+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Polona Sitar
2020. augusztus 21. péntek, 10:04
Mivel Orbán aktívan támogat szlovén gazdasági szereplőket, és a helyi médiát is át akarja formálni, a neve jól ismert Szlovéniában – ő jelenti sajnos ma sokaknak Magyarországot.

Ahhoz, hogy megértsük Közép-Európát, meg kell ismernünk, miként látnak minket szomszédaink. Az Azonnali ezért a szomszédos országokból kért fel vendégszerzőket, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulóján mondják el saját (és talán országuk) Magyarország-képét. Ezúttal Polona Sitar szociológus, a koperi (capodistriai) Tengermelléki Egyetem oktatója mondja el véleményét

 

+ + +

 

Nacionalista körök Szlovéniában egy ideje azt terjesztik: a trianoni szerződés lejárna a 100. évfordulón, és megkezdődne Nagy-Magyarország helyreállítása. Trianon a magyar történelemben érthető okokból katasztrófának számít, mert elvesztette egy békeszerződésben területeinek kétharmadát – így Muravidéket is, ami ma Szlovéniához tartozik. Muravidéken is vannak olyanok, akik várakozással vagy félelemmel készülnek a századik évfordulóra, hátha beigazolódik az, amit Orbán Viktor már régóta ígér: Magyarország nagyságának visszaállítása, amely a mai szerb, román, szlovén, szlovák vagy horvát területek nélkül nem menne.

 

A Magyarországgal határos Muravidék amúgy Szlovénia elfeledett vidéke,

 

Pomurska régió – ahova tartozik – a legfejletlenebb az egész országban, a lakosság nagyrésze még most is a mezőgazdaságból él. A Budapestről érkező gazdasági támogatás tehát nekik tényleg életbevágóan fontos. 2016 óta mindkét ország támogatja gazdaságilag egymás kisebbségeit, magyar részről erre a célre jött létre egy központ Lendvában, amely már az első évben másfél millió eurót osztott szét, az összeg folyamatosan növekszik.

 

Az orbáni pénzekből azonban nem csak a magyar kisebbség részesülhet, mert a lendvai központ pályázatain szlovén vállalkozók is részt vehetnek, márpedig éppen Muraközben, ezen a keleti periférián, szlovén részről is van igény a törődésre.

 

Szlovén parasztok is büszkén mutatják „az Orbán pénzéből” vett új traktorokat, eszközöket.

 

A helyi szlovén lakosság is üdvözli a budapesti pénzekből épült új sportlétesítményeket például. A helyi magyar kisebbség pedig – anélkül, hogy különösebben nacionalista lenne – azon a véleményen van, hogy bár Orbán erős kézzel kormányoz, de az irány megfelelő.

 

Nem kérdéses, hogy miért támogatja Orbán ezen vidéket. Orbán, aki kettős állampolgárságot ad a határon túli magyaroknak (Szlovéniában is sokan felvették), a nacionalista érzelmekkel játszik – néha félreérthető táblaavatásokkal, néha történelmi térképekkel. Noha például a Nagy-Magyarország-térképeket a szlovén politikusok többsége nacionalista tettként utasítják el, a jelenlegi szlovén külügyminisztérium még kommentálni se volt hajandó az orbáni provokációkat, mondván: amíg nincs egyértelmű revizionista lépés, ők történelmi térképekkel nem foglalkoznak.

 

Ez a megengedő hang értelemszerűen összefügg azzal, hogy az ország jelenlegi kormányfője, Janez Janša Orbán jóbarátja. Noha

 

ő maga szlovén nacionalista, a magyar nacionalizmust – ellentétben más országokéval – még sohasem ítélte el.

 

Janša rászorul Orbán támogatására, mert az ő segítségével akar egy orbánihoz hasonló konzervatív-autoriter rendszert kiépíteni. Szlovéniában azonban mind a magyar revizionizmus, mind a Janša-féle orbanizáció jelentős társadalmi ellenállásba ütközik, a társadalom egy jelentékeny része nem akar egy olyan rendszerben élni, amely a magyar Trianon-nosztalgiát utánozná szlovén keretek között.

 

Ezen ellenérzés jele volt, amikor a vezető szlovén baloldali hetilap, a Mladina 2019 márciusában címlapján Orbán társaságában mutatta be az SDS (Szlovén Demokrata Párt, Janša pártja – a szerk.) vezetőit (mindegyikük karlendít), ráadásul egy magyar zászlóval, mintha az SDS a magyar párt lenne.

 

A MLADINA TAVALY MÁRCIUSI CÍMLAPJA (RÉSZLET) ORBÁNNAL ÉS AZ SDS TÖBB VEZETÖ POLITIKUSÁVAL. FOTÓ: MLADINA / FB

 

A reakciók vegyesek voltak a szlovén közéletben is – éppen az SDS lemagyarozása miatt. De a ljubljanai magyar nagykövetség is tiltakozott, Szilágyine Bátorfi Edit „a magyar nép döntésének lebecsmérléséről” beszélt, utalva arra, hogy szerinte a magyarok kétharmada választotta volna meg Orbánt. A magyar hatóságok az akkori balliberális szlovén kormánynál azt is el akarták érni, hogy rendszabályozza meg a Mladinát. Az akkori szlovén kormány azonban még kiállt a sajtószabadság mellett, és egyébként is: a karikatúra semmiben sem a magyarok, csak Orbán és az SDS ellen irányult.

 

A szlovén média régóta áll a magyar kormány célkeresztjében, Orbánhoz közelálló üzletemberek az SDS számára vásárolnak össze médiabirodalmat. Jelenleg zajlik a Planet TV (egy szlovén magántévé – a szerk.) megszerzése az eddigiek mellé. Janez Janša a szlovén médiatörvényt orbáni szellemben írta át, a célja, hogy tönkretegye az eddigi elég jó szlovén közszolgálatiságot – nem is feltétlenül úgy, ahogy Orbán tette, azaz a program megváltoztatásával, hanem sokkal inkább az állami pénzek kiszervezésével: a tervek szerint az állami pénzekből egyre kevésbé a közszolgálati, sokkal inkább a magánmédiák részesülhetnének.

 

A harcban Janša tervei ellen a Mladina fontos szerepet visz, hűen ahhoz a hagyományhoz, amit a lap – aminek akkor még Janša maga is munkatársa volt – a harminc évvel ezelőtti demokratizációs folyamatban játszott. És hiába van hatalmon jelenleg Janša, a baloldali pártok – a civil társadalommal együtt – még mindig nagyobb erőt képviselnek.

 

A legtöbb szlovén városban minden pénteken utcára vonulnak az emberek – kifejezetten országuk orbanizációja ellen.

 

Janša tervei ezért csak újra aktivizálták a szlovén civiltársadalmat. Ennyiben Orbán hosszú távon éppen ahhoz járulhat hozzá Szlovéniában, hogy az ő nézeteit ne csak időlegesen, de örökre győzhessék le a szlovén emberek.

 

Szlovénból fordította Techet Péter. Olvasd vissza itt a vitasorozat többi cikkét!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás