A kormány szerint a Google-nak is fizetnie kéne az ausztrál médiumok híreiért, a techóriás szerint viszont így az ausztrál emberek adatai kerülhetnek illetéktelen kezekbe.
Ahogy arról az Azonnalin is írtunk, az ausztrál kormány arra akarja rávenni a nagy közösségi médiumokat, első körben a Facebookot és a Google-t, hogy azok fizessenek az ausztrál médiumoknak azokért a hírekért, amiket kiraknak a felületeikre – így hozva helyzetbe és korrekten megfizetve az eredeti tartalmat előállító, helyi médiavállalkozásokat.
Mit tartalmaz a leendő szabályozás, és egyáltalán miért van rá szükség?
A bevezetni kívánt szabályozás összefügg egyúttal a megváltozó médiafogyasztási szokásokkal is: az olvasók egy része megelégszik azzal, hogy például a közösségi platformon látja egy hír címét és a lead első néhány sorát, magára a cikkre azonban már nem kattint rá, mert a lényegi információkat szerinte már megkapta.
arról nem is beszélve, hogy ha a jó minőségű cikkekre nem kattintanak az emberek, az olvasóközönséget is nehéz növelni.
A törvénytervezet szerint – amit augusztus 28-án nyújthatnak be hivatalosan is a parlament elé tárgyalásra, addig nyílt vitát folytatnak róla – a két techóriásnak külön-külön meg kell állapodnia az ausztrál médiacégekkel a nekik fizetendő árban. Amennyiben a Facebook és a Google nem tartja magát az új szabályokhoz, úgy vagy az éves forgalmuk tíz százalékának megfelelő összegre, vagy tízmillió ausztrál dollárra (több, mint kétmilliárd forintra) is büntethetők lennének.
A tisztességes versenyt és kereskedelmet előmozdító ausztrál kormányzati szerv, az Ausztrál Verseny- és Fogyasztói Bizottság (ACCC) elnöke, Rod Sims azt sem tartja kizártnak, hogy a gyakorlatuk a médiapiacot leuraló technológiai óriásokkal szemben példa legyen a jövőben más országok számára is.
Jöhet az ausztrál médiumok véleménydiktatúrája?
Mint Silva írja, az ausztrálok mindennapi keresési szokásai kerülnének veszélybe az új gyakorlattal, hiszen az arra kényszerítené őket, hogy a regisztrált felhasználók egy apró szeletét, a médiavállalkozásokat részesítsék előnyben, mindenki más kárára. A Google szerint ugyanis ezek a helyi médiumok fel tudnák használni a törvényt arra, hogy mesterségesen megnöveljék a keresési találataikat (például a techóriástól bejövő plusz forrásból tudnák finanszírozni a hatékonyabb hirdetéseket – a szerk.), így
Melanie Silva hozzátette, ők egyébként nyitottak arra, hogy fizessenek a médiavállalkozásoknak (állítása szerint az ausztrál médiumoknak már amúgy is dollármilliókat fizetnek, és még milliárd kattintást is hoznak nekik évente), de a partneri kapcsolat helyett szerinte az ausztrál kormány tervezete arra bátorítja a médiumokat, hogy nagymértékű és észszerűtlen követelésekkel álljanak elő. (Hiszen ebben a felállásban a médiavállalkozásoknál van az előny, ők követelhetnek akár irreálisan sok pénzt a techóriásoktól, akik még ezt is inkább megfizethetik, mint az elmaradó megállapodás utáni büntetést – a szerk.)
A felhasználók adatait is félti a Google
A visszaélésszerű működés azonban Melanie Silva szerint abban is megjelenhet, hogy a törvénytervezet szerint a helyi sajtótermékek olyan információk átadását is kérhetik a techóriástól, amelyeket az adott médium felhasználóiról gyűjtöttek – így segítve azt, hogy a sajtó hatékonyabban érhesse el őket.
„Ez a törvény nemcsak a Google és a YouTube működésére hatna a médiavállalkozásokkal kapcsolatosan – hatással lenne minden ausztráliai felhasználóra, szóval akartuk erről értesíteni önöket” – zárja a gondolatmenetet Silva.
A megfogalmazódott kritikákkal kapcsolatban a Reuters megkereste az Ausztrál Verseny- és Fogyasztói Bizottságot, az azonban egyelőre nem kívánt reagálni.
NYITÓKÉP: Stock Catalog / Flickr
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.