezdődő gazdasági válság is csak öt nappal volt képes későbbre tolni a túlfogyasztás napját.

 

David Lin, a Global Footprint Network munkatársa szerint a koronavírus-járvány miatt az emberiség szén-dioxid-kibocsátása 14,5 százalékkal, a kereskedelmi célú fakitermelés pedig 8,4 százalékkal csökkent idén 2019-hez képest.

 

Ugyanakkor egy másik zöld szervezet, a Friends of Earth egyik vezetője, Mike Childs arra figyelmeztetett, hogy a biztató eredmények a járvány eltűnésével semmibe veszhetnek, ha ugyanúgy folytatjuk a fogyasztást, mint korábban.

 

„Az idei pozitív folyamatok kizárólag a koronavírus miatti korlátozásoknak köszönhetőek.

 

Hacsak nem változtatunk alaposan magunkon, úgy a fogyasztásunk is ugyanolyan, vagy még rosszabb hatással lesz a környezetre a következő években, mint eddig”.

 

NYITÓKÉP: Jonathan Wilkins / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás